Thumbnail picture

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) a végbelet csaknem mindig érintő, a vastagbél-nyálkahártyát megbetegítő, véres hasmenéssel járó betegség. Pontos kiváltó oka mai napig ismeretlen, a legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint hátterében az immunrendszer kóros működése áll. Ez abban nyilvánul meg, hogy az immunrendszer betolakodó kórokozónak tekinti a bélfalban élő, az emésztést segítő ártalmatlan baktériumokat is, és igyekszik elpusztítani őket.

A tünetek bármelyik életkorban jelentkezhet, leggyakrabban azonban 20-30 éves korban kezdődik. Egyidejűleg kihathat az egész vastagbélre, s a gyulladás súlyos állapotot okozhat: magas lázat, haspuffadást, erős bélvérzést, vagy akár vérszegénységet. A gyulladás nem föltétlenül érinti a bélfal minden rétegét, de ha hosszú ideig fennáll, a bél merev csővé válik és megrövidül.

Amikor csak a végbél szakasz érintett, akkor proctitisről beszélünk, azonban ha a gyulladás a végbéltől a vastagbél baloldali szakaszáig terjed (magába foglalva a szigma bélszakaszt és a leszálló vastagbelet) baloldali colitisről van szó. Pancolitis esetén a teljes vastagbelet érinti a gyulladás.

A colitis ulcerosa tünetei

  • hasi fájdalom, általában görcsös jellegű,
  • sürgető székelési inger,
  • véres, nyákos, gennyes széklet,
  • hasmenés,
  • fáradtság, gyengeségérzés,
  • rendkívül rossz közérzet,
  • súlyvesztés, súlycsökkenés,
  • az étvágy csökkenése.

A colitis ulcerosában szenvedő betegek nem csak a beleket érintő tüneteket produkálhatnak, de megjelenhetnek pl.: szájüregi fekélyek, pattanásos vagy gyulladt bőrtünetek a száj körül és az állon, ízületi fájdalom, szem-, ill. májproblémák. Előfordulhat az alapvető tápanyagok felszívódásának romlása is, és ennek következtében fellépő hiánybetegségek.

A betegek nagy részére azonban jellemző a tünetmentes (nyugalmi vagy remissziós) állapot is. Ha mégis fellángol, és tüneteket okoz, az relapszust, kiújulást jelent.

Sokszor nem azonosítható pontosan, mi lehet a kiújulást, a tünetfellángolást kiváltó ok, tényező. Sokan jelzik, hogy a stressz, fertőzés, egyes gyógyszerek, vagy nem megfelelő ételek fogyasztása miatt is kiújulhat. Azt tudni kell azonban, hogy önmagában egyik sem kiváltó oka a betegségnek.

Mi okozhatja a colitis ulcerosa kialakulását?

A kutatások ellenére sajnos mai napig nem ismert pontosan, hogy mi lehet a colitis ulcerosa közvetlen kiváltó oka. Mindössze néhány meglévő tényező szerepe igazolható, amelyek elősegíthetik a betegség kialakulását:

  • genetikai, örökletes tényezők,
  • fertőző ágensek (baktériumok, vírusok),
  • az immunműködés zavarai,
  • nem megfelelő táplálkozás (sok fehérliszt, cukor, és állati fehérje, kevés nyers zöldség és gyümölcs),
  • egyéb környezeti és helytelen életformából adódó tényezők.

Egyes vélemények szerint a fenti okok kombinációja tehető felelőssé a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásáért. A stressz, valamint a táplálékallergia ronthat a beteg állapotán, azonban semmiképpen sem kiváltó tényező.

Okozhat daganatos elváltozást a colitis ulcerosa?

Amennyiben a betegség az egész vastagbélre kiterjedt, nagyobb a kockázata a rosszindulatú daganatos elváltozások kialakulásának. Különösen igaz ez, ha a colitis ulcerosa már régóta kezeletlenül van jelen a páciens szervezetében.

Mivel a vastagbélrák második helyen szerepel a daganatos megbetegedések között a halálozási statisztikában, nem győzzük hangsúlyozni a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzésének fontosságát.

Magyarországon évente több ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, melyből sajnos sokan már nem tudják leküzdeni a betegséget, pedig az időben diagnosztizált vastagbélrák jó eséllyel gyógyítható.

Az egészségmegőrzés szempontjából szintén elkerülhetetlen 40-45 éves kor felett a két évenkénti kivizsgáláson való részvétel.

Hogyan diagnosztizálják a colitis ulcerosát?

Számtalan diagnosztikai módja létezik a fekélyes vastagbélgyulladás felderítésének. A fizikális vizsgálatot és a kórtörténet felvételét követően a szakorvos különböző vérvizsgálatok elvégzését rendeli el, amelyek segítségével megállapítható, hogy fennáll-e vérszegénység.

Az ASCA IgA/IgG laboratóriumi vizsgálat segítségével már korai fázisban, non-invazív módon (beavatkozás nélkül) kimutathatók a colitis ulcerosa bélbetegségre jellemző autoantitestek.

Amennyiben az eredmény pozitív, úgy vérzésre lehet következtetni a vastagbélben vagy a végbélben. A magas fehérvérsejtszám gyulladás jelenlétére utalhat a szervezetben.

Széklet minta adásával feltárható, hogy egyáltalán colitis ulcerosa okozza-e a tüneteket vagy egyéb gyulladásos betegségről van szó, fennáll-e vérzés, vastagbél-, illetve végbélfertőzés, a tüneteket baktériumok, vírusok vagy paraziták okozzák-e.

kolonoszkópia vagy a szigmoidoszkópia a leggyakrabban használt módszer a fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisának felállításában, és az egyéb lehetséges betegségek, mint például a Crohn betegség kizárásában.