Aranyér kezelése - aranyér műtét

Az aranyér olyan értágulat, mely a végbélnyílást körülvevő bőr alatt (külső aranyér), vagy a végbél belső falán (belső aranyér) található. Leggyakrabban a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, elhízás, valamint székrekedésből fakadó erőlködés okoz aranyeret. Az aranyér begyulladhat, megnagyobbodhat, vérezhet, egyes esetekben ki is fordulhat, ezzel fájdalmat és további panaszokat okozva. Amennyiben a súlyosabb stádiumú aranyér kezelése nem történik meg, további panaszokat és szövődményeket okozhat.

Székrekedés – Hasmenés

A székelés közbeni túlzott erőlködés miatt megnő a vénák falára nehezedő nyomás, ami a vénákat túltágítja. Súlyosabb esetben előfordul, hogy az erőlködés hatására a belső aranyeres csomó az azt fedő nyálkahártyával együtt kikerül a végbélnyíláson kívülre, ami viszketéssel, fájdalommal, és további székelési ingerrel jár. A hasmenés illetve a gyakori székletürítés is túlságosan igénybe veszi, tágítja a vénákat.

Helytelen táplálkozás illetve túlsúly

A rostokban szegény étrend, magas szénhidráttartalmú, zsíros -, csípős -, illetve intenzíven fűszerezett ételek fogyasztása, valamint a nem elégséges folyadékbevitel aranyér kialakulásához vezethet. Túlsúly esetén fellépő, megnövekedett hasüregi nyomás az aranyér kiváltó oka lehet.

Várandósság

Az aranyér előidézője a hormonális változás (lassul a keringés, illetve nő a vénákban a nyomás) valamint a megnövekedett méh, mely nyomást gyakorol a gáttájékra és a végbélnyílás közelében található aranyeres párnákra. A szülést követően az aranyerek általában visszahúzódnak.

Kötőszöveti gyengeség

A kötőszöveti lazaság többnyire genetikai (örökletes, családi halmozódás) eredetű.

Betegségek

Az aranyér végbéldaganat, illetve krónikus májbetegség következtében is kialakulhat.

A beavatkozást követően a fájdalom és a vérzés egyaránt megszűnik. Az aranyér műtét egy rutin beavatkozás, mely során minimális kockázatra lehet számítani. Lehetséges szövődmények: vérvesztés, végbélnyílás beszűkülése, záróizom sérülés, széklettartási nehezítettség, sipolyképződés, panaszok kiújulása, varratelégtelenség, utóvérzés.

A betegség korai szakaszában az aranyér kezelése gyógyszerekkel és diétával történik. Az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatása elengedhetetlen a kezelés eredményességéhez. A rostban gazdag ételek fogyasztása, a napi bevitt folyadékmennyiség növelése és a rendszeres mozgás egyaránt növeli a kezelés hatékonyságát. Az aranyér kezelése során a fő cél a gyulladás megszüntetése, a fájdalom enyhítése, illetve a széklet normalizálása.

A proktológus súlyosabb esetben dönt az aranyér műtéti kezelése mellett, amikor a gyógyszeres kezelés és a táplálkozási szokások megváltoztatása együttesen nem vezettek eredményre.

Az aranyeres csomók műtéti kezelése történhet hagyományos sebészi eltávolítással (haemorrhoidectomia) valamint Longo módszerrel is.

A műtétet megelőző konzultáció során proktológus szakorvosa részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző szükséges vizsgálatokról, valamint a műtét menetéről és annak kockázatairól.

A műtét altatásban történik. Az aranyér sebészi kimetszése (haemorrhoidectomia) során a proktológus szakorvos a végbélnyílásnál a bőr és a nyálkahártya bemetszése után lepreparálja az aranyeres halmazt a végbélzáró izomzatról, majd elzárja a tápláló eret és eltávolítja a tág aranyeres párnákat.

A kórházi tartózkodás ideje 1 nap.