Gasztrin

A gasztrin egy hormon, amit a gyomor antrum részében levő G-sejtek állítanak elő. A gasztrin az emésztés folyamán befolyásolja a gyomorfal savtermelését, ugyanis étkezés közben kitágul az antrum, az étel pedig fokozza a gasztrin termelődését, aminek következtében a gasztrin gyomorsav termelésre késztetheti a parietális sejteket (sósavkiválasztó hámsejtek a gyomorban). Ezáltal szervezetünk képes megemészteni a táplálékot és ugyanez a savasság végül megakadályozza a gasztrin felszabadulását, így normális állapotban a vér gasztrin-koncentrációja alacsony.

A vizsgálat megmutatja a szervezet gasztrin mennyiségét.

A szakorvos elrendelheti a vizsgálatot peptikus fekélyek, illetve hasmenés és hasfájás tünetei esetén.

A gasztrin szintjének mérésével kimutatható a gyomorsav-túltermelés, diagnosztizálhatók a gasztrinomák (gasztrint termelő tumorok), a Zollinger-Ellison-szindróma (gasztrinomák okozzák, extrém gyomornedvtermelés és peptikus fekélyek jellemzik) és a G-sejtes hiperplázia (megnagyobbodás).

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség. A mintavételhez 12 órás éhgyomor szükséges, illetve bizonyos gyomor-gyógyszerek szedését is szüneteltetni kell, amennyiben a vizsgálatot elrendelő szakorvos úgy határoz.

Normál vagy alacsony gasztrin szint nem okoz problémát.

Kissé emelkedett gasztrin szint Zollinger-Ellison-szindrómát, G-sejtes hiperpláziát, veseelégtelenséget és vérszegénységet jelezhet, míg a kifejezetten magas szint ZE-szindrómára vagy több gasztrinóma meglétére utalhat.