Frissítő csobbanás vagy komoly veszély? – Miért ne ugorjunk felhevülten a vízbe
A tikkasztó forróságban egy csobbanás a medencébe kitűnő ötletnek tűnik. Ha mindnyájan tisztában lennénk az ebben rejlő veszélyekkel, bizonyára megfontolnánk az ugrást.
De miért nem szabad ugrani?
A nyári kánikulában a napon tartózkodni hatalmas kihívás a testünknek. Az izzadás fokozott, testünk azon dolgozik, hogy hűtsön minket a nagy forróságban. Egy hirtelen hideghatás azonban felboríthatja testünk egyensúlyát. Vízbeugráskor számos dolog zajlik bennünk: a fokozott igénybevétel miatt szívünknek gyorsan kell reagálnia a megváltozott körülményekre. Emelkedik a szívfrekvenciánk, a vérnyomásunk és a légzésszámunk is.
Sajnos a gyors hőmérsékletváltozás hirtelen érszűkületet, életveszélyes szívritmuszavart vagy éppen keringésleállást okozhat. Ám gyakori a gége görcsös állapotának beállta, az úgynevezett Kratschmer-reflex, amely a légzés leálltát jelenti. A körülményeket tovább súlyosbíthatja alkohol fogyasztása.
Hogyan kerüljem el a bajt?
A tanács, amit már számtalanul halottunk gyermekkorunk óta: fokozatosan menjünk bele a hidegebb hőmérsékletű vízbe! Ha megfogadjuk ezt a tanácsot, számos veszélytől kíméljük meg magunkat. Ha úgy érezzük, hogy már hozzászokott a testünk a vízhez, akkor is csak fokozatosan merüljünk el benne. Különösen fontos ez a hirtelen mélyülő bányatavaknál, ahol a vízfelszín hiába tűnik kellemesnek, a mélyebb rétegek sokkal hidegebbek.
A meleg csobbanás nélkül is veszélyes
A tartós melegben a szervezetünk nagy igénybevételnek van kitéve. Az erek kitágulnak, a szív fokozottan dolgozik. Ilyenkor megnő a szívinfarktus és az embólia kockázata. A hőszabályzó rendszerünk is nagyobb munkát végez, hiszen meg kell akadályoznia a test felhevülését. Ezért a folyadékpótlás nagyon fontos. Az izzadás során nem csak folyadékot, hanem ásványi anyagokat is veszítünk, ezért kiemelten fontos azok pótlása is.
Nyáron is fontos a szívünk védelme, ha Önnek új vagy tartósan fennálló szívproblémái vannak keressen fel szakorvost!