Thumbnail picture

A Bartholin-ciszta kialakulása és tünetei

Mi a Bartholin-ciszta?

A Bartholin mirigy a hüvelynyák meglétét biztosítja. A nagyajkak alsó harmadában, a hüvelybemenetnél helyezkedik el. Mindkét oldalon két, mintegy 1 cm-es mirigy található, egyenként 2 cm hosszúságú kivezető csővel.

Normális körülmények között a Bartholin mirigyek nem kitapinthatók, de kivezető csöveik nyílása többnyire látható. A mirigyek gyulladása fájdalommal, duzzanattal, esetenként lázzal jár. A duzzanat mellett pirosság és lüktető fájdalom jelentkezik, mely járásnál és ülésnél intenzívebben érezhető.

Mik a Bartholin-ciszta kialakulásának okai?

A Bartholin mirigy gyulladása akkor következik be, amikor gennykeltő baktériumok jutnak a mirigy kivezető csövébe. Az ürülni nem tudó váladék felelős az úgynevezett Bartholin ciszta kialakulásáért. Abban az esetben, amikor a mirigy is fertőződik, és a vezeték elzáródik, tályog alakul ki.

A gennykeltő baktériumok elsősorban hüvelyi fertőzések útján borítják fel a hüvelyflóra egészséges egyensúlyát. Ilyenkor a hüvely sokkal „védtelenebb” bármilyen hatással szemben, hiszen a savas környezet biztosítja a mikroorganizmusok (gombák, baktériumok, különböző élősködők vagy vírusok) elleni védelmet.

A hüvelyi mikroflóra felborulásának számos oka ismert, például:

  • antibiotikumok használata,
  • fogamzásgátlók szedése,
  • tüszőhormon hiánya (időskori hüvelygyulladás),
  • védekezés nélküli szex,
  • tisztálkodó szerek túlzott mértékű használata,
  • életmódból adódó stressz,
  • a hüvelyi pH eltolódása lúgos irányban (vérezgetés, idő előtti burokrepedés),
  • szövetroncsolódás (sérülések, vetélés, szülés, műtétek),
  • szoros műszálas ruházat,
  • szaunák, uszodák, közös strandok használata.

A Bartholin-ciszta tünetei

A tünetek általában csak az egyik oldalon jelentkeznek, viszont a fájdalom mértéke egyre nő, amelyet főleg járásánál és ülésnél tapasztal a páciens. A hüvelybemenet alsó harmadában pirosság és duzzanat alakul ki, amelyet lüktető fájdalom és hőemelkedés, láz kísér.

Ha az ürülni nem tudó váladék nem fertőződik, akkor alakul ki az úgynevezett Bartholin-ciszta. Ennek mérete igen tág határok között változhat. Lehet alig tapintható, illetve megnőhet akár kisalmányira is. Panaszokat ritkán okoz, a kisebb méretűeket nőgyógyászati vizsgálatoknál fedezi fel az orvos.

Hogyan diagnosztizálható a Bartholin-ciszta?

A diagnózis megállapításához elégséges a klinikai vizsgálat, szemrevételezés, mely megtörténhet a nőgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával, illetve ha a páciens a konkrét problémával fordul orvoshoz.

A Bartholin-ciszta kezelése

A Bartholin-ciszta és a tályog végső gyógyulása csak a műtéti beavatkozástól várható. Ilyenkor a mirigyet felmetszik, és kitisztítják, majd néhány öltéssel rögzítik a falát, hogy ne tudjon visszazáródni. A műtétet megelőzően az orvos elrendelheti párakötés alkalmazását, hogy a gyulladás a lehető legkisebb területet érintse.

A Bartholin-ciszta megelőzése

A kialakulását nem lehet teljes biztonsággal megelőzni, ellenben ha a hüvelyi fertőzéseket időben kezelteti a páciens, jó eséllyel elkerülhető, hogy a Bartholin mirigyek is megfertőződjenek.