Hüvelyi ultrahang
A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeinek felismerésével és kezelésével foglalkozik. A nőgyógyászati vizsgálat összetett: a kórelőzmény felvétele, a fizikális vizsgálat és a hüvely eszközzel történő feltárása (kolposzkópia), valamint a citológiai mintavétel mellett hüvelyi ultrahang vizsgálatot is végzünk.
A hasi ultrahanggal ellentétben a hüvelyi ultrahang vizsgálaton a páciensnek üres húgyhólyaggal javasolt megjelennie a jobb képminőség érdekében. A vizsgálat úgy zajlik, hogy a páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, ellazított pozitúrában, felhúzott lábakkal kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálati székben.
Ezt követően a nőgyógyász szakorvos a zselével bevont vizsgálófejet finoman becsúsztatja a hüvelybe. A fej mozgatásával a teljes kismedence láthatóvá válik. A hüvelyi ultrahang során a méh elhelyezkedéséről, nagyságáról, szerkezetéről, adott esetben fejlődési rendellenességekről és kóros elváltozásokról kaphatunk képet.
A méhizomzat és a méhnyálkahártya állapota, valamint a gyulladásos, daganatos elváltozások – polip, mióma – is láthatóvá válnak.
A petefészkek ultrahangos képe a peteérésről, tüszőrepedésről, cisztákról, hormonzavarokról illetve egyéb jó – és rosszindulatú elváltozásokról egyaránt tájékoztat.
Kapcsolódó nőgyógyászati cikkek
Mikor szükséges a hiszteroszkópia (méhtükrözés)?
A méhtükrözésnek (hiszteroszkópia) köszönhetően megbízható információkat kaphatunk a méhen belüli elváltozásokról, valamint kisebb beavatkozások is elvégezhetők.
A Bartholin-ciszta kialakulása és tünetei
Normális körülmények között a Bartholin mirigyek nem kitapinthatók, ha viszont a hüvelyflóra egyensúlya felborul egy fertőzés következtében, könnyen kialakulhat ciszta vagy tályog.
Mi történik egy meddőségi kivizsgáláson?
A meddőségi kivizsgálás során megvizsgáljuk a pár mindkét tagját, részletes fizikális és laboratóriumi vizsgálatokkal, hogy a meddőség konkrét okára fény derüljön.
A menstruációs zavarok hátterében álló problémák
A menstruáció szabályos alakulását számos bonyolult folyamat befolyásolja, ha azonban 21 napnál gyakoribb vagy 35 napnál ritkábban jelentkezik, mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni.
Mi a különbség a konizáció és a krioterápia között?
A méhnyakrák a nők második leggyakoribb daganatos megbetegedése a mellrák után, amelynek a kialakulása a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal könnyen megelőzhető lenne.
Petevezeték átjárhatósági probléma, mint szervi meddőség
A petevezeték elzáródás oka leggyakrabban valamilyen korábbi gyulladás okozta hegesedés a petevezetékek körül, vagy endometriosis okozta összenövés.
Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
A PCOS a női szervezet hormonális megbetegedése, amely úgy alakul ki, hogy a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat keletkezik, ami megakadályozza az érett petesejtek kilökődését, megérését.
Endometriózis állhat a meddőség hátterében?
Endometriózis alatt azt értjük, amikor a méh nyálkahártyasejtjei nem a méhben, hanem a testben máshol, a méh üregén kívül jelennek meg, ezáltal gyulladást, akár meddőséget is okozva.
A női meddőség leggyakoribb okai
Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, ha egy éven át történő rendszeres, védekezés nélküli házasélet ellenére sem következik be a gyermekáldás.
Mi az a mióma?
A mióma többnyire a méh simaizomszövetén keletkező jóindulatú sejtburjánzás. Mióma eltávolítás egészségügyi panaszokat okozó mióma esetén javasolt.
Mire kell felkészülni a nőgyógyászati vizsgálat előtt?
- Kérjük, hozza magával budapesti vagy vidéki magánklinikáink egyikére korábbi leleteit, zárójelentéseit, műtéti leírásait és szövettani eredményeit.
- Gyűjtse össze nőgyógyászati-szülészeti előzményeit: terhességek, szülések, abortuszok száma, ideje, az első és utolsó menstruáció ideje, az utolsó méhnyakrák szűrés ideje.
- Milyen fogamzásgátló módszert használt, illetve ha volt spirálja, milyen típusú volt.
