Hogy működik a máj?

A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye, mely többek között a méregtelenítésért felelős. Szerepe nélkülözhetetlen az anyagcsere folyamatok normális működéséhez. A máj termeli a koleszterint, mely az epe fontos alkotórésze, tisztítja a beérkező vért, keményítőt tárol, valamint számos létfontosságú fehérjét és alvadási faktort termel, A, D és B12 vitaminokat raktároz. A toxikus anyagok lebontásában (a vérből kiszűri a méreganyagokat), a vas és réz anyagcserében, illetve a bilirubin anyagcserében is elsődleges szerepet játszik.

A máj felépítése

A máj 1300-1500 gramm tömegű, mirigyes szerkezetű hámszerv. Nagyrészt a jobb bordaív alatt helyezkedik el, míg bal lebenye a gyomortájék területére nyúlik át. A májon megkülönböztetünk egymástól rekeszi felszínt és zsigeri felszínt. Két lebennyel – a jobb lebeny jóval nagyobb mint a bal – rendelkezik.

Ezen belül 1-2 mm átmérőjű lebenykék találhatóak. A máj több tízmillió kis lebenykéből áll. Felszínének jelentős részét hashártya borítja, mely kettőzött lemezeivel a rekeszhez, valamint az elülső hasfalhoz rögzíti. Az epehólyag közvetlenül a máj alsó felszínéhez van hozzánőve.

A máj fő funkciói

Elengedhetetlen szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, a méregtelenítésben, illetve egyes vegyületek termelésében és tárolásában. A szervezet által termelt aminosavakból véralvadási faktorokat, szállítófehérjéket, valamint gyulladásos folyamatokban résztvevő fehérjéket termel. A zsíranyagcserében szabályozza a vérzsír szintet, a zsírok bontásán keresztül. A szénhidrát anyagcserében a vér cukortartalmát szabályozza. Képes a cukor előállítására, raktározására, valamint lebontására.

Az emberi testben megtalálható koleszterin csaknem felét a máj állítja elő, míg a fennmaradó rész az elfogyasztott táplálékkal kerül a szervezetbe. A máj által termelt koleszterin az epe előállításához szükséges. A májban kiválasztódott epe addig raktározódik az epehólyagban, amíg az emésztéshez a szervezet fel nem használja.

A májban raktározódó keményítő (glikogén), glükóz formájában kerül a véráramba. illetve emeli meg a vércukorszintet fokozott fizikai terhelés esetén.

A máj betegségei

Akut májbetegségek:

Az akut májbetegségek között a leggyakoribb a gyerek -, vagy fiatal felnőttkorra jellemző fertőző májgyulladás, melyet az „A” típusú májvírus okoz. A másik akut májbetegség a májtályog, ahol a tünetek súlyos gyulladást jeleznek.

Krónikus májbetegségek:

A krónikus májbetegségek leggyakoribb oka a túlzott alkoholfogyasztás, de ide sorolhatjuk az autoimmun betegségnek számító vírusos májgyulladást, valamint a vasraktározási és rézraktározási májbetegségeket is.

A különböző májbetegségek feltárásában fontos szerepe van a májfunkciós laborvizsgálatnak is, ami felvilágosítást ad a máj gyulladásos eltéréséről, az epe kiválasztásról és a gyógyszerek, alkohol, drog, illetve egyéb toxikus anyagok májkárosító hatásáról.

Megosztás