Pulmonológia

Mit jelent a pulmonológia?

A pulmonológia, más néven tüdőgyógyászat az orvostudomány azon szakterülete, amely a légutak és a tüdő megbetegedéseivel foglalkozik.

A pulmonológia szükségességét jelzi, hogy a fejlett országok lakosságának 10%-a valamilyen tüdőbetegség következtében hal meg. Különösen nagy figyelmet kell szentelni a COPD, vagyis a krónikus obstruktív légúti betegségnek: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg az ötödik leggyakoribb haláloknak számít.

Pulmonológia (tüdőgyógyászat)

Az általános pulmonológiai szakrendelés menete

A tüdőgyógyász (pulmonológus) az alapos kikérdezés, anamnézis felvétele után, amennyiben szükségesnek tartja, képalkotó eljárásokkal (CTMRultrahang és röntgen, melyek külön diagnosztikai vizsgálat keretében, külön időpontfoglalás és díjazás mellett kerülnek elvégzésre) segíti a probléma okának feltárását.

Az allergiás tünetek kivizsgálásához laboratóriumi vérvizsgálatot vagy bőrpróbát (Prick teszt) rendel el, amelyet a bőrgyógyász végez.

A tüdőgyógyászati magánrendelések alkalmával gyakori diagnosztikai eszköz még a légzésfunkciós vizsgálat, a spirometria, mely során egy harang alakú eszközön keresztül lélegzik ki és be a páciens. A pulmonológiai vizsgálat a tüdőszövet állapotának vizsgálatára alkalmas, megmutatja, hogy fennáll-e a tüdőkárosodás.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Válasszon klinikát :

A tüdő anatómiája

tüdő a légzőrendszer része, tömege ugyan kicsi, ám a mellkasüreg jó részét kitölti. Kiterítve a tüdő felülete egy teniszpálya méretének felel meg – körülbelül 100 négyzetméter.

A tüdő szivacsszerű, páros szerv, amely lebenyekből épül fel. A két tüdő nem egyforma méretű, mivel a mellüreg egy részét a szív foglalja el így a bal tüdő kisebb. A tüdő biztosítja a szervezetünk számára az oxigén felvételét, ezáltal a szervezetünk működését. Tüdőnk nem rendelkezik saját izomzattal, mozgását a mellkas és a rekeszizom működése hozza létre.

Belégzéskor a levegő áthalad a szájon vagy az orrüregen, keresztülmegy az orrgaraton (nasopharynx), szájgaraton (oropharynx) és a gégén (larynx).

Folytatja az útját a légcsövön (trachea), majd a hörgőkön (bronchus) keresztül (eközben a belélegzett levegő tisztul, fölmelegszik és páratartalma is növekszik) majd a hörgőcskék (bronchiolus) rendszerén, amíg végül eléri a tüdőhólyagocskákat (alveolus), ahol a gázcsere lezajlik.

Mikor forduljunk tüdőgyógyászhoz?

  • nehézlégzés
  • mellkasi fájdalom
  • éjszakai izzadás, fulladás
  • fokozott váladékképződés
  • köhögés (produktív vagy improduktív)

Tüdőbetegségre utalhatnak a gyulladást jelző faktorok a vérképben (magas vérsüllyedés, magas fehér vérsejtszám, magas CRP).

A pulmonológia (tüdőgyógyászat) területéhez tartoznak még továbbá a refluxhoz társuló légúti tünetek ellátása és kezelése, valamint a légzési elégtelenségek (pl. alvás közbeni légzéskimaradás) diagnózisa.

Említést kell tennünk a tüdőt érintő szisztémás gombafertőzésekről, a vírusok okozta hörgőgyulladásról, a bronchiektáziáról (a hörgők visszafordíthatatlan tágulata).

A stressz, pánik és félelem hatására jelentkező hiperventillációs szindrómával szintén érdemes felkeresni a tüdőgyógyászt – a pszichológus vagy pszichiáter mellett.

Milyen betegségekkel foglalkozik a pulmonológia?

Pulmonológiai szakorvosi vizsgálat

Asztma

Az asztma visszafordíthatatlan légzési nehezítettség, a hörgők krónikus gyulladásos betegsége. A légutak a hörgők nyálkahártyájának duzzanata, valamint a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása miatt beszűkülnek.

Allergia

Az allergia az immunrendszer fokozott, túlzott reakciója bizonyos allergénekre. A légúti allergia érintheti a teljes hörgőrendszert, vagy pedig az orrnyálkahártya gyulladásával jár.

Tüdőfibrózis

A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkenti a légző felületet.

Tüdőgyulladás

A tüdő gyulladását (pneumónia) leggyakrabban valamilyen kórokozó váltja ki, ezen belül leggyakrabban vírusos vagy bakteriális eredetű lehet. A tüdőgyulladás tünetei kórokozók szerint különböznek.

Tüdődaganat

A tüdőrákra elsősorban a tartósan jelenlévő, száraz köhögés, dohányosoknál pedig a köhögés jellegének megváltozása hívhatja fel a figyelmet. Az elhúzódó és a többedszerre is ugyanott visszatérő tüdőgyulladás ugyancsak figyelmeztető jel lehet.

Nagysejtes tüdőrák

Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely – nevének megfelelően – nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. A tüdőrák e típusa is többnyire a tüdőállomány perifériás, a szélek felé eső területéről indul ki.

Adenocarcinóma

Mirigysejtes rákot jelent. Nem a legagresszívabb, de nem is a “legjobb indulatú” daganat. Rendszerint a tüdők perifériáján keletkezik, és gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki.

COPD

Az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.

Tüdőembólia

Hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva annak hirtelen elzáródását okozza.

TBC

A tüdőtuberkulózis (tüdőgümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. A betegség nemcsak a tüdőt érintheti, hanem megbetegítheti a gyomor-bélrendszert (pl. ha fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe), a húgy- és ivarszerveket, a csontokat, a bőrt vagy akár a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást okozva.

Tüdőröntgen felvétel

Nagysejtes tüdőrák, tüdődaganat vagy tüdőembólia esetén tüdőcentrumot, illetve sürgősségi ellátást szükséges igénybe venni.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a diagnosztizált problémákra?

A kivizsgálás alapján a tüdőgyógyászati magánrendelés során a szakorvos beállítja a gyógyszeres kezelést, előírja a kontrollok gyakoriságát, vagy a kórházi ellátás, műtét szükségességét.

Asztma esetén a gyógyszeres kezelés segítségével például nemcsak csökkenthető, megszüntethető, de meg is előzhetők a betegség tünetei (megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerek segítségével).

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetén a végső cél a panaszok enyhítése, az életminőség javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása, lassítása, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési módszerekkel.