Thumbnail picture

Mi állhat a hasmenés hátterében?

A hasmenés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, mely jelentősen rontja életminőségünket is. Gyakran csak múló állapotról van szó, azonban komoly betegség tünete is lehet. Cikkünkben ismertetjük, mikor javasolt szakorvoshoz fordulni vele.

Mikor beszélhetünk hasmenésről?

Az emésztőrendszerünk a különböző károsító hatásokra érzékenyen reagál, leggyakrabban a széklet állagának, mennyiségének, gyakoriságának, minőségének megváltozásával. Hasmenésről akkor beszélhetünk, ha egy napon belül háromnál több alkalommal laza, híg, vizes széklet jelentkezik.

Milyen típusait különíthetjük el és melyiket mi okozhatja?

Lefolyása alapján megkülönböztetünk akut, perzisztáló (tartós), valamint krónikus hasmenést. Az akut és perzisztáló hasmenést általában valamilyen vírusos (pl. rotavírus, calicivírus) vagy bakteriális (pl. Salmonella) fertőzés okozza, ami pár nap alatt spontán is elmúlhat. Perzisztáló (tartós) hasmenésről akkor beszélhetünk, ha a hasmenés már legalább 2 hete tartósan fennáll. Ilyen esetekben javasolt a kóroki tényező keresése, mely székletvizsgálatok segítségével megállapítható. A 4 hétnél hosszabb ideje fennálló hasmenést krónikus hasmenésnek tekintjük. Ilyen esetben mindenképpen keresni kell a kiváltó okot, melyre leggyakrabban gasztroenterológiai kivizsgálás keretében, kolonoszkópia, gasztroszkópia, hasi ultrahang vizsgálat, vagy pajzsmirigy vizsgálatok elvégzése után derülhet fény.

kialakulás folyamata alapján 4 típust különíthetünk el:

  • Szekretoros hasmenés: a bélnyálkahártya hámsejtjeinek károsodása idézi elő. A károsodás következtében a só nem tud felszívódni, a károsodott nyálkahártya sejtjei között bekerül a bél üregébe is, ami magához szívja a vizet, így híg széklet alakul ki. Jellemző a nagy mennyiségű, vizes széklet ürítése, amely éhezés alatt sem enyhül, az étkezés minősége nem befolyásolja, és éjszaka sem szűnik. Vírusok, bakteriális toxinok, paraziták, vagy ritka endokrin tumorok, endokrin kórképek is okoznak ilyet.
  • Ozmotikus hasmenés: az emésztés és felszívódás elégtelensége miatt a vastagbélbe jutott emésztetlen anyag vizet tart vissza, ami gátolja a felszívódását.Bizonyos étel fogyasztása váltja ki, ugyanakkor az éhezés csökkenti vagy megszünteti a panaszokat. Ez a típusú hasmenés jelentkezik lisztérzékenység, laktózintolerancia, valamint hasnyálmirigy-elégtelenség esetén.
  • Exszudatív hasmenés: a bél nyálkahártyájának súlyos károsodása esetén jelentkezik, melynek következtében véres, gennyes folyadék kerül a bél üregébe. Jellemzője az éjszaka sem szűnő, de étkezéssel provokálható, véres, nyákos széklet, valamint gyakori a fogyás. Okozhatják egyes bélfertőzések, valamint krónikus bélgyulladások (colitis ulcerosaCrohn-betegség).
  • Diszmotilitás típusú hasmenés: a vékony- illetve vastagbél mozgásának megváltozása következtében kialakuló hasmenés. Kiválthatják vírusok, baktériumok egyes anyagai, toxinjai, de egyes gyógyszerek is. A széklet pépes vagy vizes, esetenként nyákos, de sosem véres és éjszaka sem jelentkezik. A hasi panasz és a hasmenés jellemzően étkezést követően fokozódik és székürítéssel oldódik.

Hova forduljunk?

Hosszan tartó vagy visszatérő hasmenés esetén keressünk fel gasztroenterológus szakorvost, hogy a tünetet előidéző okot a hasmenés jellege, valamint a társuló tünetek alapján elvégzett laboratóriumi és eszközös vizsgálatok segítségével felderítse és a megfelelő kezelést javasolja.

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha a hasmenés véres, vagy fekete, valamint láz, súlyos hasi- vagy végbélfájdalom is jelentkezik. Ezek akár vastagbélrák jelei is lehetnek, így javasolt mielőbb proktológushoz fordulni.

Hogyan kezelhető a hasmenés?

A betegség kezelése a kiváltó betegségtől függően sokféle lehet. A hasmenés okának pontos diagnózisát követően kezdődhet az oki terápia.

Minden esetben a tünetek enyhítése az első lépés, hogy a kiszáradás és az ionvesztés megelőzhető legyen. Ez történhet gyógyszerekkel és diétával is.

Bármilyen eredetű a hasmenés, fontos a gyomor és a bélrendszer kímélete. Ajánlott a zsíros, fűszeres, cukros ételeket kerülni, továbbá a magas rosttartalmú ételek fogyasztását minimalizálni, ezek ugyanis  feleslegesen terhelik az emésztőrendszert, és fokozza a puffadást. Gyulladásos bélbetegségek, illetve lisztérzékenység, laktózintolerancia, vagy egyéb táplálék allergia, illetve intolerancia bebizonyosodása esetén pedig javasolt dietetikus szakember által összeállított speciális diétát követni.