Az életkor előrehaladtával, illetve fokozott fizikai igénybevételtől, a gerinc elhasználódásából (más néven degeneratív folyamatokból) fakadóan, az érintett két csigolya közti kapcsolat károsodásához vezet, a gerinccsatorna falait alkotó képletek deformálódnak. Az ízületek deformációja, a csigolya ívek közti szalagok (ligamentum flavum) megvastagodása, a porckorong falának kihasasodása (protrusio) a csigolyák és a porckorongok által alkotott gerincoszlopon át húzódó gerinccsatorna beszűkülését okozza, mely a csatornán át húzódó idegelemek (ágyéki szakaszon az ideggyökök) megszorulásához, így működési zavarához vezethet.

A klasszikus tünet az, hogy a beteg kevés ideig tud állni, illetve rövid távot tud csak gyalogolni, mert közben erős fájdalom és/vagy zsibbadás lép fel, egy vagy mindkét alsó végtagban. Ezen panaszokat derékfájdalom is kísérheti. Egyebekben és általánosságban az ideggyök megnyomódása annak ellátási területén érzészavart, zsibbadást, fájdalmat okozhat, súlyosabb esetben az általa ellátott izmok erejének csökkenése léphet fel, akár bénulásig fokozódva. A húgyhólyag, illetve végbél záróizmainak gyengülése vizelési, székelési zavarhoz vezethet, férfiaknál impotencia léphet fel.

A folyamat általában lassan alakul ki és lassan halad előre a tünetek kialakulását tekintve is. Időnként társul csigolya csúszással is, mely miatt a gerinccsatorna szűkülete fokozódik. Sok esetben ronthatja a már kialakult szűkületet a porckorong sérvesedése is, mely hozzáadódva az egyéb szűkítő tényezőkhöz a panaszokat hirtelen fokozhatja.

Bár a gerinccsatorna egyéb okok miatt is beszűkülhet (daganat, gyulladás, vérzés, törés miatti deformáció), de klasszikus értelemben a gerinccsatorna szűkületét, mint betegséget kopásos, elhasználódásos talajon kialakuló szűkületre értjük.

Amennyiben a fennálló tünetek nem enyhülnek a konzervatív kezelések ellenére sem, vagy a páciens állapota folyamatosan romlik, ágyéki gerinccsatorna tágítását célzó műtét válhat szükségessé.

A betegség  műtéti kezelése:

Hátsó, mini feltárásból (kb. 3-6 cm), mikroszkóp alkalmazásával az ideggyök, megszorulását okozó, megvastagodott, sárga szalagok (ligamentum flavum) eltávolítása, a gerinccsatorna szűkületét okozó, csontos elemek elvétele, szükség szerint porckorongsérv eltávolítása; azaz a gerinccsatorna átmérőjének megnövelése – úgy nevezett microdecompressio.

A műtéti eljárás bemutatása:

Kis bőrmetszésből, a csigolyák középső, hátra tekintő, tövis nyúlványai mentén az izompólya behasításból, izomleválasztásból jutunk el a csigolyaívre. A szűkület magasságában levő csigolya ívből a feltárás oldalán, illetve a tövis nyúlvány alatt az ellen oldalra átfúrva csontos felszabadítást végzünk, azaz a gerinccsatorna hátsó falán végzünk tágítást. Ezt követően az ívek közt, illetve az elfúrt ív rész alatt tapadó megvastagodott sárga szalagokat vesszük el mindkét oldalon. Ennek eredményeként kerül feltárásra és kitágításra a gerinccsatorna. Szükség szerint a gerinccsatorna két oldali szeglete is feltágításra kerül fúró és harapó eszközökkel a szűkületet okozó deformálódott ízületi részek elvételével. Amennyiben porckorong sérv, vagy porckorong előboltosulás is jelentősen szűkíti a csatornát, úgy azok is eltávolításra kerülnek. A műtéti területen átmeneti jelleggel szívó csövet (draint) hagyunk hátra, a felett zárjuk a sebzést.

1. Jobb kezes megközelítésre tubus behelyezése. Mikroszkóp alatt látható a csigolya ív alsó széle és a tövisnyúlvány (processus spinous) alapja. A két csontos struktúra találkozása a kiinduló pontja az ágyéki felszabadításnak (dekompresszió).
2. A csigolya ívből történő, szükség szerinti elvételhez (laminotomy) egy 3 mm-es fúró és egy 2-3 mm-es Kerrison rongerur (harapó eszköz) kerül alkalmazásra. A műtét ezen fázisában a sárga szalag (ligamentum flavum – LF), mely a csigolyaívek közt feszül, még nem kerül eltávolításra, mert amíg az bent marad, addig védi a gerinccsatornában az alatta levő kemény agyhártyát (dura) és így csökkenti az agyvízteret magába záró kemény agyártya sérülésének és a sérülés esetén fellépő agyvízcsorgás kialakulásának esélyét.
3. Az azonos oldali csigolya ív részleges elvétele (laminotomy) után típusosan megjelenik az epiduralis (kemény agyhártyán kívül) zsír az LF két lemeze közt, mint az ideghorog behelyezésének biztonságos pontja, a szalag elvételéhez.
4. A sárga szalag (LF) részleges eltávolítása. Megfigyelendő, hogy az ellenoldali LF épsége nyújtja a biztonságot a csigolya ív, a tövis nyúlvány ellenoldali alávágásához, valamint az ellenoldali gyökcsatorna feltágításához.
5. Az ellenoldali csigolyaívfél (lamina) fúrása. A szívóval óvatosan lenyomásra kerül a sárga szalag és az alatta levő képletek, míg fúróval megtörténik az ellenoldali csigolyaív alávágása, a felszabadítás (dekompresszió) céljából. Ez igényelheti a műtőasztal és feltáró további billentését, a feltárás optimalizálása céljából.
6. Az LF teljesen eltávolításra kerül, a dura (kemény agyhártya) biztonságban tűnik elő. Az ellenoldali kilépő ideggyök is feltárható, ha szükséges

Komplikáció mentes esetben a műtét másnapján a beteg felkel és sétál. Már a műtétet követő naptól – kidolgozott protokoll szerint – rendszeres tornát kezdünk. Problémamentes esetben a betegek a műtétet követő 1-2. napon otthonukba bocsájthatóak. Amennyiben korai szövődmény nem alakul ki, a varratokat általában körülbelül 1 hét után távolítjuk el, addig nem tanácsos, hogy a sebet víz érje. Áztatni a sebet, tehát fürdeni, úszni akkor lehet, amikor már nem fedi varr a sebvonalat, a seb teljesen gyógyult, azaz heg látható (kb. 4 héttel a műtét után).

A műtét napjától a teljes mobilitás eléréséig trombózist (vérrögösödést) megelőző injekciós kezelésre (trombózis profilaxisra) van szükség, melynek beadására a betegeket megtanítjuk.

A műtét után pár hetes kifejezett gerinckíméletet és lépésről-lépésre felépített gyógytornát javaslunk, mely során a tartós ülés (10-15 percnél tovább tartó) kerülése javasolt. Akinek kifejezett izomgyengülés lépett fel a megszorult ideggyök károsodása következtében, annak szelektív ingeráram kezelésre is szüksége lehet, mely a gyengült izomzat stimulálását célozza. Általánosságban 6 hét után mennek vissza ülő munkakörbe dolgozni a páciensek. Fizikai munkakörbe való visszatérés lehet, hogy később történik meg (nehéz fizikai munkakörbe akár 3 hónap lábadozás is szükség lehet). Ritkábban még lassabb a felépülés, illetve markáns kezdeti tünetek és műtét után is fennmaradó tünetek esetén rehabilitáció válhat szükségessé.

A végleges állapot kb. 1 évvel a beavatkozás után értékelhető.

Az idegképlet(ek) felszabadítása esetén lehetőség nyílik a funkció javulására, azaz a derék és alsó végtagba sugárzó fájdalom csökkenésére, az érzészavar mérséklődésére, az izomerő javulásra. Az ágyéki gerinccsatorna szűkület műtét nem garantálja a javulást, így a teljes tünetmentessé válást sem, csak esélyt nyújt rá. A műtét lehetőséget nyújt az esetleges későbbi bénulás elkerülésére.

Intraoperatív (műtét közben) szövődmények:

• A térszűkület mellett megszorult ideggyök, cauda rost károsodásnak esélye kb. 1,3- 2,6% irodalomtól függően (nem feltétlen okoz tünetet vagy maradandó károsodást), következményesen az idegelem által ellátott funkció csökkenése (már meglevő károsodás esetén annak fokozódása), mely lehet izomerő csökkenés, súlyos esetben bénulás, érzészavar, ízület helyzetérzési zavara, koordinációs zavar, vizelet és székletürítés zavara, férfiaknál impotencia. Ebből a széklet és vizeletürítési zavar esélye kb. 0,5%.
• A gerinccsatornában levő, agyvizet és idegrostokat, illetve a gyököket tartalmazó kemény agyhártya (durazsák) sérülése (kb. 11%), következményes agyvízcsorgással, mely sebgyógyulási zavart okozhat, újabb műtétet tehet szükségessé.
• Jelentősebb vérvesztés, a gerinc elülső oldalán futó nagy erek sérülése, mely miatt vérátömlesztésre és újabb műtétre lehet szükség (0,05%), amennyiben a porckorong is érintett a műtét által.

Postoperatív (műtét utáni) szövődmények:

• A műtéti terület bevérzése, mely az idegelemek ismételt megnyomódásához vezethet, újabb műtétet vonhat maga után (kb. 0,5%).
• Sebgyógyulási zavar, a seb elfertőződése, mely miatt ismételt, vagy többszöri műtétre lehet szükség, akár a gerinc elmerevítésével, valamint antibiotikumos kezelésre (kb.1-3%).
• Krónikus derékfájdalom (kb. 7-37%).

Minden esetben kezelőorvosa fogja eldönteni az előzetes vizsgálatok alapján, hogy az Ön esetében milyen kockázattal jár az ágyéki gerinccsatorna szűkület műtét. Ennek során aneszteziológus konzílium is történik, a pontosabb kockázat meghatározására. A vizsgálatok eredményei és az aneszteziológussal történő konzultáció döntő fontosságú.

Modern, kellemes hangulatú, légkondicionált egyágyas szobában helyezzük el ügyfeleinket. Minden szobához saját fürdőszoba, hűtőszekrény és televízió tartozik, valamint ingyenes WIFI hozzáférés is elérhető. Ügyfeleinknek egyéni nővér felügyelet is biztosítunk, aki a tartózkodása alatt segíti az Ön folyamatos gyógyulását.