Thumbnail picture

Miért nem látok élesen? – Asztigmia

Az asztigmia a szem harmadik leggyakoribb fénytörési hibája a rövidlátás és a távollátás mellett. Cikkünkből megtudhatja, milyen a látás asztigmia esetén és hogyan korrigálható.

Mi az asztigmia?

Az asztigmia a szem fénytörési hibája, melyet a szem fénytörő közegeinek eltérései okoznak. A rövidlátás és a távollátás mellett a harmadik leggyakoribb elváltozás, az emberek nagyjából felének van akár kismértékű is. Fókuszálási hibát jelent, melynek eredményeként elmosódott kép alakul ki mind közelre, mind távolra, valamint a perifériás látás is elmosódott lesz.

Az asztigmiát tévesen szemtengelyferdülésnek is nevezik, amely elnevezés azonban nem tévesztendő össze a kancsalsággal, ami a szemek hibás állását jelenti.

Asztigmia jelen lehet más fénytörési hiba, távollátás vagy rövidlátás mellett is.

Mitől alakul ki?

Az asztigmia kialakulásáért legtöbbször a szaruhártya alakja felelős. Ideális esetben a szaruhártya gömbfelszínű, azonos görbülettel, minden tengelyben azonos törőerővel, így a beérkező sugarak képesek egy fókuszpontban gyűlni a retinán, éles képet alkotva. Asztigmia esetén a szaruhártyát úgy kell elképzelni, mint egy kissé leeresztett labdát, melyet enyhén összenyomunk: egyik átmérő irányában kicsit domborúbb, másik irányba pedig kevésbé domború a felszíne. Ennek következtében az erősebb görbületű tengely irányában áthaladó sugarak előrébb, a gyengébb görbületű tengelyben áthaladók hátrébb egyesülnek gyűjtővonalakban, két különböző gyújtópontot létrehozva, aminek eredményeként a keletkező kép elmosódott lesz.

A szaruhártya mellett a szem többi törő közege, a csarnokvíz, a szemlencse és az üvegtest egyenetlensége, görbületi eltérése is okozhat asztigmiát.

Az asztigmia lehet veleszületett vagy később kialakuló is, melyet a szaruhártya valamilyen alapbetegsége, sérülése, vagy hegesedése válthat ki. A veleszületett asztigmia általában öröklődő és egész életen át elkíséri a beteget.

Milyen a látás asztigmia esetén?

Asztigmia esetén a tárgyak bármilyen távolságra vannak, a beteg elmosódottan, homályosan látja azokat. Mivel a szem igyekszik ugyan korrigálni, de mégsem tud fókuszálni tökéletesen, az erőltetés hatására a szem hamarabb elfárad, amihez homloktáji fejfájás társulhat. A beteg az élesebb látás érdekében általában hunyorít, fejét enyhén oldalra fordítja, mely egy idő után megerőltető az arc izmainak és a szemhéjnak is. A panaszok jelentkezhetnek olvasás, TV nézés, vagy vizuális feladatok kapcsán is.

Az asztigmia szemészeti szűrővizsgálat során szűrhető, a fénytörési hiba számítógépes vizsgálat során bemérhető. A gép által a szem belsejébe vetített fénynyaláb segítségével a szem fénytörése és optikai viszonyai könnyen meghatározhatók, a mérés gyors, kényelmes és igen pontos.

Látásélesség vizsgálat esetén a beteg végig látja a számokat, betűket vagy a kis nyilakat, azonban gyakran téveszt, mint például a H és M betűket.

Hogyan korrigálható az asztigmia?

A veleszületett asztigmia korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével, illetve lézeres beavatkozással is. A szemüveggel való korrekció cylinderes lencsével történik, mely nem teljesen gömb, hanem henger felszínű, ezáltal az egyik tengelyben eltérő a fénytörése. Az asztigmia értékét szintén dioptriában mérik, mint a rövid és távollátás esetében. Ha más fénytörési hibával (rövid vagy távollátás) együtt jelentkezik, a cylinder érték mellet alap dioprtia értékre is szükség lehet.

Elérhetőek már asztigmia korrekciójára lágy kontaktlencsék is, melyek teljes egészében befedik a szaruhártyát, emiatt általában kisebb értékű cylinder szükséges, mert a szaruhártya görbületének kiegyenlítését segíti a kontaktlencse alatti könnyfilm is. Asztigmia esetén a kontaktlencséknek a helyükön kell maradniuk, nem mozdulhatnak vagy foroghatnak el, mivel a tiszta, éles látás így biztosítható.

A szemüveg és a kontaktlencse elsősorban a veleszületett asztigmia esetén alkalmazható. Ezeket az eszközöket nehezebb megszokni, mint a csak közel- vagy távollátást korrigáló lencséket, mivel a tárgyak alakja is megváltozik, és a korrekció a térlátásra is kihat. Előfordulhat gödör érzés, a csempék „görbülésének” vagy a padló „hullámzásának” érzete, aminek megszokási ideje egyénenként változhat.

Végleges megoldást mind veleszületett, mind szerzett asztigmia esetén a lézeres szaruhártya korrekció jelenthet, mely pontos görbületi térkép alapján tervezi meg a műtétet és a legapróbb egyenetlenségek is korrigálhatók vele.