Leiden-mutáció

Leiden-mutáció

A véralvadás V-ös faktora egy fehérje, ami elengedhetetlen a véralvadáshoz. Vérzéses sérülés során az alvadási faktorok aktiválódnak, hogy vérrögöt hozzanak létre a vérzés elállítása érdekében. A vérrög feloldódik, amikor meggyógyul a seb. Azért, hogy a vérrög feloldódhasson, amikor jelenléte már nem szükséges, elegendő mennyiségű és működőképes véralvadási faktorokra van szükség.

A Leiden-mutáció az V-ös véralvadási faktor génmutációja, melynek során az aktivált protein C enzim (APC) nem tudja lebontani az V-ös faktort, így lassúbbá válik a véralvadási faktorok feloldódása, melynek következtében a beteg vére nagy mértékben alvadékonnyá válik.

A Leiden-mutáció öröklődő genetikai eltérés lehet, melynek eredményeként a páciens fokozottan hajlamossá válik trombózisra. Nőknél és férfiaknál is egyaránt előfordulhat ez a mutáció. Amennyiben az egyik szülő egy hibás gént hordoz, azaz heterozigóta hordozó, akkor 50% az esély, hogy gyermekük is heterozigóta lesz. Ha mindkét szülőtől örökölte a mutációt a páciens, tehát homozigóta hordozó, akkor nyolcvan-százszoros a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, míg a heterozigóta öröklődés csak tízszeresére növeli a lehetőséget.

Mit mutat a vizsgálat?

A vizsgálat megmutatja az V-ös faktor Leiden-mutációját.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

A szakorvos többek között az alábbi esetekben rendelheti el a Leiden-mutáció vizsgálatát:

  • 50 éves kor előtt bekövetkezett vénás trombózis
  • vénás trombózis családi halmozódása
  • igazolt Leiden-mutációt hordozó rokon
  • fogamzásgátló szedése vagy terhesség során bekövetkezett vénás trombózis
  • kórós APC-rezisztentica eredmény

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

Mire utalhat az eredmény?

A vizsgálattal háromféle eredményt kapunk: negatív eredmény esetén nincs jelen a mutáció, a pozitív eredmény pedig lehet heterozigóta (egy példány) vagy homozigóta (két példány) mutáció.

Fontos kiemelni azonban, hogy a mutáció megléte esetén sem biztos, hogy egy tünetmentes páciensnek valaha is lesz trombózisa, a mutáció csak a hajlamosító tényező.

Mi a teendő a vizsgálat után?

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.