Neurológia

Neurológia

A neurológia az idegrendszer rendellenességeivel foglalkozik, azon belül is az összes olyan betegség diagnosztizálásával és gyógyításával, amelyek a központi- és perifériás idegrendszer működését befolyásolják.

A neurológus szakorvos feladata a neurológiai rendellenességek kivizsgálása, diagnosztizálása és kezelése. Elsősorban a demenciamozgásszervi zavarok, fejfájás, epilepszia, alvászavarok, sclerosis multiplex, neuromuszkuláris betegségek felderítése a feladat.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

A központi- és perifériás idegrendszer

Az idegrendszer felépítése és feladatai

Az idegrendszer olyan specializálódott sejtek hálózata, amely információt szállít az ember környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszerünk, amely irányítja a szervezet többi részét. Feldolgozza a külső és belső ingereket, amikre a test valamennyi részének irányításával reagál. Az idegrendszer két részre osztható: központi idegrendszerre és környéki idegrendszerre. A neuronok kapcsolatot létesítenek a két rendszeren belül és között is.

Központi idegrendszer

A központi idegrendszer feladata az információ feldolgozása és ez alapján a döntések meghozatala. Ebbe beletartoznak a szó szoros értelmében vett döntések, illetve az izmokat ellátó idegek számára az információ megtervezése. Az információt felvevő részeket szenzoros, a leadókat motoros részeknek nevezzük. A központi idegrendszer anatómiailag és funkcionálisan is két nagy részre osztható: a gerincvelőre és az agyvelőre.

Perifériás idegrendszer

Más néven környéki idegrendszernek is nevezik az agy és gerincvelőn kívül elhelyezkedő, a test egészét behálózó idegrendszert. Túlnyomó része idegrostokat tartalmazó ideg, de a test szinte bármely részében találhatunk idegsejteket tartalmazó idegdúcokat. Legfontosabb feladata a külvilág és a szervezet különböző ingereinek ingerületté alakítása, és az ingerület eljuttatása a központi idegrendszerbe. Itt az információt feldolgozásra kerül, majd az agyból és a gerincvelőből kijutó ingerület a környéki idegrendszer mozgató idegein keresztül jut el a megfelelő izmokhoz.

Milyen panaszokkal forduljunk neurológushoz?

  • hosszú ideje fennálló, rendkívül erős, vagy gyakran jelentkező fejfájás
  • szédülés
  • beszédzavar
  • egyensúlyzavar
  • mozgáskoordinációs zavar
  • vegetatív zavarok (remegés, szívdobogás érzés, emésztőrendszeri panaszok)
  • végtagzsibbadás
  • eszméletvesztés
  • gyengeség
  • látászavar
  • görcsök
  • memória zavarok
  • a gondolkodás zavara

Az alvászavarok, a szellemi hanyatlás, memóriazavar, sőt olykor a depresszió és szorongásos tünetek hátterében is állhatnak idegrendszeri zavarok.

Neurológia
Neurológia

Hogyan zajlik a neurológiai kivizsgálás?

A neurológiai szakrendelés keretében a szakorvos először kikérdezi a pácienst jelenlegi tüneteiről, korábbi betegségeiről, a családban előfordult megbetegedésekről, majd áttekinti a korábbi leleteket, ami alapján felállítja a kórelőzményt. Ezt követően állapotfelmérő vizsgálatokat végez.

A neurológus egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét, minimális aktivitást igénylő feladatokkal pedig a mozgás koordinációját, a járást, az egyensúlyt, az izomerőt, illetve a látást, és más érzékelési funkciókat. Végül reflex kalapács segítségével ellenőrzi a reflexeket is.

Ezek segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz és milyen további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához.

Milyen diagnosztizálási eljárásokat rendelhet el a neurológus?

A neurológus szakorvos a panasz okának feltárásához leggyakrabban modern képalkotó vizsgálatokat (koponya MRgerinc MRkoponya CTgerinc CTröntgen), illetve különböző elektrofiziológiai vizsgálatokat rendelhet el, melyekkel vizsgálható az agy (elektroenkefalográfia, EEG), a környéki idegek (elektroneurográfia, ENG), valamint az izomzat (elektromiográfia, EMG) elektromos működése. Mivel bizonyos betegségek genetikai halmozódást mutatnak, ezért laboratóriumi vizsgálatra is sor kerülhet.