Zsíranyagcsere laboratóriumi vizsgálata

A koleszterint a legnagyobb mennyiségben a máj állítja elő az emberi szervezetben, egy részét azonban a táplálékkal vesszük magunkhoz. Jelentős szerepe van a sejthártyák felépítésében. A máj által termelt koleszterin az epe előállításához szükséges.

„Védő” vagy „jó” koleszterinként is szokták emlegetni, mert az érfalban lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik.

Többnyire „rossz” koleszterinként ismerik. A koleszterint a májból a sejtek felé szállítja. Ha a szervezetben a kelleténél nagyobb mennyiségű koleszterin halmozódik fel, a felesleges koleszterin lerakódik az erek falában.

A non-HDL koleszterin szintet úgy kapjuk meg, hogy a HDL koleszterin számát kivonjuk az összkoleszterin számból. A non-HDL koleszterin gyakorlatilag minden „rossz” típusú koleszterint tartalmaz. Optimális szintje kevesebb, mint 130 milligramm / deciliter (mg / dL) vagy 3,37 millimól / l (mmol / l). A magasabb számok a szívbetegség nagyobb kockázatára utalnak.

Az alacsony HDL koleszterin szint nagyban hozzájárul az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

A megemelkedett LDL-koleszterin-, valamint összkoleszterin szint esetén az érfal rugalmassága csökken, ami lehetővé teszi a koleszterin lerakódását. A túl magas értékből kifolyólag jelentősen megnő az érelmeszesedés, valamint a szívinfarktus kialakulásának kockázata.

• Helytelen táplálkozás (magas koleszterintartalmú ételek rendszeres fogyasztása)
• Egyes gyógyszerek (pl. vérnyomáscsökkentők) szedése
• Várandósság
• Öröklött anyagcsere betegség

Az átlagnál jóval magasabb koleszterinszinttel járó, súlyos anyagcsere betegség a hiperkoleszterinémia.

A familiáris hiperkoleszterinémia örökletes betegség, melynek kezelése nem csak diétával, hanem koleszterinszintet szabályozó gyógyszerek szedésével is történik. Az öröklött magas koleszterinszint kezelésével megelőzhető a súlyosabb szövődmények (érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés) kialakulása. A familiáris hiperkoleszterinémia nem gyógyítható, a páciens egész életében gyógyszeres kezelésre szorul.

A trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok (pl. vaj, disznózsír) fő alkotóelemei, melyek szervezetünket energiával látják el. Míg a szervezetbe kerülő zsírok egy része az energiaszükségletet fedezi, addig a megmaradt, fel nem használt része a zsírszövetben raktározódik el. Túlzott szénhidrát bevitel esetén saját szervezetünk is triglicerideket állít elő.

Normál esetben a vérben a triglicerid csak kis mennyiségben fordul elő.

A helytelen táplálkozás következtében fellépő túlsúly, pajzsmirigy betegségek (alulműködés, túlműködés), egyes gyógyszerek szedése, mértéktelen alkoholfogyasztás, hasnyálmirigy gyulladás valamint öröklött anyagcsere betegség egyaránt állhat a magas triglicerid szint hátterében.

Magas trigliceridszinttel járó, súlyos anyagcsere betegség a hipertrigliceridémia

A nagyon magas trigliceridszintnek köszönhetően jelentősen megnő az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Gyógyszeres kezeléssel, diétával, a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás) mellőzésével, valamint rendszeres testmozgással megelőzhető a súlyosabb szövődmények kialakulása.