Mi a különbség a konizáció és a krioterápia között?

Ínhüvelygyulladás - a kézfájdalom leggyakoribb oka
Ínhüvelygyulladás – a kézfájdalom leggyakoribb oka
2018-01-25
A menstruációs zavarok hátterében álló problémák
2018-02-01
Vissza a Blogra

Mi a különbség a konizáció és a krioterápia között?

Konizáció Krioterápia

A méhnyakrák a nők második leggyakoribb daganatos megbetegedése a mellrák után. A méhnyakrák a 40 év körüli nők körében alakul ki leggyakrabban. Magyarországon évente több, mint 1000 új esetet diagnosztizálnak, s közel 500 nő hal meg a betegségben. Figyelembe véve ezeket az adatokat nem győzzük hangsúlyozni, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal könnyen megelőzhető lenne a kialakulása.

A méhnyak felszíne könnyen hozzáférhető a nőgyógyászati vizsgálat során, ahonnan kenet vehető további elemzésre. Mivel a méhnyakrák évek alatt alakul ki, fennáll úgynevezett rákmegelőző állapot, amely segítséget jelent a betegség megelőzésében, még mielőtt a rosszindulatú elváltozás kifejlődik.

A méhnyakrák megelőzésére számtalan módszer létezik, mindegyiket az elváltozás más-más stádiumában alkalmazzák az orvosok. Jelenlegi írásunkban a konizációt és a krioterápiát hasonlítjuk össze.

Szövetkimetsző eljárások - konizáció

Alapvetően kétféle módszert alkalmaznak, a kúp- és hurokkimetszést, de ezeknek is vannak különböző változatai. A kúpkimetszés görög–latin neve a conisatio, magyarosan „konizáció” formában írják. Lényege a méhnyak kúp alakú kimetszése. A műtéthez szokásosan szikét használnak – ezt hidegkéses kúpkimetszésnek is mondjuk, megkülönböztetve a hőt igénybe vevő vágómódszerektől (elektromos kés), de a műtét végezhető lézerrel is (lézeres kúpkimetszés).

Leggyakrabban fekvőbeteg ellátásban, altatásban végzik a műtétet, az operáció alatt Ön a nőgyógyászati vizsgálatokon megszokott pózban fekszik. A sebész szakorvos a hüvelyen keresztül hozzáfér a méhnyakhoz, így nem szükséges hasi vágás. A kúpkimetszéssel az egész átmeneti sávot eltávolítják, ám ha ez túlzottan nagy kiterjedésű, akkor csak magát az elváltozott részt vágja ki a sebész, az átmeneti sáv megmaradt része valamelyik szövetpusztító eljárással (például krioterápiával) is megsemmisíthető.

Konizáció
Méhnyakrák műtét - Konizáció

Szövetpusztító eljárások - krioterápia

Méhnyak krioterápia

A szövetpusztító eljárásokat járóbeteg ellátásban, helyi érzéstelenítéssel végzik, amelyet kolposzkóppal vezérelt szövetminta vétele (biopszia) és annak szövettani vizsgálata előz meg. Többféle módszert alkalmaznak, közülük a fagyasztás, a hőkezelés, a hideg koaguláció és a lézergőzölögtetés terjedt el. A krioterápia (fagyasztás) nagyfokú hideg alkalmazása a szöveti elváltozások megsemmisítésére. A fagyasztókészülékek kezelőfejében hozzávetőlegesen -80 °C a hőmérséklet, amely a sejteket gyorsan, pillanatok alatt megfagyasztja.

A fagyasztás után már az első napon szövetelhalás látható, amelyet nagyjából két hét múlva szövetsarjadzás követ. A sebfelszínt négy hét múlva éretlen, hat hét múlva pedig érett többrétegű laphám fedi.

A fagyasztást szokásosan kétszer három percig alkalmazzák ötperces szünettel. Sokan az egyszeri fagyasztást is elegendőnek tartják. Az elváltozás nagyságának megfelelő kezelőfej kiválasztása rendkívül fontos: lényeges, hogy a fej csúcsa az elváltozás egész felszínét lefedje, sőt azon 3–5 mm-rel túlérjen.

Elsősorban az elváltozás kiterjedtségétől és nem a súlyosságától függ a krioterápia sikere; a nagy kiterjedésűek nehezebben kezelhetők. A módszer fájdalmatlan és nagyon egyszerű, lényeges szövődménnyel nem jár. A beavatkozás egyetlen velejárója a 3-4 hétig tartó színes, vízszerű folyás, ami az elpusztult szövet lelökődéséből ered.

Mivel a beavatkozás járóbeteg ellátás keretein belül történik, így a páciens nem sokkal a krioterápiás eljárást követően elhagyhatja a kórházat és már másnap munkába állhat.

Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező

Vállalati egészségbiztosítási csomag ajánlatkérés
 

*kötelező mező

Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező