A hematológia vizsgálati tárgykörébe elsősorban a véralvadási zavarok, vérszegénység, a daganatos vérképzőszervi megbetegedések (például leukémia vagy limfómák) tartoznak.
A hematológia vizsgálati tárgykörébe elsősorban a véralvadási zavarok, vérszegénység, a daganatos vérképzőszervi megbetegedések (például leukémia vagy limfómák) tartoznak.
Kollégáink minden kérdésre választ adnak!
Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!
A vér valójában folyékony szövet, amely az emberi test valamennyi pontjára elszállítja az annak működéséhez szükséges tápanyagokat, oxigént, szén-dioxidot, hormonokat és az egyéb anyagcsere termékeket. Részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, az immunfolyamatok optimalizálásában. A vér az erekben áramlik, a szívtől a test irányába az artériákban, a szív felé pedig a vénákban.
A vér összetevői a sejtes elemekből és a vérplazmából tevődik össze. A sejtes elemekbe tartoznak a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A vörösvértestek a csontvelőben keletkeznek, és elsődleges feladatuk az oxigén és szén-dioxid szállítása. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusainak ellátásában, az oldhatatlan anyagcsere termékek eltávolításában mutatkozik meg. A vérlemezkék szintén a csontvelőben jönnek létre, és legfőbb feladatuk a vérzéscsillapítás.
Egy átlagos felnőtt ember 5 liter vérrel rendelkezik és nagyjából fél liter tartalék áll a szervezet rendelkezésére. Ezzel magyarázható, hogy véradáskor a maximálisan adható vér mennyisége nem haladja meg a 0,45 litert, ezt a mennyiséget a testünk néhány nap alatt tudja pótolni.
A hematológia a belgyógyászat azon ága, amely a vér, valamint a vérképző- és nyirokszervek betegségeivel foglalkozik. Az elnevezés a görög eredetű haima „vér”, és a logosz „tudomány” szavakból tevődik össze.
A hematológus a fent felsorolt elváltozások ok-okozati összefüggéseivel, azok diagnosztikájával, terápiájával és prevenciójával foglalkozik. Munkáját a következő vizsgálati lehetőségek segítik:
Amennyiben rosszindulatú hematológiai betegséggel állunk szemben, annak patológiai diagnosztikája a hematopatológus feladata.
A test véralvadási rendszere akkor működik jól, ha egy sérülés helyén megfelelő mennyiségben olyan véralvadást elősegítő anyagot termel a szervezetünk, amely megakadályozza a nagyobb vérveszteséget. Ha túl nagy mennyiségben termeli ezt az anyagot, akkor fokozódik a véralvadás, vérrögök vagy mélyvénás trombózis alakulhat ki. Ha azonban nem megfelelő a véralvadás, vérzékenység léphet fel.
Alattomos véralvadási betegség, amely sokszor teljesen észrevétlenül, markánsabb tünetek nélkül alakul ki. Lényege, hogy a vénákban vérrögök képződnek, amelyek részben vagy egészében elzárják a vér útját. Fontos, hogy a trombózisra utaló tüneteket komolyan vegyük, hogy megelőzhessük a későbbi, nagyobb baj kialakulását. Ilyen tünetek a feldagadt, piros, érintésre érzékeny, meleg végtag, ami legtöbbször a lábfej, boka, vagy a comb környékén jelentkezik.
Szintén lassan, lappangva alakul ki, eleinte nem is okoz komolyabb tüneteket, vagy problémát életvitelünkben. Akkor beszélhetünk vérszegénységről, ha a vörösvértestek vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határérték alá esik. Tünetei lehetnek a sápadtság, fázékonyság, fáradékonyság, csökkent koncentrálóképesség, fülzúgás, ájulásérzet.
Általában lassan fejlődik ki, így a panaszokkal csak később fordulnak orvoshoz az érintettek. Előfordulhat, hogy más betegség kapcsán végzett laborvizsgálat során derül ki, hogy valamilyen csontvelőt érintő betegségről van szó, mivel a fehérvérsejtek számában észlelhető változás szembetűnő. Jellegzetes tünetei a láz, fogyás, fejfájás, gyakori fertőzések, csontfájdalom, a nyirokcsomók, a lép vagy a máj megnagyobbodása, heves szívdobogás.
A betegség a limfocitákat, azaz a nyirokrendszer sejtjeit támadja meg, amelyek rákos sejtekként kezdenek el viselkedni, szaporodni és növekedni a szervezetben. Legjellegzetesebb tünete a szemmel láthatóan megduzzadt nyirokcsomók, amelyekben a felgyülemlett kóros limfociták csomókba rendeződnek. Ezen felül pedig még a megmagyarázhatatlan gyakorisággal visszatérő láz, izzadás, fáradékonyság, nehézlégzés, köhögés és étvágytalanság lehetnek a betegségre utaló tünetek.
A fehérvérsejtek, vörösvértestek és a vérlemezkék aránya, azok egészsége létfontosságú. Bármelyikük mennyiségi változása zavart okozhat a szervezet normál működésében. Ezen vérképeltérésekre egy rutinszerű vérvétel során könnyen fény derülhet. A pontos laboratóriumi tételeket a hematológus határozza meg a szakrendelés alkalmával.
Mivel azonban a vérkép eltérései nem feltétlenül utalhatnak nyirokszervi vagy a csontvelő károsodásra, hanem lehetnek valamilyen fertőzés vagy autoimmun kórképek, a szakorvos javasolhat gasztroenterológiai vizsgálatokat.
Bizonyos esetekben szükség lehet a csontvelők vagy a nyirokcsomók citológiai mintavételére és azok szövettani elemzésére.
A hematológus a szükséges vérvétel elvégeztetésén túl megvizsgálja a nyirokcsomók, valamint a lép állapotát is, mivel azok megnagyobbodása utalhat valamilyen hematológiai megbetegedésre.
Ezeken túl pedig a képalkotó eljárások segíthetik a pontos diagnózist ultrahang, CT vagy MR formájában.
Medicover © 2024 – Minden jog fenntartva. | Adatkezelési tájékoztató | Privacy Policy | Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor