Az influenza egy olyan akut légúti fertőző betegség, amit az influenzavírus okoz, továbbá az akut légúti vírusfertőzések (ARVI) kóroki tényezője is egyben. Az influenza gyakoriságát és a megbetegedések számát tekintve az ARVI az első helyen áll a világon, az összes fertőző betegség 95 %-át teszi ki. A betegség halálozási aránya továbbra is magas: 2 millió ember hal meg évente influenzában.
Az influenzavírusok az Ortomyxoviridae családba tartoznak, amely 3 nemzetséget foglal magában: influenza A vírus, influenza B vírus és influenza C vírus. Az influenza nem okoz tartósan fennálló vagy lappangó fertőzést, a népesség körében folyamatos, direkt egyénről egyénre történő akut fertőzéssel marad fenn. Magas, 39-39,5 fokos lázzal, elesettséggel, valamint végtag és fejfájással jár, de kezdetben enyhébb légúti tüneteket okoz az influenza. Fertőzés során a vírusok az egész légútra hatással vannak, leglényegesebb változások a tüdőben jönnek létre. Továbbá akut diffúz gyulladás figyelhető meg a garatban és a légcsőben. Szövődményként elsősorban a tüdőgyulladás kiséri.
Az influenza A vírus világszerte elterjedt és szezonális járványokat okoz. Ebbe a csoportba tartozó vírusok közé sorolható a nagy világjárványok kitöréseit okozó sertésinfluenza (H1N1) és madárinfluenza (H5N1) is. Az influenza B vírussal való fertőzés esetén a betegség általában enyhébb formában zajlik, és főként gyermekeket és fiatal felnőtteket érint.