Gyermekradiológia

A radiológiai vizsgálómódszerek közül az ultrahang az egyik olyan vizsgálat, ami fájdalommentes, nem jár sugárterheléssel, ezért korlátlan számban ismételhető és gyermekkorban is biztonsággal végezhető. Szűrő jelleggel vagy panaszok esetén diagnosztikai céllal kitűnően alkalmazható. Elsősorban a lágyrészek, hasi szervek, ízületek vizsgálatában használatos.

Az ultrahangvizsgálatot szűrő jelleggel a szülő kérheti, újszülöttkorban, 6-8 hetesen javasolt a koponya, has és csípő UH vizsgálata.

Komplexebb kivizsgálás részeként szakorvos indikálhatja, pl. gasztroenterológiai, egyes endokrinológiai vagy neurológiai betegségek kivizsgálása részeként.

Panaszok esetén – akut jelleggel, nagy fájdalommal, esetleg lázzal, véres széklettel járó, vagy krónikus, több hete tartó hasfájás, szintén akut vagy krónikus ízületi fájdalom esetén, a testen növő eltérések, kitüremkedések diagnosztikájához – szintén elvégezhető.

Általában az ultrahang vizsgálathoz különösebb előkészület nem szükséges.

A vizsgálatra nem feltétlenül szükséges éhgyomorra érkezni, de hasi ultrahang vizsgálat előtt 1-2 órával a gyermek csak folyadékot fogyasszon, a vizsgálat napján szénsavas üdítőt ne igyon. Az epehólyagot, epeutakat 4-6 órás éhezés után tudjuk optimálisan vizsgálni. Kismedencei szervek, húgyutak, húgyhólyag vizsgálatra telt húgyhólyaggal érkezzenek a gyermekek, vizsgálat előtt fél-egy órával fogyasszanak bőségesen folyadékot, mert üres húgyhólyag mellett a kismedencei szervek korlátozottan vizsgálhatók.

Csecsemőszűrés esetén szerencsés, ha a baba a vizsgálat előtt eszik, az elégedett, jóllakott, nyugodt csecsemőt könnyebben tudjuk megvizsgálni.

A csecsemőknek, gyermekeknek cumit, játékot, zenét nyugodtan hozzanak magukkal!

A vizsgálat fájdalmatlan, az ultrahang vizsgálófejjel ultrahangos zselé segítségével nézzük végig a vizsgálandó területet. A vizsgálatok többsége fekvő testhelyzetben történik, a kisgyermekeknek a kedves játékuk, zenéjük, cumijuk segíthet, hogy az idegen környezetben a fekvést kibírják, ezért is kérjük, hogy vizsgálat során a szülő mindvégig legyen jelen. Maga a vizsgálat testrégiótól és az esetlegesen talált eltéréstől függően kb. 5-20 percig tarthat.

Vizsgálat után, amennyiben eltérést találunk, vagy komplex kivizsgálás részeként kérte az ultrahangot más szakorvos vagy a háziorvos, a lelettel kérjük, hogy a további teendők megbeszélése érdekében vegyék fel a kapcsolatot a háziorvossal vagy küldő orvossal.

Optimális esetben a csecsemők 6-8 hetes korában a koponya, has és csípő ultrahang-szűrővizsgálat javasolt. A csecsemőultrahang-szűrés az anyaméhben nem felfedezett, különböző fejlődési rendellenességek minél korábbi felismerésére szolgál. Ezáltal, korai beavatkozással a későbbi, esetlegesen maradandó károsodások elkerülhetők, vagy csökkenthetők.

Koponya ultrahangvizsgálat

Koponya ultrahangvizsgálattal a csecsemő agyát vizsgáljuk, a fejtetőn található nagykutacson keresztül. Ultrahanggal az agyállomány egy része látótérbe hozható, így az ultrahang segítségével bizonyos fejlődési rendellenességek, fertőzések következményei, vagy a születés során keletkezett, koponyán belüli vérzések egy része és egyéb eltérések, például agykamrai tágulatok kimutatathatóak, nyomon követhetőek. Ha a vizsgálat során eltérést találunk, azoknak egy részében további neurológiai, esetleg további képalkotó vizsgálatokat (MR vizsgálat) javaslunk, más esetekben elegendő az  ultrahangos követés.

A nagykutacs a gyermek növekedésével fokozatosan szűkül, majd 12-18 hónapos korban záródik. 6 hónapos kor felett, ha a nagykutacs már szűk, a koponya ultrahanggal már csak korlátozottan vizsgálható, de egyes esetekben 12 hónapos korig is plusz információt nyújt a vizsgálat.

Hasi ultrahangvizsgálat

A szűrő hasi ultrahangvizsgálat során elsősorban a hasi szerveket (májat, lépet, hasnyálmirigyet, veséket, mellékveséket), valamint a belek, gyomor, húgyhólyag bizonyos betegségeit, eltéréseit vizsgáljuk. A szűrő ultrahangvizsgálat során a későbbi életkorban történő hasi vizsgálattal megegyező alapossággal és részletességgel vizsgáljuk végig a hasi szerveket.

Bővebben a hasi ultrahangvizsgálatról >>

Csípőízület vizsgálata

A csípőízület ultrahangvizsgálata veleszületett csípőficam gyanúja esetén nyújt segítséget a diagnózishoz. A csecsemő 6 hetes korától az úgynevezett Graf-féle szögek meghatározásával tudjuk a kóros állapotot felismerni és az eltérés súlyossági fokát megállapítani. Az élet első hónapjában a vizsgálatot nem érdemes még elvégezni, mert ebben az életkorban még az újszülött és szöveteinek, ízületeinek rendkívül gyors növekedése, érése történik. A negyedik hónap után a combcsont feje elkezd csontosodni, ami nehezíti az ultrahangos méréseket, emiatt és a mihamarabbi beavatkozási lehetőség miatt ajánlatos még a negyedik hónap előtt elvégezni a szűrővizsgálatot.

Csípőficamról (csípődysplasia) akkor beszélhetünk, ha a csípőízület vápája „sekélyebb” a normálisnál, vagyis a vápa nem veszi megfelelő módon körbe a combfejet. Ennek következménye, hogy a combfej könnyebben és gyakrabban kimozdulhat  az ízületből (leginkább, amikor a gyermek már lábra áll), kisfokú dysplasia esetén pedig a nagyobb ízületi terhelés miatt korai artrózis, ízületi kopásos betegség fog kialakulni. A korai (már a második élethónapban elkezdett) terápiával ezeket a későbbi szövődményeket tudjuk megszüntetni vagy minimálisra csökkenteni.

Máj- és epeúti rendszer: ultrahang vizsgálata esetén megítéljük a máj méretét és szerkezetét, és a máj állományában az úgynevezett körülírt eltéréseket, így például a cisztákat, érgomolyagokat, jó- vagy rosszindulatú daganatokat keressük, valamint a máj vérellátását biztosító ereket vizsgáljuk. Majd az epehólyagot, epeköveket, esetleges gyulladásos jeleket keressük, és nézzük a májon belüli, illetve a májon kívül található epeutakat.

Gyomor ultrahang vizsgálata: 2-8 hetes gyermekeknél többszöri etetés után is jelentkező sugárhányás esetén mindig gondolni kell a latin nevén pylorus stenosisként (gyomorkimenet-szűkület) diagnosztizálható betegségre. A gyomorkimenet ürülését szabályozó izomzat megvastagodik, és akadályozza a gyomortartalom ürülését. Ennek következménye az etetés után jelentkező gyakori hányás, valamint az ebből adódó fogyás. A záróizom ultrahangos vizsgálata lehetővé teszi a kórkép gyors diagnózisát.

A gyomor egyéb betegségei a levegőtartalom miatt ultrahanggal érdemben nem vizsgálhatóak.

Reflux betegség diagnosztikájára az ultrahang nem alkalmas!

A reflux úgy keletkezik, hogy a gyomor és a nyelőcső határán lévő záróizom megnyílásakor gyomortartalom kerül vissza a nyelőcsőbe. Kis csecsemőknél ugyanez történik a bukásokkor, amely nem feltétlenül jelez kóros állapotot.

Ultrahangvizsgálat során, ha akár 1-2 percig folyamatosan ezt a területet figyeljük, de nem látunk gyomortartalom visszaáramlást, nem tudjuk kizárni, hogy máskor nem történik ez meg, kóros mértékben. Ugyanígy, ha egy visszaáramlást észlelünk, az nem jelenti azt, hogy ez túl gyakran történik, vagy hogy panaszt okoz a csecsemőnek.

Refluxbetegség gyanúja esetén gasztroenterológiai konzultáció javasolt.

Vesék és húgyutak: az ultrahang vizsgálat során pontosan látható a vesék elhelyezkedése, mérete, szerkezete.

A vesével kapcsolatos panaszok hátterében gyermekeknél is állhat vesekő, vagy húgyúti fertőzés esetén vesemedence-gyulladás. A vesemedence-gyulladás esetén ultrahangvizsgálattal az esetlegesen erre hajlamosító fejlődési rendellenességeket, illetve a fertőzés szövődményeit kell kizárni, illetve azonosítani. Ultrahang segítségével felfedezhetőek olyan eltérések is, mint a vesemedence és a húgyvezeték tágulata, vagy bizonyos fejlődési rendellenességek esetén is. Ilyenek például a vizeletelvezető rendszer különböző szakaszain fellelhető szűkületek vagy a vesicoureteralis refluxbetegség is. Ez annyit jelent, hogy a húgyhólyagból a vizelet visszafolyik a vesék irányába.

A nagyfokú tágulatok és a vizelet reflux következtében a vesékben megnő a nyomás, ez pedig a vese szövetének károsodásához vezethet. Rendkívül fontos tehát a húgyutak rendellenességeit időben felfedeznünk, mert hosszú távon ezek az állapotok visszatérő fertőzésekhez, valamint a vesék károsodásához vezethetnek.

Lép: A lép megnagyobbodása számos kóros állapot tünete lehet. Egyes fertőzéses megbetegedések esetén (vírusfertőzések, elsősorban mononucleosis, szepszis), vérképző rendszeri betegségek és egyéb ritkább, genetikai eltéréseken alapuló betegségben, májbetegségekhez társulóan láthatunk az ultrahang vizsgálat során lépmegnagyobbodást.

Belek: A belek gyulladása ultrahang vizsgálattal kiválóan vizsgálható. Aktív gyulladásra a bélfal-megvastagodás jelenléte utal. Súlyos bélfertőzések vagy gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) diagnosztikájában és követésében az ultrahang vizsgálat elengedhetetlen szerepet játszik.

Gyermekeknél az akut hasi kórképek közé tartozó bélcsavarodás (volvulus) és a belek egymásba türemkedése (invaginatio) esetén szintén ultrahang az elsődlegesen választandó vizsgálómódszer. Mindkét kórkép a belek vérellátási zavarán keresztül a belek elhalását okozhatja.

Vakbélgyulladás (appendicitis): Minden hasi fájdalom esetén gondolni kell erre a kórképre, mivel számtalan különböző – egyáltalán nem típusos – tünete lehet. Valójában nem a vakbél (coecum), hanem a hozzá kapcsolódó féregnyúlvány (appendix vermiformis) megbetegedéséről van szó. Ultrahanggal a gyulladás jeleként kiszélesedett féregnyúlványt láthatunk. Környezetében gyakran gyulladásos folyadék, illetve megnagyobbodott nyirokcsomók is láthatóak. A vakbélgyulladás következménye lehet hashártyagyulladás, tályog kialakulása, valamint szepszis, ezért a betegség korai felismerése rendkívül fontos. A diagnózis felállításában az ultrahangvizsgálatnak nélkülözhetetlen szerepe van. Fontos azonban kiemelni, hogy a vakbél, ha egy másik bélkacs mögé kerül, ultrahanggal nem minden esetben hozható látótérbe.

Kismedence ultrahang vizsgálata

Méh és petefészkek: A hormonális eltérések, vérzészavarok kivizsgálása ma már elképzelhetetlen kismedencei ultrahangvizsgálat nélkül. Alhasi fájdalmak esetén – a vakbélgyulladás mellett – mindig gondolni kell nőgyógyászati okokra is. Így például a petefészek-csavarodásra. Ez a kórkép szintén gyors diagnózist igényel, hiszen komoly következményekkel járhat.