Kardiovaszkuláris rizikó laborvizsgálat

Kardiovaszkuláris rizikó laboratóriumi felmérése

A laborcsomag a szív- és érrendszer betegségeinek és a stroke kialakulásának laboratóriumi kockázatát vizsgálja. A csomag vizsgálatait kiemelten ajánljuk a magas kockázati csoport számára, akinek családjában már előfordult ilyen típusú megbetegedés, illetve stresszes életmódot folytatnak.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

szív- és érrendszeri betegségek világviszonylatban a vezető halálokok közé tartoznak. A koronária betegség a szívet ellátó nagy – és kis erek (koszorúerek) érfali gyulladásos betegsége, melynek következménye a fokozatosan vagy hirtelen fellépő érelzáródás. Az erek szűkületéért a szívet ellátó erek belső rétege alatt felhalmozódó plakkok felelősek. A szűkült erek következményeként a szívizomsejtek oxigén ellátása csökken, ami mellkasi fájdalmat, súlyosabb esetben szívizom elhalással járó szívinfarktust okoz. Az oxigénhiány következtében a fentieken kívül kialakulhat még szívritmus zavar, szívelégtelenség, valamint hirtelen szívhalál.

A stroke az agyi keringés zavarainak következtében fellépő agykárosodás. A betegség akkor alakul ki, amikor az agy valamely területének vérellátása oly mértékben csökken, hogy az ott található sejtek egy részének pusztulását eredményezi. Előjelei az átmeneti bénulás, valamint a beszéd – és látászavarok. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a végtag gyengeség, illetve bénulás, az arc, kar, valamint a láb érzéketlensége, a hirtelen fellépő szédülés és elhomályosult látás, erős fejfájás, esetleg hányás, valamint memóriazavarok és zavartság.

A kardiovaszkuláris rizikó laborcsomagban vizsgált tételek

Koleszterin

A koleszterint a legnagyobb mennyiségben a máj állítja elő az emberi szervezetben, egy részét azonban a táplálékkal vesszük magunkhoz. Jelentős szerepe van a sejthártyák felépítésében. A máj által termelt koleszterin az epe előállításához elengedhetetlen.

HDL-koleszterin

„Védő” vagy „jó” koleszterinnek is szokták nevezni, mert az érfalban lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Az alacsony HDL koleszterin szint nagyban hozzájárul az érelmeszesedés, valamint a szív – és érrendszeri betegségek kialakulásához.

LDL-koleszterin

Többnyire „rossz” koleszterinként említik. A koleszterint a májból a sejtek felé szállítja. Ha a szervezetben a kelleténél nagyobb mennyiségű koleszterin halmozódik fel, a felesleges koleszterin az erek falában rakódik le.

A megemelkedett LDL-koleszterin -, valamint összkoleszterin szint esetén az érfal rugalmassága csökken, ami lehetővé teszi a koleszterin lerakódását. A túl magas értékből kifolyólag jelentősen megnő az érelmeszesedés, valamint a szívinfarktus kialakulásának kockázata.

tulsuly-oka-laborvizsgalat

non-HDL-koleszterin

A non-HDL koleszterin szintet úgy kapjuk meg, hogy a HDL koleszterin számát kivonjuk az összkoleszterin számból. A non-HDL koleszterin gyakorlatilag minden „rossz” típusú koleszterint tartalmaz. Optimális szintje kevesebb, mint 130 milligramm / deciliter (mg / dL) vagy 3,37 millimól / l (mmol / l). A magasabb számok a szívbetegség nagyobb kockázatára utalnak.

Triglicerid

A trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok (pl. vaj, disznózsír) fő alkotóelemei, melyek szervezetünket energiával látják el. Míg a szervezetbe kerülő zsírok egy része az energiaszükségletet fedezi, addig a megmaradt, fel nem használt része a zsírszövetben raktározódik el. Túlzott szénhidrát bevitel esetén saját szervezetünk is triglicerideket állít elő. A helytelen táplálkozás következtében fellépő túlsúlypajzsmirigy betegségek (alulműködés, túlműködés), bizonyos gyógyszerek szedése, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, hasnyálmirigy gyulladás valamint öröklött anyagcsere betegség egyaránt állhat a magas triglicerid szint hátterében. A nagyon magas trigliceridszintnek köszönhetően jelentősen megnő az érelmeszesedés, valamint a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázata. Gyógyszeres kezeléssel, diétával, a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás) elhagyásával, valamint rendszeres testmozgással megelőzhető a súlyosabb szövődmények kialakulása.

Húgysav

A húgysav a purin vegyületek lebontási terméke, mely vizelettel távozik a szervezetből. A napi átlag húgysav ürítés normál esetben 150-250 g. A húgysav a vízben rosszul oldódik, ezért a vesében kikristályosodhat, ami vesekőhöz vezethet.

Homocisztein

A homocisztein kéntartalmú aminosav, mely normál esetben csak kis mennyiségben van jelen a szervezetben. A megnövekedett homocisztein szint az artériák károsodását okozza, valamint elősegíti a gyulladásos folyamatokat és a plakk képződést, ami az erek szűküléséhez és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához vezethet.

CRP

A CRP fehérje mennyiségét méri, ami gyulladás esetén termelődik a májsejtekben. Jellemzően bakteriális és gombás fertőzések esetén emelkedik meg a szintje radikálisan. Normál értéke 8mg/l alatti.

Vércukor

A vérben előforduló glükóz szintjének meghatározására szolgál, segítségével felismerhető a cukorbetegség. Megemelkedett szintje utal cukorbetegségre.

Fibrinogén

A fibrinogént a máj termeli. A véralvadási folyamatban résztvevő alvadási faktor, úgynevezett akut fázis fehérje, mely 20 másik véralvadási faktorral együtt kerül a vérkeringésbe. A megfelelő fibrinogén szint elengedhetetlen ahhoz, hogy a normális véralvadás végbemenjen.

A laborvizsgálat eredményétől függően kardiológus szakorvos felkeresése ajánlott.

vervetel

Hogyan készüljek a kardiovaszkuláris laborvizsgálatra?

A kardiovaszkuláris laborvizsgálat éhgyomri előkészületet igényel.

Mikor várható az eredmény?

A kardiovaszkuláris laborvizsgálat eredménye a vizsgálatot követő 7. munkanap után várható.

Mennyibe kerül a laborcsomag?

Kardiovaszkuláris rizikó laboratóriumi felmérése
Minden Medicover klinikánAKCIÓ 19 600 Ft