A belgyógyászat a mai orvostudomány egyik legszerteágazóbb területe, hiszen a belső szervek – hasüregben, mellkasban elhelyezkedők – kóros elváltozásaival, azok gyógyításával foglalkozik.
Belgyógyászati vizsgálat leggyakrabban akkor javasolt, ha a panaszok valamilyen belső szervet érintenek és azok viszonylag általánosak, így további kivizsgálást igényelnek.
Kollégáink minden kérdésre választ adnak!
Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!
Belgyógyászati szakrendeléseken a szűrővizsgálatok mellett, a gyakran előforduló panaszokkal (pl: influenza, nátha, fejfájás, hasi fájdalmak, stb.) jelentkező páciensek kivizsgálása, kezelése történik. Akut betegségek és krónikus állapotok gondozását végzik a szakmai protokolloknak megfelelően.
A belgyógyászat az a kulcs szakág, amely összefogja a többi szakterületet, ezeket átlátja, összefüggésbe helyezi, és így állit fel diagnózist, kezelési tervet.
A belgyógyászat átfogó voltából adódóan mára több speciális szakterület nőtte ki magát belőle, hogy még speciálisabb, adott szervekre koncentrált tudásbázist biztosítson a betegségek diagnosztizálásához és kezeléséhez. Ezek a következők:
A belgyógyász ezeknek a területeknek diagnosztikai és terápiás módszereit hangolja össze, monitorozza a szakvizsgálatok eredményeit és gondozásba veszi a pácienst.
A belgyógyász szakorvos a tünetek alapján, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis felállításához. Belgyógyászati szakrendelést szűrő jellegű állapotfelmérés céljából panaszmentesen is érdemes egy-két évente felkeresni!
A belgyógyászati vizsgálat tartalmazza a részletes kórelőzmény felvételét, teljes körű fizikális vizsgálatot, a kivizsgálás további menetének szükség szerinti megtervezését és megszervezését.
A belgyógyászati konzultáció első lépéseként a szakorvos kikérdezi a pácienst a kórelőzményről: milyen betegségei voltak, milyen betegségek fordultak elő a családban, járt-e már orvosnál a fennálló problémával, kapott-e korábban bármilyen kezelést, gyógyszert. Ezután a panaszokról, azok jellegéről, erősségéről és helyéről kérdezi ki a pácienst. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során a belgyógyász szakorvos tapintással ellenőrzi a belső szervek állapotát, érzékenységét, meghallgatja a szívet és a tüdőt és áttapintja a pajzsmirigyet, megméri a páciens vérnyomását.
A szakorvos a betegség vagy a vélt betegség jellegétől függően további vizsgálatokat is elrendelhet: labor vizsgálatot, ultrahang vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat, EKG-t, illetve egyéb kapcsolódó szakorvosi vizsgálatokat.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményéből a belgyógyász szakorvos fontos információkhoz juthat a szervezetünkben zajló folyamatokról, ezért ezek a vizsgálatok szinte minden esetben a belgyógyászati kivizsgálás részét képezik.
A diagnózis felállításához a belgyógyász első körben általános állapotfelmérő vizsgálatokat rendel el, melyek megmutatják a máj, a vese, a vérképző rendszer, valamint a zsír és szénhidrát anyagcsere működését, valamint a szervezet ionháztartását.
A laborvizsgálatok közt általában szerepel a teljes vérkép, és a vas szint meghatározása, a májfunkciót vizsgáló GOT, GPT, GGT, bilirubin, AP, CRP értékek, a vese működését mutató keratinin, karbamid, valamint húgysav és vizeletvizsgálat, illetve a zsír- és szénhidrát anyagcsere működést mutató vércukor-, HDL-, LDL-koleszterinszint meghatározása.
Az általános egészségi állapotfelmérés céljából, szűrő jelleggel, ezek a vizsgálatok elérhetőek kórházunkban és klinikáinkon csomagban is, mely szakorvosi javaslat nélkül is igényelhető.
A belgyógyász a jellegzetes panaszokat felismerve specifikus laborvizsgálatokat is kérhet, melyek segítenek a diagnózis felállításában. Anyagcsere zavar esetén terheléses vizsgálatok (vércukor terhelés, keményítő terhelés), illetve inzulin rezisztencia vizsgálat segítségével derülhet ki a panasz oka. A pajzsmirigy alul– vagy túlműködésének gyanúja esetén a TSH, FT3, FT4 hormonszint meghatározását rendeli el a szakorvos. Ezen vizsgálatok komplex pajzsmirigy laborcsomagunk részeként is elérhetők.
A gyomor és bélrendszeri panaszok oka lehet étel intolerancia, vagy étel allergia, glutén okozta betegségek, tejfehérje allergia, illetve tejcukor (laktóz) intolerancia, a hasnyálmirigy gyulladása, vagy gyulladásos bélbetegség is. Ezen betegségek, illetve állapotok laboratóriumi vizsgálati csomagjaink segítségével egyszerűen kimutathatók, elősegítve a pontos diagnózis felállítását. A laborvizsgálatok eredményét azonban minden esetben a szakorvosnak kell kiértékelni, ugyanis egyes betegségeknél szükség lehet további képalkotó vizsgálatokra is.
Az audiológiai vizsgálat menete a panaszok függvényében más és más lehet, ugyanis egy adott panasz más-más vizsgálatok elvégzését indokolhatja. Az audiológus szakember a vizsgálat előtt anamnézist készít: kikérdezi a pácienst a fennálló panaszról, a korábbi, valamint családban előfordult betegségekről. Ezután megtekinti a külső fület, hallójáratot, a dobhártyát, majd az orvosi indikáció alapján elvégzi a szükséges vizsgálatokat. A vizsgálatot követően részletes tájékoztatást ad a páciensnek annak eredményéről, és ismerteti a leghatékonyabb kezelési módot.
A vizsgálatok után a diagnózist követően a belgyógyász szakorvos személyre szabott kezelési tervet készít. A panaszok és a diagnózis függvényében a kezelés általában gyógyszeres úton történik, egyes betegségek esetén speciális diétával, szükség esetén pedig műtéti úton. Krónikus betegség (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) esetén belgyógyász szakorvosa folyamatos kontrollvizsgálatokat fog javasolni a betegség szintentartásához.
