Kardiológia

Mivel a szív és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak, megelőzés céljából is, panasz esetén azonban azonnal, javasolt kardiológushoz fordulni. Célszerű minden olyan esetben felkeresni kardiológia szakrendelést illetve a kardiológus szakorvost, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:

• Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás
• Erős szívdobogás
• Bizonytalan mellkasi panaszok
• Fulladás, nehézlégzés, lábdagadás
• Szédülés, gyengeség, esetleg eszméletvesztés
• Magas vagy alacsony vérnyomás

A szívbetegségek esetében különösen nagy jelentősége van a korai felismerésnek, hiszen az idejében felismert kóros eltérések megfelelő terápiával életet menthetnek. A fent említett panaszok bármelyike esetén keresse fel kardiológusát, illetve egy kardiológia szakrendelést.

• Alacsony vagy magas vérnyomás: krónikus kóros állapot, melynek során csökkent, illetve emelkedett nyomás alakul ki az artériákban.
• Koszorúér betegségei: a szív koszorúereinek keringési zavara, amely az erek szűkületéből vagy elzáródásából illetve simaizom-görcséből adódhat.
• Szívritmuszavarok: e kórkép esetén a normálisnál gyakrabban vagy lassabban, illetve szabálytalanul történnek a szív összehúzódásai.irclcaret
• Szívelégtelenség: olyan állapot, amelyben a szívizom összehúzó ereje, ezáltal teljesítménye is csökken, így nem képes a szervezet teljes körű tápanyag és oxigén ellátására.
• Szerzett billentyűhibák: ide soroljuk azokat a billentyű problémákat, amelyek valamilyen más betegségből adódóan alakultak ki. Lehet billentyű elégtelenség, amikor nem zárnak rendesen, ezért a vér visszaszivárog, vagy lehet billentyű szűkület, amikor azonban nyitott állapotban is akadályozzák a vér megfelelő áramlását.caret
• Veleszületett szívbetegségek: olyan anatómiai eltérések, melyek az embrionális fejlődés során alakulnak ki. Lehetnek lyukak, szűkületek, elzáródások esetleg felcserélődött nagyér eredések.
• Szív gyulladásos betegségei: fertőzéses illetve nem fertőzéses gyulladások a szívburokban, a szívbelhártyán, vagy a szívizomban.

Kardiológiai kivizsgálásra a háziorvos ad beutalót, amennyiben a felmerült panaszok, valamint a korábbi vizsgálatok (vérnyomásmérés, vérkép) eredménye alapján szív- és érrendszeri betegség gyanúja áll fenn.

A kardiológiai vizsgálat az kórtörténet (anamnézis) felállításával kezdődik. A szakorvos kikérdezi a pontos panaszokról, korábbi betegségekről, műtétekről, valamint a családban előfordult betegségekről.

Ezután fizikai vizsgálatot végez, melynek során először felméri a szívpanaszokra utaló, látható jelek meglétét: légszomj fennáll-e, a bőr és a köröm kékes elszíneződése jelentkezik-e bizonyos területeken, ödéma látható-e, főleg a lábszáron. Ezt követően ellenőrzi a beteg pulzusát, megméri a vérnyomását. Végül a mellkas kopogtatásával ellenőrzi a szív méretét és elhelyezkedését, majd sztetoszkóppal meghallgatja a szív működése közben keletkező szívhangokat.

Az elsődleges fizikális vizsgálatok eredménye alapján további specifikus diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis felállításához.

A kardiológiai kivizsgálást sokan azonosítják az EKG vizsgálattal, ami azonban csak egy, a szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztizálása során használt eljárások közül. Kórházunk kardiológia magánrendelésén, járóbeteg ellátás keretében az alábbi kardiológiai diagnosztikai vizsgálatok érhetők el:

A szívultrahang olyan képalkotó eljárás, melynek során mozgóképet nyernek a szív működéséről. Célja a szív- és a nagy erek anatómiájának vizsgálata, a szív a négy szívkamra működésének megfigyelése, a véráramlási paraméterek nagy pontosságú meghatározása, szívizom elváltozások, billentyű betegségek, szívburok folyadék, szövetszaporulat illetve a sövényhiány detektálása.

A szívultrahanggal kimutathatóak még a lezajlott infarktus utáni hegesedések, az izom mozgásának zavarai, billentyűbetegségek, a szívüregek közti kóros irányú véráramlás, a szívburokban felgyülemlett folyadék vagy a szív üregeiben kialakult vérrög. A szívultrahang vizsgálatot minden esetben kardiológus szakorvos, azon belül is ultrahang specialista végez.

Az ultrahang egy fájdalommentes képalkotó eljárás, aminek nincs semmilyen káros mellékhatása az emberi szervezetre.

A vizsgálat során megfigyelhető, hogy nagy fizikai terhelésre, amikor a szervezetnek több oxigénre van szüksége, miként reagál a szív. Fizikai aktivitás hatására megnő a szív oxigén igénye, így elégtelen keringés során relatív oxigénhiány alakul ki, amit EKG eltérések formájában is lehet látni. Segítségével daignosztizálhatók a koszorúérbetegségek és a szívritmuszavarok. A terheléses EKG vizsgálat előtt szakorvosaink elvégzik a szívultrahang vizsgálatot, hogy a terhelés biztonsággal végezhető-e.

Terheléses EKG vizsgálat során a karra vérnyomásmérőt, a mellkasra elektródákat helyeznek, miközben a beteget fizikai terhelésnek (biciklizés vagy futópadon futás) vetik alá. Az orvos a vizsgálat előtt kitűzi az elérendő percenkénti pulzusszámot és lassan, fokozatosan terheli páciensét. A vizsgálat addig tart, míg a vizsgált személy pulzusszáma eléri a célul kitűzött számot. A terheléses EKG végén a pulzusszám normalizálódásáig megfigyelik a beteget. Amennyiben vizsgálat közben panasz jelentkezik, a vizsgálatot felfüggesztik. Terheléses EKG-t csak ott végeztető, ahol mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak egy esetleges súlyos szövődmény kivédésére, az életveszély elhárítására.

A betegség diagnosztizálása után a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal kezelhető a probléma, megszüntethetők a panaszok. Bizonyos megbetegedések (billentyű problémák, veleszületett szívbetegségek) azonban csak műtéti úton gyógyíthatók.