Belgyógyászat

Belgyógyászat

Mivel foglalkozik a belgyógyászat?

A belgyógyászat az orvostudomány egyik legszerteágazóbb területe, hiszen a belső – hasüregben, mellkasban elhelyezkedő – szervek  kóros elváltozásaival, a kialakult betegségek diagnosztizálásával és azok gyógyításával foglalkozik.

Számos szakterület alapul a belgyógyászaton, melyek a célzottabb kezelés érdekében váltak ki belőle: például a szív betegségeivel foglalkozó kardiológia, a hormonháztartás működésével foglalkozó endokrinológia, az emésztőrendszert vizsgáló gasztroenterológia, a vérképzőrendszer zavaraival foglalkozó hematológia, a vese betegségeit kezelő nefrológia, vagy a tüdőgyógyászat (pulmonológia).

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

A belgyógyászat az a kulcs szakág, amely összefogja a többi szakterületet, ezeket átlátja, összefüggésbe helyezi, és így állít fel diagnózist, kezelési tervet. Szerepe a háziorvoséhoz hasonlítható, bizony esetekben csak egy-egy akut betegséget gyógyít, máskor évekig tartó gondozó szerepet tölt be krónikus betegségek kezelése kapcsán.

A belgyógyászati szakrendelésen a szűrővizsgálatok mellett, a gyakran előforduló (például influenza, nátha), illetve általános (például fejfájás, hasi és mellkasi fájdalmak) panaszokkal jelentkező páciensek kivizsgálása, kezelése történik, illetve akut betegségek és krónikus állapotok gondozását végzik a szakmai protokolloknak megfelelően.

A belgyógyászat specializált szakterületei

A belgyógyászatból mára több szakterület nőtte ki magát, hogy az adott szervekre koncentrált, speciális szakértelmet biztosítson a betegségek diagnosztizálásához és kezeléséhez. Ezek a következők (a felsorolt szakterületek igénybevétele külön szakvizsgálat keretében történik, így nem részei a belgyógyászati vizsgálatnak):

A belgyógyász ezeknek a területeknek diagnosztikai és terápiás módszereit hangolja össze, monitorozza a szakvizsgálatok eredményeit és gondozásba veszi a pácienst.

Milyen panaszokkal érdemes belgyógyászt felkeresni?

  • hasi fájdalom, hasfájás, alhasi fájdalom
  • alhasi görcsök
  • gyomorfájás, gyomorégés
  • puffadás, állandó teltségérzet
  • reflux (amikor a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe)
  • mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás
  • bélgyulladás, bélfájdalom, bélgörcs
  • nehézlégzés
  • felső- és alsó légúti panaszok
  • fejfájás, szédülés
  • hányásos, székrekedéses, hasmenéses panaszok
  • lázas állapotok
  • étvágytalanság

A belgyógyász szakorvos a tünetek alapján, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis felállításához. Belgyógyászati szakrendelést szűrő jellegű állapotfelmérés céljából panaszmentesen is érdemes egy-két évente felkeresni!

belgyógyászat belgyógyász vérnyomás mérés

Mi történik a belgyógyászati vizsgálat során?

A belgyógyászati vizsgálat tartalmazza a részletes kórelőzmény felvételét, teljes körű fizikális vizsgálatot, a kivizsgálás további menetének szükség szerinti megtervezését és megszervezését.

A belgyógyászati konzultáció első lépéseként a szakorvos kikérdezi a pácienst a kórelőzményről: milyen betegségei voltak, milyen betegségek fordultak elő a családban, járt-e már orvosnál a fennálló problémával, kapott-e korábban bármilyen kezelést, gyógyszert. Ezután a panaszokról, azok jellegéről, erősségéről és helyéről kérdezi ki a pácienst. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során a belgyógyász szakorvos tapintással ellenőrzi a belső szervek állapotát, érzékenységét, meghallgatja a szívet és a tüdőt és áttapintja a pajzsmirigyet, megméri a páciens vérnyomását.

A szakorvos a betegség vagy a vélt betegség jellegétől függően további vizsgálatokat is elrendelhet: labor vizsgálatotultrahang vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat, EKG-t, illetve egyéb kapcsolódó szakorvosi vizsgálatokat.

Melyek a leggyakoribb laborvizsgálatok, amit a belgyógyász kérhet?

A laboratóriumi vizsgálatok eredményéből a belgyógyász szakorvos fontos információkhoz juthat a szervezetünkben zajló folyamatokról, ezért ezek a vizsgálatok szinte minden esetben a belgyógyászati kivizsgálás részét képezik.

A diagnózis felállításához a belgyógyász első körben általános állapotfelmérő vizsgálatokat rendel el, melyek megmutatják a máj, a vese, a vérképző rendszer, valamint a zsír és szénhidrát anyagcsere működését, valamint a szervezet ionháztartását.

A laborvizsgálatok közt általában szerepel a teljes vérkép, és a vas szint meghatározása, a májfunkciót vizsgáló GOTGPT, GGT, bilirubinAP, CRP értékek, a vese működését mutató keratinin, karbamid, valamint húgysav és vizeletvizsgálat, illetve a zsír- és szénhidrát anyagcsere működést mutató vércukor-, HDL-, LDL-koleszterinszint meghatározása.

Az általános egészségi állapotfelmérés céljából, szűrő jelleggel, ezek a vizsgálatok elérhetőek kórházunkban és klinikáinkon csomagban is, mely szakorvosi javaslat nélkül is igényelhető.

A belgyógyász a jellegzetes panaszokat felismerve specifikus laborvizsgálatokat is kérhet, melyek segítenek a diagnózis felállításában. Anyagcsere zavar esetén terheléses vizsgálatok (vércukor terhelés, keményítő terhelés), illetve inzulin rezisztencia vizsgálat segítségével derülhet ki a panasz oka. A pajzsmirigy alul– vagy túlműködésének gyanúja esetén a TSH, FT3, FT4 hormonszint meghatározását rendeli el a szakorvos. Ezen vizsgálatok komplex pajzsmirigy laborcsomagunk részeként is elérhetők.

A gyomor és bélrendszeri panaszok oka lehet étel intolerancia, vagy étel allergiaglutén okozta betegségektejfehérje allergia, illetve tejcukor (laktóz) intolerancia, a hasnyálmirigy gyulladása, vagy gyulladásos bélbetegség is. Ezen betegségek, illetve állapotok laboratóriumi vizsgálati csomagjaink segítségével egyszerűen kimutathatók, elősegítve a pontos diagnózis felállítását. A laborvizsgálatok eredményét azonban minden esetben a szakorvosnak kell kiértékelni, ugyanis egyes betegségeknél szükség lehet további képalkotó vizsgálatokra is.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

A vizsgálatok után a diagnózist követően a belgyógyász szakorvos személyre szabott kezelési tervet készít. A panaszok és a diagnózis függvényében a kezelés általában gyógyszeres úton történik, egyes betegségek esetén speciális diétával, szükség esetén pedig műtéti úton. Krónikus betegség (pl. magas vérnyomáscukorbetegség) esetén belgyógyász szakorvosa folyamatos kontrollvizsgálatokat fog javasolni a betegség szintentartásához.

Belgyógyász szakorvosaink

Dr. Fehér Zsuzsanna

Dr. Fehér Zsuzsanna

tovább
Dr. Haba Tamás

Dr. Haba Tamás

tovább
Dr. Nemes Balázs

Dr. Nemes Balázs

tovább
Dr. Petróczy Natália

Dr. Petróczy Natália

tovább
Dr. Hederics Petra

Dr. Hederics Petra

tovább