Plasztikai sebészet

A plasztikai sebészet keretein belül szakorvosaink olyan bőrelváltozások eltávolítását végzik el, mint a fibroid tumorok (fibrómák), zsírcsomók, rosszindulatú bőrdaganatok (basaliómák), anyajegyek, kásadaganatok, illetve műtéti hegek.

A testünkön kialakult bőrelváltozások, plasztikai sebész általi eltávolítása az elváltozás típusából és milyenségéből adódóan történhet esztétikai, vagy egészségügyi céllal. A bőrelváltozás a bőr egy adott részének, normálistól eltérő kinézete, ami lehet zsírdaganat, zsírcsomó, kásadaganat, fibroid tumor (a bőr jóindulatú daganata), kásadaganat (bőr alatti, tokkal rendelkező jóindulatú daganat), bőrkinövés, anyajegy, szemölcs, valamint műtéti heg.

A műtét alatt a plasztikai sebész szakorvos a lehető legkisebb bemetszést ejti. A sebszélek összehúzását speciális varrófonállal, azaz plasztikai öltésekkel végzi el. Ennek következtében alig észrevehető, vékony heg jön létre. A sebre steril kötés kerül.

A műtét ambulánsan zajlik. A páciens a kezelést követően rögtön hazaengedhető.  Seb ellenőrzésen a műtét után egy héttel, varratszedésen a beavatkozás után két héttel kell a páciensnek megjelennie.

A plasztikai sebészet keretein belül végzett beavatkozásaink:

• Fibromák eltávolítása
• Lipómák eltávolítása
• Basalioma eltávolítása
• Atheroma eltávolítása
• Anyajegy eltávolítás
• Hegplasztika

Fibróma

A fibróma puha, nyeles, barnás színű elváltozás, mely a test bármely részén megjelenhet. Kötőszöveti sejtekből álló, jóindulatú sejtburjánzás. Töbnyire nem jár panasszal, esztétikai szempontból azonban zavaró lehet. Fajtáit tekintve megkülönböztetünk egymástól keményfibrómát (kevés sejtet tartalmaz), lágyfibrómát, azaz „vadhúst”, keloidot (sérülés, vagy sérülések következtében megjelenő hegek burjánzása), angiofibrómát (a kötőszöveti sejtek között kitágult vérerek találhatóak), valamint cisztás fibrómát (a kötőszöveti sejtek között nyirokerek találhatók).

Lipóma

A zsírcsomó, azaz lipóma jóindulatú bőrdaganat. A környező szövetektől a kötőszöveti elváltozás jól elkülönül. Növekedési üteme lassú. Általában a bőr alatti zsírszövetekben fejlődik ki a törzsön, a lábakon vagy a karokon. Minél több kötőszövetet tartalmaz egy lipóma, annál keményebb lesz. Többnyire esztétikai problémát okoz.

Basalioma

A basalioma lassan növekedő, rosszindulatú bőrdaganat. Ritkán okoz áttétet. A daganat jórészt azon bőrfelületeken (arc, fül, mellkas, hát) alakul ki, melyek tartósan ki vannak téve a napfénynek (UV-B sugarak hatása). Bizonyos esetekben  kifejlődhet napfénytől védett bőrterületeken is.

Atheroma

A bőr alatt elhelyezkedő, jóindulatú daganat (kásadaganat). Egy kötőszövetes tokból és a benne található, faggyúmirigy által termelt tartalomból áll. Nevét a mirigyek által termelt, kásás állagú faggyú után kapta. A faggyútermelő mirigy váladékával megtelt tömlő akkor alakul ki, amikor a mirigy kivezető nyílása valamilyen oknál fogva elzáródik, ezért a benne termelődő faggyú felhalmozódik, ami a mirigy megduzzadásával jár.

Anyajegy

A születéskor vagy később kialakuló, éles határral rendelkező elváltozás a bőrön az anyajegy, melynek színe illetve felszíne eltér a bőrétől. Általában néhány milliméter nagyságú, de ennél jóval nagyobbra is megnőhet. Színe sötét, sárgásbarna, olykor fekete. Felszíne lehet sima, vagy egyenetlen, alakját tekintve lehet kör alakú, vagy szabálytalan. A később kialakuló anyajegyek esetében az UV sugárzás hatására, serdülőkorban, valamint terhesség esetén jöhetnek létre újak. Egy anyajegy kimetszése akkor indokolt, ha esztétikailag problémát okoz, elhelyezkedése és felszíne miatt könnyedén beleakadhat bármibe, illetve ha rákos elváltozás (melanóma) gyanúja merül fel.

Hegek

A kisebb baleseti sérülések vagy műtéti beavatkozások következtében kialakult sebek heggel gyógyulnak. Ezek a hegek bizonyos esetekben esztétikailag zavaróak lehetnek, hiszen a hegképződést számos tényező (bőrtípus, életkor, genetika, allergiás reakció, fertőzés, irritáció, terhesség, stb.) befolyásolja.