A gyomorfekély kialakulásának okai

A gyomornyálkahártya folytonosságának legalább 5 mm kiterjedésű területen történő megszakadását gyomorfekélynek nevezzük. A nyákréteg, funkciója szerint védi a gyomorsavtól az ott található nyálkahártyasejteket. Ezen sejtek kisebesedésének következménye a maró érzés, ami akkor lép fel, amikor a sav a sebes területtel érintkezik. Amennyiben a maró hatás hosszú ideig fennáll, bekövetkezik a gyomornyálkahártya károsodás, ami gyomorfekélyhez vezet.

Mitől alakul ki?

A gyomorfekély kialakulása számos hajlamosító tényezővel hozható összefüggésbe.

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori az emberi gyomor nyálkahártyáján megtelepedő és szaporodó baktérium, mely az emésztő-rendszeri gyulladások, valamint a gyomorfekélyek nagy részéért felelős.

A fertőzés elterjedtségét igazolja, hogy a baktériumot világviszonylatban a népesség fele hordozza.

A gyomorfekélyen kívül a nyombélfekély, a gyomorrák, valamint a MALT-lymphoma kialakulásában van szerepe.

Zollinger-Ellison szindróma

Ritka betegségnek számít (a fekélybetegségek kevesebb, mint egy százalékában van szerepe), melynek hátterében a hasnyálmirigyben előforduló rosszindulatú, gasztrintermelő tumor húzódik meg. A Zollinger-Ellison szindrómára jellemző a fokozott gyomorsavtermelés és a fekélyképződés, gyakori hasmenés mellett.

Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás

Az olyan káros szenvedély, mint a dohányzás, valamint a túlzott mértékű alkoholfogyasztás egyaránt hajlamosító tényező.

Gyógyszerek mellékhatása

A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek, valamint az allergia, asztma és az autoimmun betegségek esetén használt szteroidok mellékhatásaként is kialakulhat gyomorfekély.

Stressz

Az olyan események (pl. égés, súlyos fertőzés), melyek stresszhelyzetet teremtenek, gyakran idéznek elő gyomorfekélyt. A fekélyes állapot ilyenkor a stresszt előidéző esemény bekövetkezésétől számított pár napon belül létrejöhet.

Melyek a gyomorfekély tünetei?

Égő fájdalom a gyomorszáj tájékán
Hányinger
Étkezés után fellépő teltségérzés

A gyomorfekély szövődményeként felléphet vérzés, a fekély átfúródása, kialakulhat szűkület, valamint a fekélyek 5 százalékában gyomorrák.

Vérzés akkor lép fel, amikor a fekély olyan mélyre hatol, hogy megrepeszti egy ér falát.

A hirtelen bekövetkező, jelentős vérveszteség ájulással járhat. Ezt követően a gyomorba jutott vér hányás útján, míg a nyombélből származó vér fekete széklet formájában távozik.

A fekély átfúródása esetén intenzív, szaggató fájdalom jelentkezik a gyomorszáj valamelyik oldalán, vagy közepében, mely gyakran halálos kimenetelű hashártyagyulladással érhet véget.

A szűkület többnyire a gyomor alsó szájadékánál jön létre, aminek köszönhetően a táplálék nem képes a nyombélbe jutni. A fokozott gyomormozgással, mely a gyomor kitágulásával jár, a szervezet a szűkületet próbálja kiegyenlíteni. A gyomorban rekedt pangó étel ilyenkor hányás útján ürül ki.

Bár a gyomorrák a fekélyek mindössze 5 százalékában alakul ki, a betegség megjelenésekor számolni kell a lehetőségével a kifekélyesedett nyálkahártyából adódóan.

Hogyan diagnosztizálható a gyomorfekély?

A laboratóriumi vizsgálatok, az endoszkópos gyomortükrözés, valamint a helicobacter pylori kimutatása egyaránt elősegíti a pontos diagnózis felállítását. A laboratóriumi vizsgálatok inkább a szövődmények felismerésében nyújtanak hatékony segítséget. Az endoszkópos gyomortükrözés alkalmával a gyomor nyálkahártyája közvetlenül vizsgálható, valamint a szövettani mintavételre is ekkor kerül sor.

A gyomorfekély kezelése

A kezelés hatékonyságához elengedhetetlenül fontos az életmódváltás, mely az étkezés átalakítása (2-3 óránként kisebb mennyiségű étel elfogyasztása) mellett a káros szenvedélyek elhagyását is magában foglalja. A stresszt és szorongást előidéző okok megszüntetése szintén alapvető fontosságú.

A gyógyszeres kezelés történhet gyomorsav-elválasztást gátló gyógyszerekkel (H2-receptor antagonisták), protonpumpa gátlókkal, savkötőkkel, illetve filmképző szerekkel. Míg a protonpumpa gátlók a savat termelő gyomorsejtek működését gátolják, addig a savkötők a képződő savakat semlegesítik. A filmképző szerek filmszerű, nem oldódó réteget képeznek a nyálkahártyán, ezzel mintegy védelmet nyújtva a savas hatással szemben.

Abban az esetben, amikor a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, valamint szövődmények lépnek fel, műtéti megoldás szükséges.

Megosztás