Alagút szindróma műtét, kéztőalagút (Carpalis alagút) felszabadító műtét

Az alagút szindróma műtét, azaz a kéztőalagút felszabadító műtét a kéztő (carpalis) alagút szindróma kezelésére szolgáló beavatkozás, melynek során az „alagút” fedelét képző tenyéri szalagot átmetszik, felszabadítva ezzel a megduzzadt inak nyomása alól a nervus medianus ideget.

Keressen minket!

Hogyan segíthetünk?
Töltse ki űrlapunkat és kollégánk felveszi Önnel a kapcsolatot.

Mi az alagút szindróma?

Alagút szindrómának nevezzük azokat a kórképeket, melyekben a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban, (az „alagútban”) lévő idegek nyomás alá kerülnek. Ilyenkor az inak valamilyen okból kifolyólag megduzzadnak, leszorítva ezzel az alattuk futó idegeket, mely zsibbadást vagy fájdalomérzetet vált ki az érintett végtagon.

Kialakulhat a könyökben, a kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél.

Hogyan alakul ki?

Alagút szindrómáról akkor beszélünk, ha valamilyen okból kifolyólag szűkület alakul ki a lefutó ideg mellett, ami nyomás alá helyezi azt. A szűkületet okozhatja sérülés, törés, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség is.

Az ideget körülvevő inak megduzzadását több ok is előidézheti. Bizonyos betegségek esetén jóval nagyobb az alagút szindróma kialakulásának kockázata: például a hormonháztartásban történő változáshoz (hormonháztartással összefüggő betegségeknél, várandósság idején, illetve a változó korban) és autoimmun (pl. cukorbetegség) vagy egyéb szisztémás reumatológiai kórképhez is kapcsolódhat.

Sokszor pedig egy erős, tartós megterhelés is lehet a betegség oka.

Jellemzően a terhes és változókorban lévő nőket, a klimaxon épp áteső férfiakat, az idősebb reumás beteget érint.

Alagút szindróma, Carpal tunnel szindróma - Medicover

Mik a kéztő (carpalis) alagút szindróma tünetei?

Az egyik leggyakrabban előforduló alagút szindróma a kéztőnél kialakuló carpalis alagút szindróma, melyet kéztőalagút vagy kéztőcsatorna szindrómának is neveznek.

A csukló (carpus) csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítják az alattuk lévő nervus medianusnak nevezett ideget. A nervus medianus, a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, amelyik az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik.

Ebből adódóan az általa ellátott területek, a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása jelentkezik, eleinte csak időszakosan, nappal, majd éjszaka is, végül ez a zsibbadás állandósul. Egyre élesebb fájdalom, érzékelési zavar, érzészavar, tapintási érzéketlenség lép fel, valamint az ujjak, a tenyér elerőtlenedése kíséri.

A csukló rendszerint duzzadt, nyomás érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.

A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás miatt a tenyér izmai sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül.

Általában a többet használt, domináns kézen alakul ki.

Hogyan diagnosztizálható a kéztő alagút szindróma?

Az alagút szindróma diagnózisát általában ortopéd szakorvos végzi. A panaszok és a kórelőzmény ismeretében kéztő alagút szindróma gyanúja esetén a szakorvos specifikus fizikális vizsgálatot végez, mely alátámasztja a diagnózist. Erre a kórképre utal, ha a csukló egy-két percig tartó, 90°-os megtörése előidézi a panaszokat, a carpális alagútra ütve pedig villanyozó érzés lép fel az ideg lefutása mentén.

Mivel az alagút szindrómák, így a kéztő alagút szindróma is, hasonló tünetekkel jár, mint amit más elváltozások is kiválthatnak (pl. porckorongsérv, keringési rendszer betegségei), a pontos diagnózishoz a fizikális vizsgálat mellett egy speciális vizsgálatra, az ún. ENG (electroneurographiás) vizsgálatra is szükség van. Ezzel a vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel viszik az ingerületet. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken.

Eng Emg vizsgálat

A diagnózis felállításához javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja. Ezen kívül ízületi ultrahang vizsgálat elvégzése is ajánlott a nyomás okának tisztázására.

Traumatológia szakrendelés

Hogyan kezelhető a carpalis alagút szindróma?

A kéztő alagút szindróma kezelése először konzervatív (nem műtéti) módon történik. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést.

Mikor indokolt a műtéti beavatkozás?

Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb a fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt.

Mi történik a műtét során?

A műtétet megelőző konzultáció során ortopéd szakorvosa részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző szükséges vizsgálatokról, valamint a műtét menetéről és annak kockázatairól.

A kéztő alagút felszabadítás egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik.

A műtéti előkészítés után a végtagot helyileg érzéstelenítik. A kéztő csatorna felszabadító műtét során az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával szüntetik meg. A beavatkozás során az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják, majd a keletkezett sebet pár öltéssel összevarrják.

A műtét mindössze 20 percig tart.

Kéztő alagút szindróma felszabadítás műtét - Medicover Kórház
Ortopédiai fekvőbeteg ellátás - Medicover Kórház

Milyen veszélyei lehetnek a műtétnek?

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a kéztő alagút felszabadításnak is lehetnek veszélyei és szövődményei. Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, illetve magának, a medianus idegnek a sérülése. Ilyenkor enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetekben ismételt műtét is szükséges lehet.

Mire számíthatok a műtét után?

A steril, műtőben felhelyezett kötést másnap cserélni kell. Ha a kötés nem sérül, szövődménymentes esetben a varratszedésig nem szükséges további kötözés. A varratok a műtétet követő 10. nap után kerülnek eltávolításra.  A kéz, a csukló és az ujjak könnyű tornája már a 2. naptól ajánlott.

A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el a műtétet követő pár napban, a szorítóerő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása azonban hónapokat is igénybe vehet, melyet személyre szabott gyógytornával gyorsabbá tehetünk.

Jelentkezzen be a

+36 20 440 2868
+36 20 383 9518

telefonszámon

Vagy ajánlja oldalunkat ismerőseinek!

 
Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 
*kötelező mező
Vállalati egészségbiztosítási csomag ajánlatkérés
 
*kötelező mező