A nyaki szakaszon előforduló gerinccsatorna szűkület esetén egyes esetekben műtét válhat szükségessé.

Egy bizonyos kor után, illetve a fokozott fizikai igénybevételből fakadóan, a gerinc elhasználódásából (más néven degeneratív folyamatokból) adódóan, az érintett két csigolya közti kapcsolat károsodása alakulhat ki a gerinccsatorna falait alkotó képletek deformálódásával. Az ízületek deformációja, a csigolya ívek közti szalagok (ligamentum flavum) megvastagodása, a porckorong falának kihasasodása (protrusio), a csigolyatesetek peremein kialakuló csontfelrakódások (osteophyta), a hátsó hosszanti szalag menti csontosodás, a csigolyák és a porckorongok által alkotott gerincoszlopon át húzódó gerinccsatorna beszűkülését okozza. A gerinccsatorna beszűkülése a csatornán áthúzódó gerincvelő és ideggyökök megszorulásához, így működési zavarához vezethet.

Az ideggyök megnyomódása annak ellátási területén érzészavart, zsibbadást, fájdalmat okozhat, az érintett végtag ügyetlenebbé válhat, súlyosabb esetben az ideggyök általa ellátott izmok erejének csökkenése léphet fel, akár bénulásig fokozódva.

A gerincvelő megnyomódása szintén a végtagokon, valamint a törzsön izomerő csökkenéshez, akár bénuláshoz, valamint érzészavarhoz vezethet. Felléphet járászavar, a végtagok ügyetlensége a húgyhólyag, illetve végbél záróizmainak működési zavara, mely vizelési, székelési zavarhoz vezethet. Férfiaknál impotencia léphet fel. A törzs izmainak gyengülése és a rekeszizom gyengülés légzési zavart is okozhat. A belek működése renyhévé válhat.

A folyamat általában lassan alakul ki és lassan halad előre a tüneteket tekintve is. A fenti folyamat időnként társul csigolya csúszással is, mely miatt a gerinccsatorna szűkülete fokozódik. Sok esetben ronthatja a már kialakult szűkületet a porckorong sérvesedése is, mely hozzáadódva az egyéb szűkítő tényezőkhöz a panaszokat hirtelen felerősítheti.

Bár a gerinccsatorna egyéb okok miatt is beszűkülhet (daganat, gyulladás, vérzés, törés miatti deformáció), de klasszikus értelemben a gerinccsatorna szűkületét, mint betegséget kopásos, elhasználódásos talajon kialakuló szűkületre értjük. Az idegrendszeri tünetek mellett vezető tünet lehet a nyaki fájdalom is.

A nyaki gerinccsatorna szűkülete esetén akkor javaslunk műtétet, ha idegelemek megszorulásának tünetei észlelhetőek és a panaszok, tünetek konzervatív kezelés mellett sem javulnak 6-12 hét alatt, vagy akár romlanak.

Amennyiben a gerinccsatorna szűkület nem jár idegrendszeri funkciózavarral (pl.: érzéscsökkenés, zsibbadás, izomerő csökkenés, koordinációs zavar), de fájdalom köthető az elváltozáshoz, úgy relatív indikációval jön szóba műtét. A relatív indikáció azt jelenti, hogy a műtét opcionálisan választható. Amennyiben jelentős mértékű funkciózavar lép fel, úgy a műtét abszolút indikációjúvá válik (mindenképp javasolt elvégezni).

Ha az idegrendszeri funkciózavar hirtelen lép fel, úgy 24-48 órán belül szükségessé válhat a műtét elvégzése, mert azon az időablakon túl radikálisan romlik a javulás esélye (kiválóan elvégzett műtét ellenére is)

Bal oldali kép: a C5-7 csigolyákat érintő szakaszon végig, mind a porckorongok, mind a C6 csigolya mögött látható gerinccsatornaszűkület az MRI képen (oldal irányú kép), valamint a C3-4 csigolya közén, a porckorong magasságában szintén szűkület (nyilak mutatják a szűkületek helyét).

A jobb oldali képen a szűkületek oldása utáni állapot látható CT felvételen.

Forrás: http://gerincsebeszbudapest.hu/

Az adott állapottól függően többféle megoldás jöhet szóba. Az egyik műtéti forma a gerinccsatorna hátsó tágítása, míg az elülső forma a nyaki porckorongsérv műtétnek megfelelő, vagy ahhoz hasonló.

Alább a hátsó feltárásból történtő gerinccsatorna feltágítás műtéte kerül bemutatásra. A nyaki gerinccsatorna szűkületének elülső feltárásból való műtéti formáját lásd a nyaki porckorongsérv műtétjénél.

A gerinccsatorna hátulról való megközelítése esetén szintén adott szituációtól függően mozgást megtartó és a mozgást megszüntető műtét létezik. A mozgás megőrzése esetén laminoplasztikás műtétről beszélünk, ahol a csigolyaív (lamina) megmarad, míg a lamina eltávolítása (laminectomia) esetén általában célszerű a csigolyákat egymáshoz kötni csavaros-rudas rendszerrel, azaz az érintett szakasz elmerevítődik.

A laminoplasztika műtéti leírása:

hátsó nyaki, középvonalas, klasszikus, nyílt feltárásból a gerinccsatorna feltágítása, a csigolyák közti mozgás megőrzésével.

Hason fekvő helyzetben hátsó, középvonalas bőrmetszésből leválasztásra kerül a nyaki izomzat a gerincről. A szűkület magasságában a gerinccsatornát hátulról határoló csigolyaívek és az azok közt feszülő szalagok egyik vagy mindkét oldalon átvágásra kerülnek.

Ezt követően a csigolyaívek kihajthatóak, így a gerinccsatorna feltágul. A kihajtott állapotban a csigolyaíveket apró lemezekkel és csavarokkal rögzítjük ki, megtartva ezáltal a tágabb viszonyokat.

Mivel kihajtott csigolyaívet saját csigolyájához rögzítjük vissza, így a csigolyák közti mozgás nem vész el, illetve megmarad a gerincen hátul, a középvonalban húzódó hosszanti szalagrendszer is, mely a nyaki mozgások szabályzásában fontos.

Azzal, hogy a csigolyaív nem kerül eltávolításra, a gerinccsatornában a gerincvelő is védett marad. A műtéti sebben kis, szövetnedvet, szivárgó vért elvezető csövet (drain) hagyunk hátra átmenetileg. Ezt követi a réteges sebzárás.

Általában nem elég egy ívet kihajtani, hanem a szűkület környezetében levő ívek is kihajtásra kerülhetnek, a feltágítás optimalizálása érdekében.

A műtét tervezésénél, a műtét előtt a pácienssel egyeztetésre kerülnek a beültetett implantátumok!

Az újabban beültetett implantátumok nem mágneseződnek, azaz MRI kompatibilisek, így azokkal a szervezetben bármilyen vizsgálatot lehet később végezni, mint pl. mágneses rezonancia képalkotást is (MRI). Az implantátumok nem kerülnek soha eltávolításra és nem igazán ismert rájuk nézve allergia.

A hátsó nyaki implantátumos fúzió és a laminoplasztika kombinációjának illusztrációja.
(A) A laminoplasztika kialakításához a csigolya ív (lamina) tövénél, megőrízve annak belső kemény falát (cortexét) kell egy vájatot fúrni, mely zsanérként fog működni. Az ellen oldalon a csigolya ív átvágásra kerül, ami lehetővé teszi a gerincvelő felszabadítását és a gerinc hátsó elemeinek megőrzését.
(B) A gerinccsatorna megfelelő feltágításra került és a csigolyaív átpozícionálásra került a megfelelő implantátumokkal, mint a titánium minilemezek.
(C) Kétoldalra úgy nevezett „massa lateralis” csavarok és azokat összekötő rudak kerültek behelyezésre a fél oldali laminoplasztikás implantátumokkal kombinálva. Massa lateralis az az anatómiai képlet, ami összeköti a csigolyaívet és az ízületi nyúlványokat.

• Komplikáció mentes esetben a műtét másnapjának reggelén a beteg már felkelhet. A beavatkozást követő naptól – kidolgozott protokoll szerint – rendszeres tornát kezdünk.
• A drain csövet általában a műtét másnapján távolítjuk el. Problémamentes esetben a páciens a beavatkozást követő 2. napon hazamehet.
• Amennyiben korai szövődmény nem alakul ki, a varratokat általában körülbelül 10-14 nap után távolítjuk el, addig nem tanácsos, hogy a sebet víz érje. Áztatni a sebet, tehát fürdeni, úszni akkor lehet, amikor már nem fedi varr a sebvonalat, a seb teljesen gyógyult, azaz heg látható (kb. 4 héttel a műtét után).
• A műtét napjától 10 napig trombózist (vérrögösödést) megelőző injekciós kezelést (trombózis profilaxisra) alkalmazunk, melynek beadására a betegeket megtanítjuk.
• A lábadozási időszak kb. 6 hét. Ez alatt az idő alatt a páciens sétálhat, ülhet és fekhet (ahogy kényelmes). Akinek izomgyengülés lépett fel a betegsége kapcsán, annak szelektív ingeráram kezelésre is szüksége lehet, mely a gyengült izomzat stimulálását célozza.
• A végleges állapot körülbelül 1 évvel a beavatkozás után értékelhető. A fejet, nyakat direkt terhelő sportok és aktivitások kerülése javasolt műtét után általánosságban.

A műtét célja és várható pozitív eredménye elsősorban a fájdalmak mérséklése, megszüntetése és az esély megadása arra, hogy az idegképletek (ideggyökök/gerincvelő) felszabadításával azok regenerálódhassanak. Így az elveszett, vagy károsodott funkciók helyreállhassanak. A műtét általában a fájdalmak gyors csillapodását eredményezi.

Azon páciensek esetében, akiknél idegrendszeri károsodás már a műtét előtt kialakult, a műtéttől elsősorban a műtét előtti állapot megőrzése várható, azaz hogy a beteg állapota ne romoljon tovább. Ilyen esetben a műtét lehetőséget nyújt arra, hogy az idegrendszeri funkció javulhasson, de nem garantálja, hogy ez be is következik. A beavatkozás lehetőséget ad az esetleges későbbi bénulás elkerülésére.

Az idegelemek úgy szabadíthatóak fel a laminoplasztikával, hogy a mozgás a csigolyák közt megőrződik.

Intraoperatív (műtét közben) szövődmények:

• A gerincvelő és az abból ki-, illetve belépő ideggyökök károsodása, melynek következménye az ellátott neurológiai funkció romlása (már meglevő károsodás esetén, annak fokozódása). A sérülés eredményei lehetnek a végtagokon, törzsön az izomkor erejének csökkenése, mely súlyos esetben lehet akár bénulás is, valamint érzészavar, érzéskiesés, mely mind a négy végtagra és a törzsre is kiterjedhet. A légzőizmok bénulhatnak. Az ízületek helyzetérzési zavara léphet fel, koordinációs zavarral. Ezeken kívül a széklet- és a vizeletürítés akaratlagos szabályzásának zavara alakulhat ki, akár ezen funkciók kiesésével. Utóbbiakhoz férfiaknál impotencia társulhat.
• Nyaki, a gerincen át húzódó fő verőerek (arteria vertebralis, arteria carotis interna) sérülhetnek.
• A gerinccsatornában levő, agyvizet és gerincvelőt, ideggyököket tartalmazó kemény agyhártya (durazsák) sérülése, következményes agyvízcsorgással, sebgyógyulási zavarral.
• Mélyvénás thrombosis (vérrögösödés)

Postoperatív (műtét utáni) szövődmények:

• Sebfertőzés. A sebfertőződés antibiotikumos kezelést, vagy akár újabb műtéti feltárást, kezelést vonhat maga után.
• Az implantátumok elmozdulhatnak, csavarok meglazulhatnak, eltörhetnek. Ezek a rögzítés elégtelenségével járhatnak, mely fájdalmat, súlyosabb esetben a gerinc deformitását, következményesen az idegképletek sérülését okozhatja.
• Műtét utáni vérzés a műtéti üregben, mely miatt feltárás válhat szükségessé.
• A rizikók közé tartozik, hogy állandósuló nyaki fájdalom marad vissza.
• Mélyvénás thrombosis (vérrögösödés)

Minden esetben kezelőorvosa fogja eldönteni az előzetes vizsgálatok alapján, hogy az Ön esetében milyen kockázattal jár a nyaki gerinccsatorna szűkület műtét. Ennek során aneszteziológus konzílium is történik, a pontosabb kockázat meghatározására. A vizsgálatok eredményei és az aneszteziológussal történő konzultáció döntő fontosságú.

Modern, kellemes hangulatú, légkondicionált egyágyas szobában helyezzük el ügyfeleinket. Minden szobához saját fürdőszoba, hűtőszekrény és televízió tartozik, valamint ingyenes WIFI hozzáférés is elérhető. Ügyfeleinknek egyéni nővér felügyelet is biztosítunk, aki a tartózkodása alatt segíti az Ön folyamatos gyógyulását.