Miért fontos a laborvizsgálat?
Miért fontos a laborvizsgálat?
2018-02-02
Mi történik egy meddőségi kivizsgáláson?
2018-02-05
Vissza a Blogra

Hogyan ismerjük fel a leggyakoribb szembetegségeket?

Látásunk az egyik legnagyobb kincsünk, szemünk pedig az egyik legérzékenyebb szervünk, ezért bármilyen látásbeli változás, vagy kellemetlen tünet megjelenése esetén érdemes mihamarabb szakorvoshoz fordulnunk, hogy megelőzzük a komolyabb bajt. A korai felismerés megkönnyítésére az alábbi cikkben ismertetjük, melyek a leggyakoribb szembetegségek és mik a jellegzetes tüneteik.

Milyen típusú panaszok utalhatnak szembetegségre?

A legtipikusabb panasz, amivel szemész szakorvoshoz fordulunk, ha „nem látunk jól”. Ennek hátterében több ok is állhat, mint például fénytörési hiba (rövidlátás, távollátás, astigmia), ami szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható. Az öregszeműség (presbyopia) szintén fókuszálási problémákat okoz, ami még korrigálható szemüveggel. Az idősebb korban előforduló, szintén látásromlást előidéző szürkehályog, valamint a makula degeneráció azonban már műtéti úton kezelhetők.

A másik jellegzetes panasz a szem pirossága. Ennek oka lehet kötőhártya gyulladás, okozhatja a szembe került idegentest, a kötőhártya alatt kialakult kisebb vérzés és lehet gyulladás jele is.

Fontos, hogy bármilyen más eltérést észlelünk, például a pupilla méretének, vagy a szivárványhártya színének változását, kettős látást, könnyezést, vagy szemszárazságot, ne halogassuk a szemészeti szakrendelés felkeresését, mert ezek a változások más betegségek tünetei is lehetnek.

Melyek a leggyakoribb szembetegségek tünetei?

A fénytörési hibák közül a leggyakrabban rövid vagy távollátás miatt keressük fel a szemészeti rendelőt. Rövidlátás (myopia) esetén a szemlencse és a szaruhártya a retina elé fókuszálja a szembe érkező fényt, ezért a keletkező kép elmosódik, a távoli tárgyakat, feliratokat nem látja élesen a beteg. Távollátásnál (hypermetropia) a kép a retina mögé fókuszálódik, amit a szemlencse egy bizonyos szintig képes korrigálni, jelentős hypermetropia esetén azonban a fókuszáláshoz tett erőfeszítés tüneteket is vált ki. A közeli dolgok képe elhomályosodik. Minél közelebb helyezkednek el a tárgyak a térben, annál jobban kell rá fókuszálni, amitől a beteg szeme elfáradhat, fájhat a feje. Ezek a hibák szemüveggel illetve kontaktlencsével korrigálhatók.

A harmadik leggyakoribb fókuszálási hibát az astigmia okozza. Ezt a szemlencse szabálytalan görbülete, vagy a szaruhártya alakja okozza. A beteg nem tud fókuszálni a tárgyra, bármilyen távolságra van, képe elmosódott, homályos. Szemben a rövidlátással, itt a kép egy része elmosódott csak, nem a teljes kép. Mivel a szem próbálja korrigálni ezt, a folyamatos erőltetés fejfájást, fáradtságot és a koncentráció csökkenését is okozhat. Szemüveggel, valamint kontaktlencsével, a cilinder dioptria értékével korrigálható.

Szemészet, szemészeti magánrendelés - A szem anatómiája - Medicover

A kor előrehaladtával kialakulhat öregszeműség (presbyopia), ami normál olvasási távolságban nehezíti a látást. Olyan feladatok, mint az olvasás, vagy a varrás nehezebbé válnak, különösen gyenge fénynél. Jellegzetes „tünet”, hogy a beteg egyre távolabb tartja az újságot, hogy el tudja olvasni. A szem ugyanis alap esetben távolra fókuszál és a fókuszálást segítő lencse a kor előrehaladtával veszít rugalmasságából, így kevésbé alkalmazkodik, rontva ezzel a látás élességét. Ez a folyamat elkerülhetetlen, mindenkinél kialakul 40 éves kor körül. Megfelelő olvasószemüveggel korrigálható.

Szemárpa, jégárpa - leggyakoribb szembetegségek egyike

A szemhéj egyik leggyakoribb betegsége a szemárpa (hordeolum), amit a szem környékén lévő mirigyek gyulladása okoz. Kialakulhat nem megfelelő higiénés körülmények (koszos kéz, huzat, por), valamint legyengült védekezőképesség (cukorbetegség, legyengült immunrendszer) esetén is. Elhelyezkedése alapján beszélhetünk külső vagy belső árpáról. A gyulladás eredményeként a mirigyek kivezető csatornája elzáródik, kis göb alakul ki, a szemhéj duzzadttá és pirossá válik, lüktet.

Fontos, hogy a tünetek megjelenése után minél előbb forduljunk szemész szakorvoshoz, hogy elkerülhető legyen az árpa műtéti eltávolítása.

Jégárpa leggyakrabban a felső szemhéj középső részén alakul ki a Meibom-mirigyek kivezető csatornáinak elzáródása nyomán. Mivel friss gyulladással nem jár, heveny panaszokat általában nem okoz. Magától ritkán nyílik meg, így szinte elkerülhetetlen a műtéti eltávolítás.

A szem gyulladásos megbetegedései közül leggyakrabban a kötőhártya gyulladása (conjunctivitis) alakul ki. A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya, ami a szem fehérjét és a szemhéjak belső felszínét borítja. A gyulladás kialakulhat fertőzéssel (vírus, baktérium, gomba vagy parazita által), valamint fertőzés nélkül is, ilyen például az allergiás kötőhártya gyulladás, vagy a szem szárazságából adódó gyulladás. Legjellemzőbb tünete a szem bepirosodása, valamint enyhébb vagy erősebb váladékozása. A váladék színe és állaga a betegség kiváltó okának függvényében változó: bakteriális fertőzés esetén sárgás-zöldes, gennyes váladék jelentkezik, amely beszáradva a szempillákat is összetapaszthatja. Vírusfertőzésnél erős könnyezés mellett bő, tiszta, vizes váladék figyelhető meg. Allergiás reakció esetén áttetsző, nyákos a váladék, és apró, fonal darabra emlékeztető hám sodralékok is láthatók lehetnek a kötőhártyán. Allergiás kötőhártya gyulladás esetén jellegzetes tünet a viszketés is, amivel valószínűsíthető a gyulladás eredete. Szemszárazság esetén kialakult gyulladásnál tipikus tünet az idegentest érzés, mintha homok lenne a szemben.

A szemszárazság (xerophthalmia) az egyik leggyakoribb szembetegség, amit érdemes komolyan venni. A szemészhez forduló betegek ötödénél jelentkezik, minden harmadik ember szenved tőle élete során. Általában 40 éves kor felett alakul ki a könnymirigyek sorvadása miatt, de megjelenhet más betegség kísérő tüneteként, vagy gyógyszer mellékhatásaként is. Különösen gyakran fordul elő változókorú nőknél. Szemszárazság esetén nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű könny, ami miatt a szemfelszín szárazzá válik. A beteg a szemet kicsit száraznak érzi, mintha homok ment volna bele, ezért sokkal gyakrabban pislog. A gyakori pislogás eredményeként kipirosodás formájában irritáció léphet fel a kötőhártyán, majd a szem fájni és égni kezd, mert a szaruhártya sokkal érzékenyebbé válik a környezeti hatásokra. Ennek következtében egy idő után a pislogás is fájdalmassá válik, és megjelenhet túlzott könnytermelés is, amivel a szem próbálja ellensúlyozni a bajt. Fontos, hogy forduljunk szemész szakorvoshoz a panasszal, ugyanis az elhanyagolt száraz szem szövődményeként nem gyógyuló szaruhártya-hám hiány, elfertőződő szaruhártya sebek és fekélyek is kialakulhatnak.

A szemlencse betegségei közül a leggyakrabban előforduló megbetegedés a szürkehályog (cataracta), ami a szemlencse állományának bizonyos fokú, vagy teljes elszürkülését jelenti. Ez megakadályozza, hogy megfelelő mennyiségű fény jusson a retinára, ezáltal homályos látást eredményezve.

Legjellemzőbb tünete a lassú, fájdalommentes látásvesztés: csökken a látásélesség, nő a fényérzékenység, a kis kontrasztok nem látszódnak, mintha ködön keresztül látná a világot, a fényforrások körül pedig fényudvar jelenik meg. Kettő látás is jelentkezik, mely az egyik szem becsukásával sem szűnik meg.

Leggyakrabban idős korban alakul ki (senilis cataracta), de másodlagosan, gyógyszerek, vagy más szemészeti betegség, sérülés következtében is kialakulhat. Kezelése műtéti úton történik, ami napjainkban fájdalommentes rutin műtétnek számít, melynek során az orvos műlencsét ültet be, ami ismét élessé teszi a látást.

Szürkehályog - Medicover Magánkórház
 
Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező

Vállalati egészségbiztosítási csomag ajánlatkérés
 

*kötelező mező