Bizonytalan hasi panaszok (IBS) kivizsgálása

A fehér- és vörösvérsejt, hemoglobin és hematokrit, trombocita szám valamint a vörösvérsejt és a fehérvérsejt paramétereivel foglalkozunk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatóak, a vérben és nyirokrendszerben egyaránt.

A vörösvérsejtek képzését stimuláló hormon az eritropoetin, amely a vesében termelődik. A vörösvértestek szállítják testünkben az oxigént és fontos szerepet játszanak a széndioxid szállításban is.

A szervezetben zajló kóros folyamatokra hívja fel a figyelmet, alkalmas a betegségek monitorozására. Értéke fertőző betegségek, gyulladás és rosszindulatú daganatok, súlyos vérszegénység, vese- és pajzsmirigybetegség esetén emelkedett.

A CRP fehérje gyulladás esetén termelődik a májsejtekben. Szintje a gyulladás súlyosságával arányosan emelkedik. A gyulladás elmúltával értéke csökken.

A májfunkció vizsgálat (Bilirubin, GOT, GPT, GGT, ALP, Kolinészteráz) tájékoztatást ad a máj gyulladásos állapotáról, az epe kiválasztásról és a gyógyszerek, alkohol, drog, illetve egyéb toxikus anyagok májkárosító hatásáról.

A vesefunkció vizsgálat során a vese kiválasztó működését, illetve annak beszűkülését (pl. gyulladás) nézzük. A vizsgált tételek: kreatinin, karbamid, húgysav.

A vérben lévő glükóz (szőlőcukor) szintjének meghatározására szolgál. Felismerhető vele a cukorbetegség (diabétesz mellitusz), illetve ellenőrizhető vele a cukorbeteg vércukorszintje. A vércukorszint szabályozásában legfontosabb szerepet betöltő hormonok a vércukorszintet csökkentő inzulin és a vércukorszintet emelő glukagon. Mindkettőt a hasnyálmirigy termeli. A vércukorszint a nap bármely szakában mérhető, de ha nem éhgyomorra történik a vérvétel, akkor az eredményt befolyásolják az elfogyasztott ételek, italok, valamint a fizikai aktivitás.

A hasnyálmirigy működését vérvétellel történő laborvizsgálat (amiláz, lipáz) segítségével vizsgáljuk.

A székletvér vizsgálat a vastagbélrák korai stádiumban való kimutatását segíti elő, valamint a vérszegénység okát is felfedheti. Pozitív eredmény esetében a székletben vagy vér -, vagy a vizsgálatot zavaró (interferáló) anyag található. Ebben az esetben többszöri mintavételre van szükség annak érdekében, hogy az időszakos vérzéseket kimutassák, illetve kiszűrjék az álpozitív eredményeket.

A vizsgálat olyan autoantitestek kimutatására irányul, melyeket az immunrendszer a búzában, árpában és rozsban található étkezési fehérjékre (glutén és gliadin) termel válaszként.

A termelt autoantitestek gyulladást okoznak a belekben és károsítják a bélfalakat, ami alultápláltsággal és felszívódási zavarokkal összefüggő tüneteket okoz.

A csomagban foglalt laktózérzékenység vizsgálat  vérmintából történő genetikai vizsgálat, ezért nincs szükség laktóz tartalmú folyadék elfogyasztására.

• Korábban már igazolt laktózérzékenység esetén a negatív eredmény azt jelzi, hogy másodlagos laktóz-intolerancia áll fenn, ami azt jelenti, hogy átmeneti, műló laktózérzékenységről beszélünk.
• Pozitív  eredmény esetén tartós laktóz intoleranciáról beszélünk, azaz a teljes életen át fennáll, mert az oka genetikai eredetű.

Az IBS laborvizsgálat eredménye önmagában még nem elég a diagnózis felállításához. A megfelelő életmód és táplálkozási szokások kialakításához, gasztroenterológus szakorvosunk rendelkezésére áll.

A vizsgálat napján éhgyomor szükséges, valamint a vizsgálat során 3 székletminta leadása is szükséges.

A vizsgálatot követő 7. munkanap után, a széklet pancreas vizsgálati rész pedig a 12 munkanap után.