A bőrallergia tünetei és kialakulásának okai

A bőrallergia esetén a már jól ismert légúti allergiás reakciók – nyálkahártya-irritáció, nátha, tüsszögés, köhögés – mellett bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak.

Vegyük sorra a leggyakrabban előforduló bőrallergia típusokat:

Atópia

Az atópia öröklött hajlam bizonyos allergiás reakciók, tünetek kialakulására. Az atópiás gyermekek és felnőttek fokozottabban érzékenyek a környezetükben előforduló allergénekre, és szervezetük az átlagnál hajlamosabb ezekre ellenanyagot termelni illetve különböző allergiás betegségekkel reagálni.

A tünetek asztma, szénanátha, kötőhártya-gyulladás, ekcéma, csalánkiütés és az atópiás bőrbetegség, az atópiás dermatitisz formájában jelentkezhetnek.

Atópiás dermatitisz

Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakrabban előforduló gyermekkori bőrbetegség. Száraz, érzékeny, pörkös bőr, időszakonként fellobbanó heves bőrgyulladás, nedvedző bőrkiütés, felhólyagzott, heves viszketés jellemzi. Kialakulásának egyik okaként a családi halmozódást tartják felelősnek.

A betegség hátterében genetikailag meghatározott immunrendszeri túlérzékenység áll, amely a fehérvérsejtek közül az úgynevezett T-sejtek túlzott aktivitását, ezen keresztül pedig bizonyos irritáló anyagokkal történő érintkezés után a bőr gyulladását okozza.

Az öröklött hajlamon kívül számos tényező felelős az atópiás dermatitisz kialakulásáért. Gyermekkorban különös figyelmet kell szentelni a táplálkozásra: ha a bőrtünetek egy új étel bevezetésekor jelentkeznek, gyanakodhatunk ételallergiára is. Elsősorban a tejtermékek, tojás, hal, gabonafélék, dió és mogyorófélék, paradicsom és a citrusfélék járulhatnak hozzá a tünetek kialakulásához az arra hajlamosoknál. A környezeti hatások közül a leggyakoribb allergének (háziporatka, pollenek) és a fertőzések okozhatják a tünetek kiújulását, rosszabbodását.

Csalánkiütés

A csalánfolt (urtica) a bőr középső rétegében, az irhában keletkező vizenyő, kialakulását leggyakrabban a hisztamin nevű anyag felszabadulása okozza. A bőrben számos inger kiválthatja a hisztamin kiáramlását a hízósejtekből; felszabadulása allergiás reakciókövetkezmény is lehet. A kiváltó allergének gyakran gyógyszerek, élelmiszerek, konzerválószerek, baktériumok fehérjéi, bélférgek. A baktériumok néha rejtett gócokban lappanganak a szervezetben, és anélkül hogy heveny panaszt okoznának mintegy “allergén-raktárként” működnek.

A csalánfoltok gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki, kínzóan viszketnek, különösen a hajlatokban. Jellemző, hogy éjszaka a panaszok fokozódnak. Ha valamilyen elfogyasztott étel váltja ki a panaszokat, gyakran kíséri hányás, hasmenés. A csalánkiütéssel együtt megjelenhet az úgynevezett angioödéma is. Ilyenkor az ajkak, a szemek környéke, a nemi szervek, ujjak végei megduzzadnak. Az ödéma néhány óra alatt eléri maximumát, majd magától felszívódik.

A csalánkiütés előfordulása igen gyakori, így diagnózisának felállítása egyszerű. A kiváltó okot azonban már sokkal nehezebb tisztázni. Egyértelmű a helyzet, ha egzotikus ételek fogyasztása, gyógyszer bevételét követően, rovarcsípés vagy kozmetikum használata után jelennek meg a tünetek. Nagyon nehéz a helyzet azokban az esetekben, amikor a csalánkiütés hónapokon keresztül jelen van. Ilyenkor a kórtörténet részletes átgondolására van szükség, valamint eliminációs diéta követésére, amelyet minimum három hétig szigorúan kell alkalmazni, kiiktatva az életmódból azokat az ételeket, gyógyszereket, kozmetikumokat, amik a tünetekért felelhetnek. Amikor a beteg tünetmentessé válik, a kérdéses élelmiszerek egyenként kerülnek visszavezetésre, amíg valamelyik ismét allergiás reakciót vált ki.
A fizikális tesztek segítenek a hideg-meleg és a nyomási urtica igazolásában, valamint az orvos elrendelhet góckutatást, gyomortükrözést, immunológiai és allergológiai kivizsgálást is, ha a kórtörténet a szokásos fizikai vizsgálatok, a laborleletek és panaszok alapján ezeket megkívánják.

Ekcéma

Csecsemőkorban gyakran jelentkezhetnek ekcémás tünetek, mint a később megjelenő allergia előfutára. Az atópiás ekcéma olyan visszatérő és idült lefolyású gyakori betegség, amely veleszületett allergiás hajlamból fejlődik ki. Az ekcémás bőrtünetek az ételallergiával társulva egyaránt megjelenhetnek.

Ekcémás tünet esetén a bőr eleinte kipirosodik, viszket, apró hólyagok alakulnak ki rajta, majd a vakarás következtében apró sebek, pörkök, illetve hámlás jelenik meg. Az ekcémának számos kiváltó oka lehet, melyeket két nagy csoportra oszthatunk: Az exogén ekcémákat külső, többnyire környezeti hatások okozzák. A bőrre kívülről rákerülő exogén allergének az arra fogékony embereken bőrgyulladást váltanak ki. Ilyenek lehetnek pl. növényi (porok, pollenek) és állati eredetű anyagok (szőrök), különböző vegyszerek, fémek, stb.

Az endogén ekcémák esetén egyedi hajlam, fogékonyság szükséges a bőrtünetek kialakulásához. Ide soroljuk pl. az atópiás dermatitist, mely során az ekcémás bőrtünetek általában már csecsemő-vagy gyermekkorban megjelennek. Endogén ekcémát okoznak a szervezetben vagy a bőrön elszaporodó baktériumok, gombák antigénjei is.

Milyen diagnosztizálási módok ismertek a bőrallergia kiderítésére?

Az allergének pontos azonosítására többféle bőrteszt (Prick teszt), vérvételes vizsgálatok, keresztallergia és komponens alapú vizsgálatok, góckutatás állnak az allergológus rendelkezésre.

Hogyan enyhíthetők vagy szüntethetők meg a panaszok?

A tünetek enyhítésének leghatékonyabb módja a kiváltó allergének felkutatása és teljes kiiktatása az életünkből, amennyiben ez lehetséges – kontakt ekcémában szenvedők esetében ez a folyamat viszonylag könnyedén megvalósítható, ha különböző fémek, vegyszerek által előidézett tünetekről van szó.

A helyi kezelés célja, hogy gyulladás csökkentése valamint a felülfertőzés elkerülése. Súlyos esetben szteroid tartalmú krémeket és tablettát rendelhet el az orvos.

Megosztás