5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen
Szinte mindenki tapasztalt már fájdalmat a váll környékén, melynek számos megjelenési formája és oka lehet. Néhány egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen hatásos lehet a mindennapokban a fájdalom enyhítésére.
Hogyan épül fel a vállízület?
A vállízület az egyik legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező ízületünk, a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé. A vállízület egy gömbízület, a felkarcsont feje és a lapocka ízületi vápája alkotja, melyek egy vékony porcgyűrű segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően bármilyen irányú mozdulatra képes.
A vállízület mozgatásáért és stabilitásáért nagy részben a környező izmok felelősek, elsősorban az ízületet körülvevő rotátorköpeny. Ez a négy izomból álló köpeny minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet. Az izmok túlterhelése következtében az izomegyensúly azonban felbomlik, mely a vállfájdalom leggyakoribb oka.
Miért kezd el fájni a váll?
Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúllyal nem terheljük, vállunk közvetve mégis nagy igénybevételnek van kitéve, hiszen kezünkkel számtalan tevékenységet végzünk nap mint nap, melyhez a vállízület juttatja el karunkat a térben bármely pontra. Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat.
Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az izom túlterhelése. Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére. Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki.
A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk. Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik. Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, mely mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik. Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük.
Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük.
Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán?
Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát. Az alábbiakban bemutatunk 5 gyakorlatot, melyek nagyjából összesen 5 percet igényelnek, és nagyban hozzájárulhatnak a vállfájdalom enyhítéséhez is.
1) A váll átmozgatásával kezdjük: a kezeket a vállra tesszük és könyök indítással hátrafelé, majd előrefelé is teszünk 5-6 teljes kört.
2) A következő gyakorlattal a mellizmot nyújtjuk, mely zsugorodásra rendkívül hajlamos, így előre húzhatja vállunkat. Ehhez a felkart először vízszintes helyzetben oldalra kinyújtjuk, majd könyököt 90 fokban behajlítva az alkart felemeljük. Az alkart felfektetjük magunk mellett az ajtófélfára. Támadó állást veszünk fel, majd a törzs mozdítása nélkül előre dőlünk (B). Ügyeljünk arra, hogy a két váll párhuzamos maradjon, ne engedjük az ellentétes vállat előre dőlni. Ezt a pozíciót tartsuk 15 másodpercig. Ezután a felkart 90 fok fölé emeljük, és így támasztjuk ki alkarunkat, majd előre dőlve ismét 15 másodpercig nyújtjuk (C). Végül 90 fok alá visszük a kart és így is megismételjük a gyakorlatot (A). A másik kart is ugyanígy mindhárom pozícióban megnyújtjuk.
3) Ezután átnyújtjuk a bicepszet. Ehhez csípőszéles terpeszbe állunk, hátunkat kiegyenesítjük, két kezünket a hátunk mögött összekulcsoljuk, a vállakat pedig lefelé toljuk. A két kart hátunk mögött megemeljük, ügyelve rá, hogy közben ne dőljünk előre és ne emeljük fel vállainkat se. Ezt a pozíciót is 15 másodpercig kitartjuk, majd karunkat lassan leengedjük és ellazítjuk.
4) Tricepsz nyújtása következik. Ehhez az egyik kart felemeljük a fejünk mellé, majd behajlítjuk úgy, hogy a kézfejet a két lapocka közé helyezzük. Másik kezünkkel fejünk fölött átnyúlva megfogjuk a behajlított kéz könyökét és elkezdjük hátra és magunk felé húzni azt. A gyakorlatot mindkét karral elvégezzük, 15-15 másodpercig kitartva, majd ellazítjuk a karokat.
5) Végül átnyújtjuk a kar emelését végző izmot: karunkat magunk előtt keresztbe kinyújtjuk. Ellentétes karunkkal alulról, könyök felett megfogjuk és húzzuk ellentétes irányba magunk előtt. Itt a váll hátsó részét és a hátunkat érezzük majd, hogy nyúlik. Figyeljünk rá, hogy vállainkat ne emeljük meg a gyakorlat közben. Ezt a gyakorlatot is 15 másodpercig kitartjuk, majd ellazítjuk mindkét kart és elvégezzük a másik karral is ugyanígy.
Ennek az 5 egyszerű gyakorlatnak a rendszeres elvégzésével megőrizhetjük és növelhetjük is vállunk mozgásterjedelmét, megelőzve ezzel egy esetleges vállműtétet is.
Ha a panaszok nem enyhülnek rendszeres átmozgatás hatására sem, mindenképp javasolt váll specialista ortopéd szakorvos felkeresése.