Fül-orr-gégészet

Fül-orr-gégészet

Mi történik a fül-orr-gégészeti vizsgálaton?

A fül-orr-gégészet a fül, az orr- és melléküregek, a szájüreg, a garat, a gége, a nyálmirigyek valamint a nyaki régió vizsgálatával foglalkozik, a fül-orr-gégész szakrendelésen ezeknek a területeknek az ellenőrzésére kerül sor.

A fül-orr-gégészet elsősorban a következőkkel foglalkozik: általános fül-orr-gégészeti vizsgálat (flexibilis és merev endoszkópia), allergológiai vizsgálat, hallásvizsgálat, fülzúgás kivizsgálása szédülésdiagnosztika, horkolás, éjszakai légzéskimaradás – apnoé – kivizsgálása. A fül-orr-gégészeti rákszűrés kiemelten ajánlott dohányosok, rendszeresen alkoholt fogyasztók körében!

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Válasszon klinikát :

Milyen panaszokkal forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz?

  • heveny, illetve idült gyulladások az orr, garat és gége területén
  • nyelési zavarok
  • hangképzési problémák
  • allergiás panaszok, tüsszögés
  • tartós köhögés
  • torok – és orrmandulával összefüggő panaszok
  • hosszabb ideje fennálló orrdugulás, orrváladékozás
  • horkolás
  • fej-nyaki daganatok

Mit vizsgál a fül-orr-gégész szakorvos?

A fül-orr-gégészet keretein belül szakorvosainkat leggyakrabban olyan heveny betegségek miatt keresik fel a páciensek, mint torok- és mandulagyulladás, a külső és középfül gyulladása, valamint légúti allergia.

A fej-nyak területén elhelyezkedő érzékszervek zavarait, betegségeit, azok terápiáját is a fül-orr-gégész szakorvosok végzik. Idetartozik a hallás, az egyensúlyozás, a szaglás és az ízérzékelés területe.

Mint minden szakmában, a fül-orr-gégészetben is vannak sürgősségi kórképek, melyek azonnali beavatkozást igényelnek. Ilyen az orrvérzés, az egyoldali nyelési panaszokat okozó mandulatályog, és egyéb szájüregi és garattályogok, az allergiás vagy gyulladásos eredetű fulladás, a fül környékére terjedő középfülgyulladás, a nyak gyulladásos, tályogos folyamatai.

A köztudatban nincs benne, hogy egy hirtelen kialakult füldugulás, fülzúgás is azonnali fül-orr-gégészeti vizsgálatot igényelne, mivel nem ritkán ezek hátterében a belsőfül bántalmai állnak, s ezek azonnali kezelése – értágító, szteroid – rendkívül fontos. A hirtelen kialakult belsőfül betegségek kezelésének akár 1-2 napos késlekedése is okozhat maradandó halláscsökkenést, és a fülzúgás gyógyulási hajlama is jelentősen csökken, sok esetben maradandó.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a fül orr gégészeti betegségekre?

A fül-orr-gégészet leggyakoribb ambuláns beavatkozásai a következő betegségekkel foglalkoznak: fülzsír (cerumen) eltávolítás, hallójárat gyulladás lokális kezelése, dobhártya felszúrás, kisebb, felületes tályogok kezelése, gyulladt kásadaganatok – atheromák – megnyitása, aphta illetve egyéb gyulladásos folyamatok ecsetelése, orrvérzés ellátása, arcüreg öblítés, valamint szövettani mintavétel.

Fül-orr-gégészeti betegségekre alkalmazott műtéti beavatkozásaink:

A fül, az orr, valamint a gége felépítése és funkciója

A külső -, középső -, valamint belső fülből álló fül a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve.

A külső fül része a fülkagyló, a külső hallójárat valamint a fülcimpa. A külső fül végén a dobhártya található. A középfülben a hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel) adják tovább a csigának a levegő rezgéseit. A folyadékkal teli csigában található Corti-féle szervben a rezgések ingerületté alakulnak át. Az agy hallóközpontjába az idegi jeleket innen a hallóideg közvetíti tovább.

A működés szempontjából megkülönböztetünk egymástól hangvezető és hangfelfogó rendszert. A fülkagyló, a hallójárat, a dobhártya, a hallócsontok és a labyrinthfolyadékok a hangvezető rendszerhez, míg a Corti-szerv ingerfelvevő szőrsejtjeitől az agykéregig tartó szakasz a hangfelfogó apparátushoz tartozik.

Az emberi hallás folyamata során a külső -, valamint a középfül veszi föl és vezeti a hangokat, melyeket a belső fül neurális jelekké alakít át, amit a hallóideg vezet tovább. Ezt követően megkezdődik az előfeldolgozás és a szűrés, melyet az észlelés követ.

Az emberi fül számára még halláskárosodás nélkül befogadható  hangerősség tartománya 30 és 80 decibel között van. A 120 decibelnél erősebb hang maradandó halláskárosodáshoz, illetve süketséghez vezethet.

Az orr, mely a légzést segíti elő, a felső légutak első szakaszát alkotja.

Az orrüreg a csontos orrsövénnyel két, szimmetrikus részre osztott nyálkahártyával bélelt üreg az orr mögött, mely a koponyacsontokban folytatódik a szomszédos melléküregek révén.

Az orr vázát csont, porc, illetve kötőszövet alkotja, melyet kívülről bőr fed, belülről nyálkahártya bélel.

Az orrhát az orrcsúcsban ér véget. Az előrefelé nyíló orrnyílásokat az orrsövény alsó része választja el egymástól. Az orr porcai határozzák meg az orr alakját. Az orrüreg csontos vázát több csont alkotja.

Orr anatómiája
Orr anatómiája
Gége anatómiája

A gége a garat alsó része előtt, az alsó légutak kezdetén helyezkedik el. Funkciója szerint azért felel, hogy a táplálék és a nyál ne kerüljenek az alsó légutakba. Lehetővé teszi a nyelés és a légvétel együttműködését. A hangképzésben és a mély légutak védelmében egyaránt fontos szerepet játszik.

A gége vázát a pajzsporc, gyűrűporc, a kannaporcok, illetve a gégefedő és a rugalmas járulékos porcok és szalagok képezik.

A gége porcai között feszülnek a gége izmok, szalagok, valamint a membránok, melyek a gégeporcok funkcionális szempontból elengedhetetlen mozgásait segítik elő.

A gégeizmok a hangrést nyitják és zárják, valamint a hangszalagokat feszítik.

Fül-orr-gégész szakorvosaink

Dr. Csóka János

Dr. Csóka János

tovább
Dr. Szabó Balázs PhD

Dr. Szabó Balázs PhD

tovább
Dr. Zavadkai Edit

Dr. Zavadkai Edit

tovább
Dr. Lénárd Attila

Dr. Lénárd Attila

tovább
Dr. Bucsi Veronika

Dr. Bucsi Veronika

tovább