Vertebroplasztika

Vertebroplasztika

A vertebroplasztika egy gerincstabilizációs műtéti eljárás, melyet csigolya összeroppanás kezelésére alkalmaznak. Az műtét során a törött csigolyatestet csontcementtel töltik fel, ami stabilizálja azt.

Mi a csigolya összeroppanás?

A csigolya összeroppanás a csigolya elülső részén, a csigolyatesten keletkező törés, ami elsősorban annak károsodott szerkezete miatt következik be, enyhébb erőbehatás eredményeként.

A csigolya szerkezeti károsodásának hátterében leggyakrabban csontritkulás, ritkábban daganatos átépülés, legritkább esetben pedig gyulladásból, vagy genetikai hibából veleszületett csontszerkezeti eltérés áll.

Hogyan alakul ki?

A csigolya összeroppanás minimális erőbehatás következtében alakul ki kóros csontszerkezetű csigolyákban.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Az (a) képen két összeroppant csigolyára mutatnak a nyilak egy oldal röntgenképen

(b) CT képen ugyan ezek a törések láthatók

(c) képen MRI mutatja szintén ezeket a töréseket T2 szekvencián

Forrás: http://gerincsebeszbudapest.hu/

Mik a csigolya összeroppanás tünetei?

A csigolya összeroppanás erős helyi fájdalommal jár, ami a beidegzési sajátosságok miatt a törés helyétől távolabb is húzódhat. A fájdalom terhelés esetén fokozódik, fekvő testhelyzetben enyhül.

Súlyosabb esetben a megroppanás következtében kialakuló csigolyadeformáció a csigolya által határolt gyökcsatornában húzódó ideggyökök megszorulásához, illetve a gerinccsatorna beszűküléséhez vezethet.

Az ideggyök megnyomódása annak ellátási területén érzészavart, zsibbadást, fájdalmat okozhat, az érintett végtag ügyetlenebbé válhat, súlyosabb esetben az ideggyök általa ellátott izmok erejének csökkenése léphet fel, akár bénulásig fokozódva.

A gerincvelő megnyomódása szintén a végtagokon, valamint a törzsön izomerő csökkenéshez, akár bénuláshoz, valamint érzészavarhoz vezethet. Felléphet járászavar, a végtagok ügyetlensége a húgyhólyag, illetve végbél záróizmainak gyengülése, vizelési, székelési zavart okozva, férfiaknál pedig impotencia léphet fel. A törzs izmainak gyengülése és a rekeszizom gyengülése légzési zavart is okozhat. A belek működése renyhévé válhat.

A csigolya deformációja a gerinc egészében is okozhat alaki rendellenességet, háti görbület (púpos testtartás) alakulhat ki.

Hogyan kezelhető a csigolya összeroppanás?

Ha a képalkotó vizsgálatok (MR, CT) egyértelműen kimutatják, hogy csigolya összeroppanás okozza a panaszokat, és ez nem befolyásolja a járóképességet, valamint nem okoz idegrendszeri érintettségű panaszokat, akkor a gerinc stabilitásának helyreállítására konzervatív kezelés javasolt. A konzervatív terápia részeként az első napokban ágynyugalom, majd gyógytorna, vízi torna, külső rögzítő korzett viselése ajánlott, a fájdalom pedig gyógyszerekkel enyhíthető.

Az esetek kis hányadában van szükség műtétre.

Mikor indokolt a műtét?

Amennyiben a konzervatív kezelés nem hoz javulást hosszú távon, vagy a panaszok és a fájdalom fokozódik, stabilizációs műtét válik szükségessé, ami csökkenti a fájdalmat és a további összeroppanás esélyét. Az egyik ilyen gerincstabilizációs eljárás a vertebroplasztika.

A csigolya összeroppanás műtéti kezelésére különböző eljárások léteznek, a kezelés szempontjából legmegfelelőbb eljárást a műtétet végző szakorvos határozza meg az anamnézis és a képalkotó vizsgálatok eredményének pontos ismeretében.

Mi történik a vertebroplasztika során?

Vertebroplasztika során a megroppant csigolyába stabilizáló „csontcementet” juttatunk, ami rögzíti azt, javítva ezzel a gerincoszlop stabilitását.

A műtét során apró (3-5 mm-es) metszésből kerül bevezetésre a megroppant csigolyába az azt stabilizáló „csontcement” befecskendezéséhez szükséges munkacsatorna. A munkacsatorna bevezetéséhez egy tűnek hívott szúró eszközt vezet a sebész képerősítő (röntgen) célzás mellett a csigolyába, majd annak belső vezető szárát eltávolítva egy tűző drótot fűz bele, ami a csigolyatestbe végződik.

Ezt követően lehúzza a tűző drótról a tűnek hívott szúró eszköz hüvelyét, majd a drótra ráhúzza a munkacsatornát. A munkacsatorna lényegében egy vastagabb tollbetét átmérőjű cső. A csövön keresztül kerül betöltésre a porból és folyadékból kevert, gyorsan (perceken belül) szilárduló „csontcement”, mely szétterül a csigolyatest belsejében.

„Csontcementnek” a polymethylmetacrilat (PMMA) nevű anyagot alkalmazzuk. Ez az anyag nem bomlik le, nem épül át, csak a hézagot tölti ki.

Milyen veszélyei lehetnek a műtétnek?

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a vertebroplasztikának is lehetnek veszélyei és szövődményei. A korábban már operált gerinc esetén nagyobb az esély szövődmények kialakulására. A beavatkozás során előfordulhat, hogy a „csontcement” a kezelt csigolyából a törésvonalak mentén kiléphet. Ha ez a porckorong irányába történik, kemény képlet kialakulását okozhatja, az erekbe való bejutás pedig embolizációt okozhat. A gerinccsatornába, vagy a gyökcsatornába jutva az ideggyök megnyomódását okozhatja.

Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, idegek.

Mivel a feltöltött csigolya keményebbé válik, idővel előfordulhat a szomszédos csigolyák összeroppanása is.

Mire számíthatok a műtét után?

Komplikáció mentes esetben a műtét napján Ön felkelhet, állapotától függően a műtét napján, vagy másnapján távozhat Kórházunkból.

Amennyiben korai szövődmény nem alakul ki, a varratok általában 1 hét után kerülnek eltávolításra, addig nem tanácsos, hogy a sebet víz érje. Áztatni a sebet, fürdeni, úszni akkor lehet, amikor már nem fedi varr a sebvonalat, a seb teljesen gyógyult, azaz heg látható (kb. 4 héttel a műtét után).

A műtét napjától a teljes mobilitás eléréséig trombózist (vérrögösödést) megelőző injekciós kezelésre (trombózis profilaxisra) van szükség, melynek beadását megtanítjuk.

A műtét után pár hetes kifejezett gerinckímélet mellett fokozatosan felépített gyógytorna javasolt.

A végleges állapot kb. 1 évvel a beavatkozás után értékelhető.

Fekvőbeteg ellátás - Medicover Kórház

Mit okozhat, ha nem kezelik?

Amennyiben a csigolya összeroppanás sem konzervatív, sem műtéti úton nem kerül kezelésre, az összeroppanás okozta fájdalom továbbra is fennáll majd, akár fokozódhat is.

A megroppant csigolya nyomást gyakorolhat továbbá az ideggyökre, ami további panaszok megjelenésével járhat (érzészavar, zsibbadás, izomerő csökkenés, idővel akár bénulás is). Ha a sérült csigolya a gerincvelőt nyomja, felléphet járászavar, a végtagok ügyetlensége, a húgyhólyag illetve a végbél záróizmainak gyengülése, ami székelési és vizelési zavart okoz. A törzs izmainak, illetve a rekeszizomnak a gyengülése légzészavar kialakulásához is vezethet.

Mit foglal magában a vertebroplasztika ára a Medicover Kórházban?

A vertebroplasztika műtét ára magában foglalja a műtét költségét, valamint a műtét utáni kórházi tartózkodás és az utólagos kontroll díját.

Az előzetes szakorvosi konzultáció, valamint a műtétet megelőző vizsgálatok díja nem képezi a műtéti díj részét, ezek költségéről érdeklődjön Ügyfélszolgálatunkon.

Kényelmi szolgáltatások

Modern, kellemes hangulatú, légkondicionált egyágyas szobában helyezzük el ügyfeleinket. Minden szobához saját fürdőszoba, hűtőszekrény és televízió tartozik, valamint ingyenes WIFI hozzáférés is elérhető. Ügyfeleinknek egyéni nővér felügyelet is biztosítunk, aki a tartózkodása alatt segíti az Ön folyamatos gyógyulását.

Vertebroplasztika ára

Vertebroplasztika altatásban
Medicover Kórház és klinika340 000 Ft-tól

Gerincsebész szakorvosaink

Dr. Kővári Viktor Zsolt

Dr. Kővári Viktor Zsolt

tovább