Thumbnail picture

Mi a policisztás ovárium szindróma (PCOS)?

A PCOS mozaikszó, jelentése policisztás ovárium (petefészek) szindróma, amely elsősorban a petefészek betegsége, azonban több szervet is érinthet. Bár az elnevezés csak a petefészekre utal, szerteágazó tünetei miatt komplex kezelést igényel. A betegség úgy alakul ki, hogy a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat keletkezik, ami megakadályozza az érett petesejtek kilökődését, megérését. A meg nem repedt tüszők maradványaiból alakulnak ki a folyadékkal teli ciszták.

A PCOS valójában a női szervezet hormonális megbetegedése, amely a férfi nemi hormon, az úgynevezett androgén túlsúlyából ered. Ez a hormon normál esetben jelen van a női szervezetben, viszont túlzott mennyisége számos kellemetlen tünetet produkálhat.

Milyen tünetei vannak a policisztás ovárium szindrómának?

  • fokozott szőrnövekedés nem csak a végtagokon, hanem a mellkason és akár az arcon is,
  • erősen pattanásos bőr,
  • súlyproblémáktúlsúly.

Az „esztétikai” problémákon túl a PCO-szindrómás nők egyéb tünetekkel is küzdenek.

Hogyan állapíthatom meg, hogy a tüneteimet PCOS okozza?

A pontos diagnózis felállításához egyaránt szükséges endokrinológiai és nőgyógyászati vizsgálat, viszont

A PCOS vizsgálata az úgynevezett Rotterdami kritériumok alapján történik. A diagnózis akkor állapítható meg teljes biztossággal, ha:

két tünet jelen van a következő háromból:

  • a peteérés és tüszőrepedés időleges elmaradása, vagy végleges megszűnése,
  • androgén (férfihormon) túlsúly klinikai és/vagy laboratóriumi jelei,
  • ultrahanggal igazolt PCO és

nem más hormonális eltérés okozza a tüneteket.

A policisztás ovárium szindróma kialakulásának okai

A PCOS kialakulásában döntő szerepet játszanak az örökletes tényezők, de a betegség súlyosbításában a környezeti faktorok is befolyással bírnak. Az első menstruációs ciklus jelentkezését megelőző és követő hormonális változások éppúgy hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, mint az anyai eredetű, méhen belüli androgén túlsúly (a mellékvesék által termelt, férfias nemi jelleg kialakításáért felelős hormonok). Ez hozzájárul mind az agyalapi mirigy, mind a petefészkek, mind a mellékvese hormontermelésének tartós elhangolódásához.

Hogyan diagnosztizáljuk a policisztás ovárium szindrómát?

A PCOS minden tízedik nőt érint, és a vezető meddőségi okok között tartják számon. Mivel egy rendkívül összetett hormonális betegségről van szó, amelyet anyagcserezavar és nőgyógyászati panaszok kísérnek, így több szakterületet is be kell vonni, hogy a pontos diagnózist megállapítsák.

A felsorolt leggyakoribb tünetek nem feltétlenül egyszerre és nem mindenkinél jelentkeznek.  PCOS esetén folyamatosan magas ösztrogén és androgén hormonszintek miatt a betegség fokozott hajlamosító veszélyt jelent a cukorbetegség, a méh- és emlődaganat kialakulására. Az endokrinológus feladata, hogy a megfelelő laborvizsgálatok elrendelésével feltárja, milyen hormonális elváltozások zajlanak a beteg szervezetében.

Más, szintén endokrinológiai betegségek, amelyek a PCOS hátterében meghúzódhatnak: pajzsmirigy-, mellékvese megbetegedések vagy az agyalapi mirigy (hipofízis) működési rendellenessége.

A menstruációs zavar és a nem rendszeres tüszőérés esetén nem csak a női és férfi nemi hormonokat, de prolaktin szintet és pajzsmirigy funkciót is ki kell vizsgálni. Szükséges továbbá vércukorterhelés, hogy a cukorbetegség vagy inzulinrezisztancia lehetőségét kizárjuk.

A nőgyógyászati szűrővizsgálatok szintén segítik a pontos diagnózis felállítását, ugyanis a nők legtöbbször meddőségi problémával keresik fel a szakorvost.

A policisztás ovárium szindróma kezelése

Jó hír, hogy a PCOS kezelhető, a folyamat visszafordítható a szervezetben.

A gyógyszeres kezelés első lépése a hormonszintek normalizálása, amely jótékony hatással lesz a fokozott szőrnövekedésre, a problémás bőrre, és megszünteti a vérzészavarokat is.

Fontos hangsúlyozni a hosszú távú életmód kezelést is, amely magában foglalja a megfelelő étrend és mozgásforma kialakítását is. Ez normalizálja az optimális inzulinszintet, javítja az androgén tüneteket és a meddőség kezelését egyaránt, valamint csökkenti a metabolikus szindrómát és a cukorbetegség kockázatát.

A gyógyszeres kezelés mellett, a petefészek kéreg bemetszése jelenthet megoldást a betegség visszafordításában, valamint a kezelés részét képezi a megfelelő diéta és rendszeres testmozgás is.