A veseciszta kezelésének szükségességét annak mérete, helyzete és a páciens életkora határozhatja meg. Nagyméretű (7cm-nél nagyobb) ciszták műtéti kezelése válhat szükségessé, ugyanis ha a ciszta sérül vagy megreped a vesét ért trauma hatására, hirtelen vérzés alakulhat ki, ami azonnali műtétet tehet szükségessé. Ezt elkerülendő, a nagy ciszták esetén megfelelő kivizsgálást követően laparoszkópos veseciszta műtét javasolt.
A laparoszkópos veseciszta műtét altatásban történik. Az eljárás során a páciens oldalfekvő helyzetében a köldök szintjében az operálandó oldalon egy 1.5 cm-es bőrmetszést ejtünk, majd a hasat speciális tű segítségével CO2-al töltjük fel.
Ezután a hasba még minimum 2db – egyes esetekben 3db -, 5 vagy 10mm széles nyársat (laparoszkópos trokárt) vezetünk be, melyen keresztül az eszközöket a hasba bevezetjük.
A műtét során megkeressük a vesecisztát, melyhez az előtte elhelyezkedő szervek (elsősorban vastagbél) hasüregi rögzítésének leválasztása után tudunk hozzáférni.
Ezután megnyitjuk a vese zsíros tokját és a cisztát körkörösen kiszabadítjuk, majd megpungáljuk (leszívjuk) majd a cisztafalat körkörösen levágjuk és eltávolítjuk.
A műtét végén a ciszta helyére 1-2 napra dréncsövet helyezünk. Ezt követően a szén-dioxidot kiengedjük a hasból, eltávolítjuk a trokárokat és a bőrsebeket felszívódó varratokkal zárjuk. A műtét ideális esetben kb. 60-80 percet vesz igénybe.
A szövődmények gyakorisága az elvégzett műtétek számához viszonyítva elenyésző.
Az orvosi beavatkozás általános veszélyei, mint pl.: fertőzések, utóvérzések, sebszétválás, stb. azonban ezen beavatkozás esetén is felléphetnek.
A szövődmények kialakulásának esélyét jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen korábbi hasüregi műtétek történtek és a hasüregben található-e olyan bélösszenövés mely adott esetben a műtétet lehetetlenné is teszi.
Laparoszkópos műtétek esetén mindig fennáll a nyílt hasüregi műtét lehetősége. Ez csak olyan esetben történik meg, amikor a műtét közben fellépő nem várt eseményt (pl.: vérzés, hasüregi szervek sérülése) laparoszkópos eszközökkel kezelni lehetetlen.
A műtéti szövődmények kialakulásához nagyban hozzájárulhat, hogy a páciensnek milyen egyéb társuló betegségei vannak, pl.: daganatos betegség, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, vérzékenység, vérképzőrendszeri betegség. A szövődmények kialakulását a páciens kora is nagyban meghatározza.
Kezelőorvosa tájékoztatja Önt a beavatkozás okáról, lefolyásáról, kockázatairól, következményeiről. Amennyiben orvosa gyógyszereket rendelt a beavatkozás előtt, azokat az előírt időpontban vegye be, illetve végezze el azokat a teendőket, melyeket orvosa meghatározott az Ön számára.
A beavatkozást követően az érintett műtéti területen enyhe fájdalom és húzódó érzés jelentkezhet, melyhez egyes esetekben véraláfutás társulhat. A behelyezett dréncsövön folyadék ürülhet. A csövet általában 1-2 napig hagyjuk benn.
A laparoszkópos beavatkozás sajátos velejárója lehet a bal oldali vállövi fájdalom, mely enyhe mértékű, és magától elmúlik pár óra alatt. A műtéti sebeket borító fedőkötést kezdetben nedvességtől védeni kell. Fertőzések megelőzésére, fájdalom csökkentésére orvosi utasításra gyógyszeres kezelés alkalmazandó. Kórházból történő távozás a műtétet követő 2. napon lehetséges.
Kezelőorvosa mindenre kiterjedően tájékoztatja Önt a kezelés további lehetőségeiről, menetéről.
