Kardiológia

Kardiológia

Milyen panaszok esetén érdemes felkeresni kardiológiai szakrendelést?

Mivel a szív és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak, megelőzés céljából is, panasz esetén azonban azonnal, javasolt kardiológushoz fordulni. Célszerű minden olyan esetben felkeresni kardiológia szakrendelést illetve a kardiológus szakorvost, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:

  • Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás
  • Erős szívdobogás
  • Bizonytalan mellkasi panaszok
  • Fulladás, nehézlégzés, lábdagadás
  • Szédülés, gyengeség, esetleg eszméletvesztés
  • Magas vagy alacsony vérnyomás

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Válasszon klinikát :

A kardiológia görög eredetű szó, jelentése szívtan, a szív működésével és betegségeivel foglalkozó tudományág. Specialistája a kardiológus szakorvos.

A kardiológia a belgyógyászat egyik szakága, amely szív- és az erek működésével foglalkozik.

Hogyan működik a szív és a keringés?

A szív a mellkasban, a szegycsont mögött helyezkedik el, annak elülső, alsó részén, a mellkas középvonaltól kissé balra. Sajátos savós hártya, a szívburok (pericardium) borítja. Jobbról és balról a két tüdőlebeny veszi körül, alul pedig a rekeszizom határolja.

Szívizomrostokból épül fel, mely akaratunktól függetlenül folyamatos, erőteljes összehúzódásokra képes, azonban idegi és hormonális hatások következtében az összehúzódások gyakorisága alkalmazkodik a változó megterhelésekhez.

Nagysága a testtömeggel megközelítően arányos, átlagosan 4 gramm/testsúly kilogramm. Egészséges felnőtteknél átlagos mérete 250-350 gramm.

A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Két pitvarból (atrium) és két kamrából (ventriculus) áll, ahol a pitvarok fogadják be a vénákból érkező vért, a kamrák pedig tovább pumpálják az artériákba. A két kamrát a szívsövény választja el, a kamra és a pitvar közt pedig a szívbillentyűk helyezkednek el, melyek meggátolják a vér visszafelé történő áramlását.

A szív a keringési rendszer központi szerve, mely ritmikus összehúzódásokkal biztosítja a folytonos véráramlást a kis- és nagyvérkörben. Nyomáskülönbséget generálva biztosítja a vér keringését az artériás rendszer és a nagy vénák közt.

Az emberi szív felépítése
Az emberi szív felépítése

A szívbetegségek esetében különösen nagy jelentősége van a korai felismerésnek, hiszen az idejében felismert kóros eltérések megfelelő terápiával életet menthetnek. A fent említett panaszok bármelyike esetén keresse fel kardiológusát, illetve egy kardiológia szakrendelést.

A jobb kamrából, a tüdőartériával induló kis vérkör a tüdőn áthaladva a bal pitvarba szállítja az oxigéndús vért, amely a bal kamrából kiindulva a főverőérből (aorta) elágazó artériákon keresztül jut el a hajszálereken keresztül az egyes szervekhez. Az anyagcserét követően a vér a vénákba kerül, végül két nagy vénán keresztül áramlik vissza a jobb pitvarba.

Az artériák és a vénák szerkezetileg is eltérnek egymástól, mivel más-más irányban áramlik bennük a vér. Az artériákon keresztül a szívtől a perifériák felé áramlik, a vénákon át pedig visszafelé, a perifériák felől érkezik a szívhez.

Az artériák kötőszövete rugalmas rostokból felépülő tömött rostos kötőszövet, a vénák vékonyabbak és kevésbé rugalmas falúak, viszont a bennük lévő zsebes billentyűk segítik a vér áramlását.

Az artériák és vénák falvastagsága, falszerkezete a keringési rendszeren belül a bennük uralkodó nyomásviszonyoknak felel meg. Az artériáktól a hajszálerek felé haladva az érfal egyre vékonyodik.

A keringési rendszer működése
A keringési rendszer működése

Milyen betegségekkel foglalkozik a kardiológia?

Kardiológia

A kardiológus szakorvos nem csak a szív veleszületett és szerzett betegségeit vizsgálja és kezeli, hanem a vérkeringéssel kapcsolatos rendellenességeket is. Ezeket összefoglalóan szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) megbetegedéseknek nevezzük. Ide soroljuk a magas vérnyomást, az agyi katasztrófát, valamint a perifériás artéria elzáródást is. Az ilyen típusú, nem közvetlenül a szíven keletkező betegségek diagnosztizálása és kezelése más szakterületekkel (angiológia, neurológia, pulmonológia) együttműködve történik.

  • Alacsony vagy magas vérnyomás: krónikus kóros állapot, melynek során csökkent, illetve emelkedett nyomás alakul ki az artériákban.
  • Koszorúér betegségei: a szív koszorúereinek keringési zavara, amely az erek szűkületéből vagy elzáródásából illetve simaizom-görcséből adódhat.
  • Szívritmuszavarok: e kórkép esetén a normálisnál gyakrabban vagy lassabban, illetve szabálytalanul történnek a szív összehúzódásai.irclcaret
  • Szívelégtelenség: olyan állapot, amelyben a szívizom összehúzó ereje, ezáltal teljesítménye is csökken, így nem képes a szervezet teljes körű tápanyag és oxigén ellátására.
  • Szerzett billentyűhibák: ide soroljuk azokat a billentyű problémákat, amelyek valamilyen más betegségből adódóan alakultak ki. Lehet billentyű elégtelenség, amikor nem zárnak rendesen, ezért a vér visszaszivárog, vagy lehet billentyű szűkület, amikor azonban nyitott állapotban is akadályozzák a vér megfelelő áramlását.caret
  • Veleszületett szívbetegségek: olyan anatómiai eltérések, melyek az embrionális fejlődés során alakulnak ki. Lehetnek lyukak, szűkületek, elzáródások esetleg felcserélődött nagyér eredések.
  • Szív gyulladásos betegségei: fertőzéses illetve nem fertőzéses gyulladások a szívburokban, a szívbelhártyán, vagy a szívizomban.

Mi történik a kardiológiai vizsgálat során?

Kardiológiai kivizsgálásra a háziorvos ad beutalót, amennyiben a felmerült panaszok, valamint a korábbi vizsgálatok (vérnyomásmérés, vérkép) eredménye alapján szív- és érrendszeri betegség gyanúja áll fenn.

A kardiológiai vizsgálat az kórtörténet (anamnézis) felállításával kezdődik. A szakorvos kikérdezi a pontos panaszokról, korábbi betegségekről, műtétekről, valamint a családban előfordult betegségekről.

Ezután fizikai vizsgálatot végez, melynek során először felméri a szívpanaszokra utaló, látható jelek meglétét: légszomj fennáll-e, a bőr és a köröm kékes elszíneződése jelentkezik-e bizonyos területeken, ödéma látható-e, főleg a lábszáron. Ezt követően ellenőrzi a beteg pulzusát, megméri a vérnyomását. Végül a mellkas kopogtatásával ellenőrzi a szív méretét és elhelyezkedését, majd sztetoszkóppal meghallgatja a szív működése közben keletkező szívhangokat.

Az elsődleges fizikális vizsgálatok eredménye alapján további specifikus diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis felállításához.

Kardiológia

Kardiológiai diagnosztikai vizsgálatok

A kardiológiai kivizsgálást sokan azonosítják az EKG vizsgálattal, ami azonban csak egy, a szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztizálása során használt eljárások közül. Kórházunk kardiológia magánrendelésén, járóbeteg ellátás keretében az alábbi kardiológiai diagnosztikai vizsgálatok érhetők el:

EKG-görbe

EKG (Elektrokardiográfia)

Minden kardiológia szakrendelés alapvető és elmaradhatatlan vizsgálata az EKG vizsgálat. Az EKG a szívműködést (szívverést) kísérő elektromos tevékenységről, változásokról ad képet. Az EKG-görbét papíron vagy monitoron jeleníti meg a készülék.

A vizsgálat fájdalommentes és mellékhatások nélküli.

A szív izomzata minden dobbanásnál összehúzódik és elektromos jeleket bocsát ki. Ezek a jelek a test adott pontjaira helyezett elektródákkal pontosan felfoghatók.

A vizsgálat során kirajzolodó EKG-görbe (elektrokardiogram) alakja, kiugrásai vagy épp ellaposodásai alapján következtet a kardiológus szakorvos bizonyos betegségek meglétére.

Szívultrahang (Echocardiográfia)

A szívultrahang olyan képalkotó eljárás, melynek során mozgóképet nyernek a szív működéséről. Célja a szív- és a nagy erek anatómiájának vizsgálata, a szív a négy szívkamra működésének megfigyelése, a véráramlási paraméterek nagy pontosságú meghatározása, szívizom elváltozások, billentyű betegségek, szívburok folyadék, szövetszaporulat illetve a sövényhiány detektálása.

A szívultrahanggal kimutathatóak még a lezajlott infarktus utáni hegesedések, az izom mozgásának zavarai, billentyűbetegségek, a szívüregek közti kóros irányú véráramlás, a szívburokban felgyülemlett folyadék vagy a szív üregeiben kialakult vérrög. A szívultrahang vizsgálatot minden esetben kardiológus szakorvos, azon belül is ultrahang specialista végez.

Az ultrahang egy fájdalommentes képalkotó eljárás, aminek nincs semmilyen káros mellékhatása az emberi szervezetre.

Szívultrahang (Echocardiográfia)
Terheleses-EKG-vizsgalat

Terheléses EKG

A vizsgálat során megfigyelhető, hogy nagy fizikai terhelésre, amikor a szervezetnek több oxigénre van szüksége, miként reagál a szív. Fizikai aktivitás hatására megnő a szív oxigén igénye, így elégtelen keringés során relatív oxigénhiány alakul ki, amit EKG eltérések formájában is lehet látni. Segítségével daignosztizálhatók a koszorúérbetegségek és a szívritmuszavarok. A terheléses EKG vizsgálat előtt szakorvosaink elvégzik a szívultrahang vizsgálatot, hogy a terhelés biztonsággal végezhető-e.

Terheléses EKG vizsgálat során a karra vérnyomásmérőt, a mellkasra elektródákat helyeznek, miközben a beteget fizikai terhelésnek (biciklizés vagy futópadon futás) vetik alá. Az orvos a vizsgálat előtt kitűzi az elérendő percenkénti pulzusszámot és lassan, fokozatosan terheli páciensét. A vizsgálat addig tart, míg a vizsgált személy pulzusszáma eléri a célul kitűzött számot. A terheléses EKG végén a pulzusszám normalizálódásáig megfigyelik a beteget. Amennyiben vizsgálat közben panasz jelentkezik, a vizsgálatot felfüggesztik. Terheléses EKG-t csak ott végeztető, ahol mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak egy esetleges súlyos szövődmény kivédésére, az életveszély elhárítására.

ABPM (24 órás vérnyomásmérés)

A 24 órás vérnyomásméréshez a páciens kap egy készüléket, ami egy teljes napon át, bizonyos időközönként automatikusan méri és rögzíti a vér erek falára gyakorolt nyomását. A mérések alatt a páciens a napi megszokott tevékenységeit folytathatja.

Az orvos kérheti, hogy az ABPM vizsgálat ideje alatt vezessen eseménynaplót, amibe azt kell beírnia, hogy a vizsgálat 24 órája alatt mikor érte nagyobb stressz, mikor volt bármilyen panasza, mikor végzett megterhelő fizikai munkát.

A kiértékelés egy orvosi konzultáció keretein belül történik, 24 órával később. A vizsgálat segít a tartós vérnyomás-emelkedés kimutatásában, a már meglévő vérnyomáscsökkentő terápia ellenőrzésében, monitorozza a vérnyomás kiugrásokat, azt, hogy alvás közben miként alakulnak az értékek. Az eljárással kiszűrhető a „fehér köpeny szindróma” is.

Holter (24 órás EKG vizsgálat)

Bizonyos betegségeknél vagy diagnosztikai céllal szükség lehet a szív elektromos tevékenységének 24 órás megfigyelésére. Ez Holter készülékkel lehetséges, ami működésében, adatszolgáltatásában azonos az EKG-készülékkel.

A Holter készülék egy kisrádióhoz hasonló doboz, mely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. A beteg mellkasára a megfelelő helyekre egyszer használatos öntapadós elektródát rögzítenek, amihez a vezetékek kapcsolódnak. Férfiaknál, ha szükséges a pontos mérés érdekében a tappancsok helyén a szőrt leborotválják. A készüléket egy nyakba vagy derékövre akasztható hordozható tokba kell viselni és 24 órán keresztül nem szabad levenni, valamint víz sem érheti.

A megszokott napi rutinon nem kell változtatni a Holter vizsgálat ideje alatt, illetve ha van panaszkiváltó tevékenység, akkor azt érdemes elvégezni, hogy mindenképpen rögzítésre kerüljön. A vizsgálat 24 órája alatt egy naplót is vezetni kell, amiben minden tevékenységet, amit a nap során végzett fel kell jegyezni.

Szív MR

A kardiovaszkuláris mágneses rezonancia (MR) vizsgálat erős mágneses teret, rádiófrekvenciás hullámokat, valamint egy nagy teljesítményű számítógépet használ, hogy nagyon részletes képeket készítsen a szív különböző részeiről (szívüregek, szívbillentyűk, szívizom, szívburok) és annak környezetéről.

Számos felvétel történik különböző szögekből a szívről, valamint a szívbe tartó és onnan kimenő erekről a vizsgálat során.

A szív MR során rögzített képek segítségével látható és mérhető a szív működése, valamint, hogy hogyan áramlik a vér az ereken és a szívbillentyűkön keresztül. Ez a fejlett diagnosztikai eljárás részletes információkkal szolgál az egyes szívbetegségekről és súlyosságáról.

Kardiovaszkuláris rizikó laborvizsgálat

szív- és érrendszeri betegségek világviszonylatban is a vezető halálokok közé tartozik. A koronária betegség a szívet ellátó koszorúerek érfalán jelentkező gyulladásos betegség, aminek következménye lehet a fokozatosan vagy hirtelen fellépő érelzáródás.

stroke az agyi keringés zavarainak következtében fellépő agykárosodás. Akkor jelentkezik, amikor az agy, egy területének vérellátása nagymértékben lecsökken, ami a sejtek egy részének pusztulását eredményezi. Előjele lehetnek beszédzavarok, látásproblémák vagy az átmeneti bénulás is, tünetei szerint pedig: végtag gyengeség/bénulás, az arc, a kar vagy a láb érzéketlenné válik, hirtelen fellépő szédülés és elhomályosult látás jelentkezik, erős fejfájás, esetleg hányás, valamint memóriazavarok léphetnek fel.

kardiovaszkuláris laborvizsgálat segítségével mind a koszorúér betegség (koronária), az érelmeszesedés és a stroke (agyi érelzáródás) rizikóját is vizsgálni tudjuk.

Milyen kezelési lehetőségek vannak szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére?

A betegség diagnosztizálása után a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal kezelhető a probléma, megszüntethetők a panaszok. Bizonyos megbetegedések (billentyű problémák, veleszületett szívbetegségek) azonban csak műtéti úton gyógyíthatók.