Egy laborvizsgálat segíthet a panaszok és tünetek hátterében álló betegségek feltárásában, adott esetben ezek kizárásában. Segítséget ad már a betegségek korai szakaszában, a mielőbbi felismerésünkben, a betegségek rizikó tényezőinek kiderítésében illetve a terápiák hatékonyságának megítélésében is.

Fontos azonban kiemelnünk, hogy a laboratóriumi vizsgálat eredménye önmagában nem diagnózis, a mért eredményeket tartalmazza a lelet, melyre a vizsgálatot elrendelő szakorvos ad diagnózist és kezelési javaslatot.

Ügyfeleink számára  több százféle laborvizsgálat és különféle laboratóriumi vizsgálati csomagok állnak rendelkezésére, a laboratóriumi diagnosztika szinte összes ágából.

Egy laborvizsgálat során a levett mintákon különféle vizsgálatok végezhetők. A végleges diagnózis felállításához az alábbi laborvizsgálatok járulhatnak hozzá:

• hematológiai vizsgálatok: a vérképzőrendszer összetételét, kóros sejtjeit és mennyiségi eltéréseit vizsgálja
• biokémiai vizsgálatok: az emberi szervezet különféle szerveinek, szervrendszereinek, szabályozó rendszerének működését és ennek kóros változásait (pl. máj, vese, izmok, csontok, szív, tüdő, víz és elektrolit háztartás, anyagcsere paraméterek) vizsgálja
• terheléses laborvizsgálatok: szervek, anyagcsere folyamatok funkciójának megítélését segítő laborvizsgálatok
• tumor marker vizsgálatok: panaszok esetén a képalkotó eljárásokkal együtt megerősíthetik vagy kizárhatják a daganat jelenlétét
• hormon vizsgálatok: hormonszintek mérésével a hormont termelő szervek eltérései hiány állapotai és működési eltérései vizsgálhatók
• véralvadási vizsgálatok: a rendkívül bonyolult véralvadási rendszer öröklött és szerzett elváltozásainak vizsgálatai
• allergia vizsgálatok: légúti-, étel– és rovarcsípés (méh/darázs) allergének okozta speciális ellenanyagok vizsgálata
• immunológiai vizsgálatok: autoantitestek (a szervezet saját sejtjei és szervei ellen termelődő ellenanyagok), immunhiányt okozó eltérések, immunrendszer funkciójának vizsgálata
• genetikai vizsgálatok: örökletes betegségek hajlamának vizsgálata
• vércsoport vizsgálat
• vitaminok és nyomelemek vizsgálatai: a szervezet optimális működését biztosító anyagok mérése (pl. réz, cink)
• mikrobiológiai vizsgálatok: fertőzést okozó kórokozók (baktériumok,, vírusok, gombák, protozoonok) kimutatása, ezek ellenanyagszintjeinek mérése

A vérvizsgálatok többségéhez (vércukor, vérzsírok, májfunkció, ionok, vas) éhgyomor szükséges, a mintavételt megelőzően legalább 12 órás koplalással, ezért a vérvételt a reggeli órákban javasoljuk. A vérvételt megelőzően vizet lehet és ajánlott is fogyasztani, alkoholt, üdítőt és kávét azonban nem.

Hormon és vizeletvizsgálatok esetén nem szükséges éhgyomri mintavétel.

Fontos tudnivalók vérvétel előtt:

• a mintavételt megelőzően is fontos a folyadékbevitel, azonban nem mindegy, hogy milyen formában történik. A mintavétel napján, a mintavételt megelőzően csak vizet fogyasszon, ugyanis a cukrot tartalmazó italok is befolyásolják az eredményt
• előző este kerülje a zsíros, szénhidrát- illetve fehérje dús ételek fogyasztását
• a mintavételt megelőző napokban történt alkoholfogyasztás szintén befolyásol egyes paramétereket
• előző nap kerülje a szélsőséges fizikai megterhelést
• a dohányzás is befolyással van bizonyos értékek alakulására
• a mintavételt megelőző időszakban folytatott diétáról, fogyókúráról tájékoztassa kezelőorvosát

A vizeletminták esetében a középsugaras, steril pohárban leadott minta számít értékelhetőnek. Mintaadás tisztálkodás után ajánlott, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. A vizsgálatokhoz kb. 1 dl vizelet szükséges.

Néhány laborvizsgálat illetve laborvizsgálati csomag esetében speciális előírásokat kell betartani, pl. a vizsgálat előtti étkezéssel, a vizeletgyűjtéssel vagy a menstruációs ciklussal kapcsolatban.

A megfelelő laboratóriumi vizelet és széklet minta biztosításához az alábbi linkre kattinva olvashat hasznos információkat.

Az allergia és intolerancia vizsgálat során a tüneteket okozó allergén azonosítása a legfőbb cél. A vizsgálat elvégezhető provokációs tesztek segítségével és vérvétel útján is. A vérből történő allergia vizsgálat esetén az allergén specifikus IgE-t mérjük. Az IgE molekulák az úgynevezett immunglobulin szupercsaládba tartozó ellenanyagok, melyeket az immunrendszer termel azért, hogy felismerje, majd semlegesítse a szervezetbe került idegen anyagokat.

A fogászati beavatkozások során számos idegen anyaggal érintkezik szervezetünk, melyek immunválaszt válthatnak ki. Ebből adódóan a fogászati kezelések, például implantátum beültetése vagy gyökérkezelés következtében esetlegesen fellépő panaszok hátterében testünk allergiás reakciója állhat, nem pedig a szakorvos nem megfelelő színvonalú munkája.

Allergia esetén az immunrendszer a fogászati beavatkozások során használt anyagokra ellenanyagok termelésével, és olyan immunválasszal reagál, mely a beültetés és a kezelés hatásfokát rontja.

A fogászati kezelések után jelentkező különböző immunválaszok kimutatására Magyarországon az elsők között alakítottuk ki laborvizsgálatainkat.

A szervezet belső elválasztású mirigyei (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, petefészek, here) hormonokat termelnek melyek az adott terület működését befolyásolják. A hormonzavarok kivizsgálásával és kezelésével a belgyógyász, az endokrinológus, illetve a nőgyógyász szakterületek szakorvosai foglalkoznak.

Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok segítségével felderíthetők a visszatérő fertőzések okai, az immunhiányos betegségek, valamint az autoimmun betegségek is.

A különféle kórokozók elleni ellenanyag kimutatásával akut és krónikus fertőzések hátterét keressük. Segítségükkel fogékonyságot, a fertőzés lefolyását illetve védettséget tudunk kimutatni. Külön jelentősége van a terhesség előtti és alatti szerostatus vizsgálatoknak. (TORCH: Toxoplazma, Rubeola, Cytomegalia, Herpes simplex és Varicella).

A klinikai kémiai vizsgálatok számos területet ölelnek fel.

Ide tartoznak a vérből történő enzimvizsgálatok, melyek a szöveti és sejtsérülések felkutatására alkalmasak, megállapítható vele, melyik szervben történt a sérülés vagy a károsodás (pl. a máj vizsgálatához tartozik az AST, a kolineszteráz és az LDH is).

Szívbetegségek laborvizsgálatainál elsősorban a CK, CK-MB, LDH eltéréseit figyeljük, cukorbetegség esetén pedig a leggyakrabban előforduló vizsgálatok a glükóz (vércukor) és a HbA1c.

A kiválasztó szervrendszer azaz a vese és húgyutak vizsgálatainál a karbamid, kreatinin, az emésztőrendszer esetében pedig a nyál, gyomornedv, pepszin, gasztrin, Helicobacter, hasnyálmirigy enzimek, a felszívódás és a széklet, székletvér vizsgálatai tartoznak a klinikai kémiai laborvizsgálatok körébe.

A zsíranyagcsere során a zsírok és a zsírszerű anyagok felépítése és lebontása elsősorban a májban történik. Ezért koleszterin, triglicerid, LDL és HDL szintek időszakos ellenőrzése javasolt. A hiperkoleszterinémia és a hipertrigliceridémia esetén nagyon magas a vér koleszterin szintje ill. a triglicerid szintje amik az érelmeszesedés (arterioszklerozis) és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát növelik.

A csontbetegségek, csontritkulás vizsgálatánál pedig a kalcium, foszfát és D-vitamin szint ellenőrzése az elsődleges vizsgálati terület.

Az orvosi mikrobiológia a fertőző betegségek kórokozóit, illetve az emberi test normál flórájában megtalálható organizmusokat továbbá a gazda és a fertőzés kölcsönhatásainak részleteit, módját, lefolyását valamint az ellenük való védekezés, megelőzés lehetőségeit vizsgálja.

A tumormarkereket a daganat sejtek termelik. A laboratórium ezeket az anyagokat testváladékokból: vérből, vizeletből, liquorból, székletből tudja kimutatni. A vizsgálatoknak akkor van értelme, ha olyan panaszok vagy tünetek vannak, amelyek felvetik a daganat lehetőségét.

Ha a daganat terápiája előtt történik a tumormarker vizsgálat, akkor a paraméter követése alkalmas a terápia hatékonyságának monitorozására illetve a daganat kiújulásának jelzésére.

A vizsgálat negatív eredménye (a tumor marker koncentrációja a normál tartományban van) nem jelent biztosan daganatmentes állapotot, minthogy a pozitív eredmény sem jelent feltétlenül daganatos betegséget.

Pozitív esetben csak további vizsgálatokkal dönthető el, hogy van-e valóban daganatos elváltozás.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elvégzett vizsgálatok nem adnak diagnózist, az eredmények kiértékelése, a diagnózis felállítása az Ön kezelőorvosának feladata.