Thumbnail picture

Hogyan alakul ki a prosztatarák?

A prosztatarák a férfiak körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, melyre az esetek nagy részében sokáig nem utal semmilyen komolyabb, kórjelző tünet. A veszélyeztetett korosztályban (40-45 éves kortól kezdve) lévő férfiaknak ezért kiemelkedően fontos minden évben egyszer az urológiai vizsgálaton való részvétel.

A prosztata funkciója

A prosztata, azaz dülmirigy a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. A normális esetben szelídgesztenye alakú és nagyságú mirigy súlya 20-25 gramm. A húgyhólyag alatt és a végbél előtt, a hímvessző gyökénél található. A prosztata által termelt váladék a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt alkotja az ondót, azaz a hím nemi váladékot. A prosztataváladék a hímivarsejtek mozgását segíti elő. Emellett a hüvely savas kémhatású közegének semlegesítésében is részt vesz, ezzel is növelve a spermiumok életképességét. Az ejakuláció során távozó ondó kilövellésében a prosztata simaizomzata is szerepet játszik.

Mi a prosztatarák és hogyan alakul ki?

A prosztatarák a prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedése. Kialakulása többnyire genetikai okokra vezethető vissza, melyre a családi halmozódás esetei is rámutattak. A prosztatarák kialakulásával kapcsolatban bizonyos gének, illetve génmutációk (BRCA1, BRCA2 gének esetében, melyek a nőknél a petefészekrák és az emlőrák kialakulásában szintén jelentős szerepet játszanak) is összefüggésbe hozhatók. A környezeti tényezők között a vegyi üzemekben dolgozó férfiakra gyakorolt káros hatásokat, míg az életmód tekintetében a túlságosan fehérjedús táplálkozást, valamint az A – és D vitaminhiányt említhetjük meg.

A prosztatarák stádiumai

I. stádium:

Az első, kezdeti stádiumban, amikor a daganat még a prosztatán belül található, nincsenek észlelhető tünetek. A daganatos sejtek mérete mikroszkopikus. A digitális rektális vizsgálattal az elváltozás nem érzékelhető. Általában a prosztatamegnagyobbodás miatt végzett műtéteknél, a szövettani vizsgálat során, illetve a magas PSA érték és egyéb, a betegség meglétére utaló jellemzők figyelembevételével végzett prosztata biopsziát követően diagnosztizálják.

II. stádium:

A daganat még mindig a prosztatán belül helyezkedik el, a fizikális vizsgálat alkalmával azonban tapintható. A daganat gyanúja a szövettan eredménye alapján igazolható.

III. stádium:

A rákos sejtek a prosztatán túl a környező szervekre is átterjedhetnek.

IV. stádium:

A rákos sejtek a nyirokcsomókra, és a prosztatától távolabb eső szövetekre, illetve szervekre is átterjedhetnek.

A prosztatarák tünetei

A prosztatarák tünetei gyakran csak a későbbi stádiumban jelentkeznek, ezért ilyenkor a gyógyulási esélyek már jóval kedvezőtlenebbek.

Az alábbi tünetek lehetnek kórjelzők:

  • Gyakori vizelés, vizeletrekedés
  • Vérvizelés
  • Húgycsővérzés
  • Véres ondó ürítése

Az említetteken kívül előrehaladottabb stádiumnál jellemző:

  • Deréktáji fájdalmak
  • Csontfájdalmak
  • Felső húgyúti pangás
  • Vérszegénység
  • Fogyás

A prosztatarák diagnosztizálása

A rektális digitális vizsgálat (RDV) vagy prosztatavizsgálat alkalmával az urológus a dülmirigyet a végbélen keresztül tapintja ki. Ha a szövet keménységéből, valamint a prosztata nagyságából, állagából és érzékenységéből adódóan daganat gyanúja merül fel, további vizsgálatok szükségesek. Ezen vizsgálatok közé tartozik a prosztata végbélen át történő ultrahangos vizsgálata (transzrektális vizsgálat), PSA szint mérése vérvétellel, valamint a szövetmintavétel (biopszia).

A betegség kezelési lehetőségei

Az elsődleges teendő a daganat műtéti eltávolítása. Ezt követően további terápiák (sugárterápia, gyógyszeres kezelés, hormonkezelés) alkalmazása javasolt. A korai stádiumban felismert prosztatarák még jó eséllyel gyógyítható, ezért nem győzzük hangsúlyozni a rendszeres urológiai vizsgálat fontosságát.