Téli sportbalesetek – a leggyakoribb sí sérülések

Talán kevesen hinnék, de hazánkban a labdarúgás után a második legnépszerűbb tömegsport a síelés, így a lábat érintő sportbalesetek számottevő része köthető ehhez a sportághoz. A sí sérülések leggyakrabban a mozgási szervrendszert érintik, az izmok, ízületek és csontok sérülését okozva, kiemelten a térdízület károsodását. Cikkünkben ismertetjük a leggyakrabban előforduló sérüléseket, melyek síelés közben előfordulhatnak, valamint hogy mire figyeljünk, hogy megelőzzük őket.

Mi sérül leggyakrabban?

Síelés során lábainkat, azon belül is térdünket éri az átlagosnál jóval nagyobb igénybevétel, ebből adódóan a térdízületben alakul ki a leggyakrabban sérülés. A térdízület az emberi test legbonyolultabb ízülete, a combcsont (femur) és a sípcsont (tibia) találkozásánál helyezkedik el, közte az ütéscsillapító funkciót ellátó meniscus porcokkal és a térdkalács csonttal (patella), mely stabilitását ízületi szalagok biztosítják. Sérülések leggyakrabban esés következtében alakulnak ki, ilyenkor az egyszerre, eltérő irányból ható erők hatására komoly károk keletkezhetnek a szalagokban és az ízületet összekötő porcban is.

Milyen sérülések fordulhatnak elő?

Síelés során kisebb zúzódásoktól, rándulásokon át komolyabb sérüléseket is szerezhetünk, mint például ízületi ficamot, ínszakadást, vagy a térd belső ízületeit érintő sérülést.

Ha nem sikerül megfelelően tompítani az esést, leggyakrabban zúzódások keletkeznek végtagjainkon. Az ütés hatására az ízületen belüli csontok összekoccannak, a szalagokon apró mikro sérülések keletkeznek, melynek hatására savó gyülemlik fel, és megduzzad az ízület. A sérülés veszélye, hogy a sérült gyakran nem érzi azonnal a fájdalmat és tovább terheli a végtagot, ami ronthat a sérülés mértékén. Fontos, hogy a sérült végtagot rögzítsük fáslival, borogassuk és pihentessük.

Ha a térd szabadságfokánál nagyobb mozgásra kényszerül, rándulás alakul ki. Ilyenkor a csontvégek elmozdulnak, az ízületi tokban levő szalagok felrostozódnak, szakadások alakulnak ki. Erős fájdalommal, duzzanattal és vérömlenyek megjelenésével jár. Fontos, hogy a végtagot nem szabad tovább terhelni, rögzítést és jegelést is igényel. Ha a tünetek hazatérés után sem enyhülnek, javasolt traumatológia szakrendelés felkeresése a sérülés mértékének megállapításához és a pontos kezelési terv felállításához.

Súlyosabb esetben az ízületi csontvégek eredeti helyükről el is mozdulnak, és kóros állapotban rögzülnek, ilyen esetben ficamról beszélünk. A sérüléssel a szalagok megnyúlnak és el is szakadhatnak, a térd eltorzul, a mozgása korlátozott és nagyon fájdalmas. Az ízületet csak szakember rakhatja helyre, így mielőbb forduljunk elsősegélyt nyújtó személyhez a szakszerű rögzítés és fájdalomcsillapítás érdekében.

A hóban elakadó léc gyakran okozza a térd csavarodását, melynek következtében a térdszalagok részlegesen vagy teljesen elszakadhatnak. Külső szalag esetén, ha ujjunkat végighúzzuk a sérült térden, érezhetjük a „lyukat”, ami a szalag szakadására utal. Oldalsó szalag szakadásánál rögzítsük a térdet és azonnal forduljunk orvoshoz.

A rándulásokat, zúzódásokat és ficamokat és külső szalagszakadásokat kísérheti a térd belső alkotórészeinek sérülése is: túlfeszítés esetén a térdízületben található belső keresztszalagok (elülső keresztszalag, hátulsó keresztszalag), valamint az ízületi mozgásokat könnyítő sarlóporcok (meniscus) is sérülhetnek.

Az elülső keresztszalag sérülése megváltoztatja a térd kinematikáját és ennek okán, hosszú távon degeneratív elváltozásokat (az ízületi felszínek kopását, meniscus sérülést) is okozhat, ha nem kerül kezelésre. Az elülső keresztszalag (ligamentum cruciatum anterius – LCA), valamint a hátsó keresztszalag (ligamentum crutiatum posterius – LCP) a térd középső részén, az ízületi tokon belül helyezkedik el, ízületi hártya borítja őket. Rostokból álló kötegek alkotják mindkettőt és az eredési és tapadási pontok eltérő elhelyezkedése miatt valamelyik szalag mindig feszes állapotban van. Elsődleges szerepe, hogy megakadályozza hajlítás közben a lábszárcsontnak és a combcsonthoz képest történő előre irányuló elmozdulását és gátolja a térd túlzott hátrahajlását. Az elülső keresztszalag (LCA) sérülése a térd oldalirányú elmozdulásával, a lábszár fokozott kicsavarodásakor történik. Akut sérülés esetén a sérülés pillanatában erős, pattanó hang hallatszik, amit gyakran nem csak a sérült, hanem a közelében állók is hallanak. Erős fájdalom kíséri, ami mellett a beteg úgy érzi, a térde kifordult a helyéről. A sérült nem tud rálépni a sérült végtagra, nagyfokú duzzanattal, nyomásérzékenységgel és mozgáskorlátozottsággal jár.

A sérülés gyakran jár más képletek sérülésével is (meniscus sérülés, oldalszalagok sérülése), ezek felmérésére képalkotó diagnosztikai eljárásokra (MRI, ultrahang, röntgen) lehet szükség. Elülső keresztszalag szakadás kezelhető műtéti illetve konzervatív módon is, az ortopéd szakorvos dönti el, hogy szükség van-e a műtétre, vagy gyógytornával és/vagy egyéb konzervatív terápiával orvosolható a sérülés.

A meniscus teljes vagy részleges szakadására utalhat, ha a sérült nem képes leguggolni, vagy behajlított térdét kinyújtani. A meniscus (gyűrűporcok) a comb- és lábszárcsont találkozásánál, a térdízületen belül elhelyezkedő, két, félhold alakú, rostos porcból álló képződmény. Fontos szerepet játszanak a térd működésében, ugyanis javítják az illeszkedést, elosztják az ízületi felszínek közti nyomást, elnyelik az ízületi felszíneket ért mechanikai sokkot, javítva ezzel a térd stabilitását. Traumás (akut) szakadás leggyakrabban a térdízületet érintő hirtelen erőhatás következtében jön létre. Ez a típus fiatalabb korban, aktív sportolóknál fordul elő gyakrabban, sokszor szalagsérülés is társul hozzá. A térd hajlítási és nyújtási nehézsége mellett tünetei lehetnek még az ízületi résben jelentkező fájdalom rotáció esetén, valamint pattanó érzés a térd mozgatása során. A meniscus szakadást műtéti úton kezelik a szakadt rész eltávolításával vagy visszavarrásával. Kórházunkban a meniscus sérülések ellátása artroszkópos beavatkozással történik. Ez a precíz, minimálisan invazív technika sokkal gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé, ugyanis nyílt feltárás nélkül, minimális szöveti károsodással végezhető a sérült porc gyógyítása.

Mire figyeljünk síelés előtt és alatt, hogy elkerüljük a sérüléseket?

A térdünk megóvása érdekében és a síbalesetek megelőzéséért kis odafigyeléssel, néhány egyszerű szabály betartásával már sokat tehetünk:

megfelelő síléc kiválasztása: a síléc kiválasztásához kérjük szakember segítségét. A megfelelő léc függ testalkatunktól, testmagasságunktól, sí technikánktól és a pályától, ahol használni szeretnénk. Fontos továbbá a biztonságosan kioldó kötés, ami megvédheti térdünket a sérülésektől, ennek beállítását bízzuk szakemberre!
sí ruházat: a sícipő megválasztásánál szintén kérjünk szakértő segítséget, hogy biztosan az ideális darabot szerezzük be, ami megfelelő tartást biztosít lábunk számára. Javasolt bukósisak és UV szűrős sí szemüveg viselése is a pályán, a kesztyű pedig nem csak a hideg ellen, de esés esetén a sérülésektől is védi kezünket.
tudatos felkészülés a síelésre: a felkészítő erősítő edzést már akár másfél hónappal az utazás előtt javasolt elkezdeni, hogy izmainkat és ízületeinket ne érje hirtelen terhelés. Ennek során kerékpározás és sí gimnasztika végzése javasolt. A sípályán is minden nap végezzünk bemelegítést, ami a comb, a térd és a törzs átmozgatásából és nyújtásából álljon.
előzetes mozgásszervi panaszok esetén utazás előtt keressünk fel ortopéd-traumatológus szakorvost.
fokozatosság: az első napokban lankásabb területeken kezdjünk, és ezután menjünk csak nehezebb pályákra. Ha izmaik elfáradnak, pihenjünk.
tartsuk be a sí etikettet: az előttünk levő embernek van elsőbbsége, ne álljunk meg a pálya közepén, csak olyan helyen, ahol biztonságos. Ha megállunk, mindig nézzünk hátra indulás előtt, adjunk elsőbbséget. Ne hagyjunk semmit a pályán, ami mások sérülését okozhatja.

Megosztás