A koronavírus védőoltások kapcsán a közelmúltban több esetben is felmerült a vakcina beadását követően kialakuló vérrög képződés, mely mélyvénás trombózist, illetve tüdőembóliát okozott a páciensek nagyon kis hányadánál.
A vérrögök kialakulását azonban maga a koronavírus fertőzés is előidézheti szövődményként, jóval nagyobb arányban és súlyossággal.
Ha korábbi vizsgálatok nyomán felmerült a trombózisra való hajlam, vagy akár elővigyázatosságból is, érdemes a koronavírus oltás beadását követően elvégeztetni speciális véralvadási vizsgálatokat, melyek segítségével meghatározható, hogy elindult-e a szervezetben vérrögképződés és így van-e kockázata trombózis kialakulásának.
Kollégáink minden kérdésre választ adnak!
Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!
A csomagot úgy állítottuk össze, hogy a vizsgálatok segítségével meghatározható legyen a vérrög képződés és így a trombózis kialakulásának kockázata. A csomag a leggyakrabban javasolt D-dimer vizsgálat mellett tartalmaz vérképet, melyben a vérlemezke (thrombocyta) szám alakulása döntő fontosságú, valamint a fibrinogén szint ellenőrzést is.
A vérkép összetett vizsgálatot jelöl, ami a vérben jelen lévő alakos elemek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), relatív és abszolút számának, típusának, nagyságának, alakjának, és egyéb fizikai jellemzőinek meghatározására szolgál.
A vizsgálat információt nyújt a vérben jelenlévő vörösvértest- , fehérvérsejt- és vérlemezke-populációkról. Az eredmények alapján következtetni lehet a véralvadási zavarok jelenlétére, valamint a szervezetben végbemenő gyulladásos folyamatokra, vérvesztésre, kiszáradásra, diagnosztizálható a vérszegénység, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegség (limfóma, leukémia), illetve egyéb vérképzőszervi betegségek is (pl. csontvelő-elégtelenség).
A magas vérlemezke (azaz trombocita, THR) értékek növekedett vérrögképződési hajlamra is utalhatnak.
A fibrinogén a véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen szerepet betöltő fehérje természetű alvadási faktor. A thrombin (vérben jelenlévő enzim) hatására a fibrinogénből fibrinszálak keletkeznek, melyek fibrinhálót alkotnak. A fibrinháló a kitapadó vérlemezkékkel együtt vérrögöt képez, hogy a további vérveszteséget megakadályozza.
Az alvadási rendszer akkor működik megfelelően, ha az alvadék kizárólag a sérülés helyén keletkezik. Amennyiben a véralvadási rendszer aktiválódása túlzott mértékű, az alvadékképződés az érpályában szórtan (több helyen is) beindul, ami kóros alvadékonysághoz, így közvetve trombus (vérrög) képződéshez vezethet.
A vizsgálat segít felmérni, hogy a szervezet képes-e vérrögöket létrehozni és feloldani azokat, ezzel biztosítva az egyensúlyi állapotot.
Emelkedett fibrinogén érték mérsékelt kockázatot jelent a vérrög képződésre, ami idővel kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát is előre jelezheti. A megnövekedett fibrinogén koncentráció azonban legtöbbször ideiglenes, több állapot is kiválthatja: akut fertőzés, daganatos megbetegedés, gyulladásos betegségek, trauma, infarktus, vagy stroke is. Az előidéző állapot megszűnésével az érték visszatér a normál tartományba.
A D-dimer egy olyan fehérjetermék, mely az alvadási folyamat során keletkezik, a vérrögképződést követő, lebontó folyamatban jön létre.
A D-dimer mérést követően derül ki, hogy a páciensnél van-e olyan tényező, ami a szervezet véralvadási mechanizmusát a normálisnál nagyobb mértékben aktiválta. D-dimer jelenlétét leggyakrabban mélyvénás trombózis, vagy tüdő embólia gyanúja esetén vizsgálják.
Vérrög bármely érben kialakulhat (agy, tüdő, végtagok), ami a vizsgálat segítségével kimutatható, ezt a D-dimer szint emelkedése jelzi. A vizsgálat azonban nem specifikus a vénás tromboembóliás betegségekre. Emelkedett érték lehet terhességben, súlyos fertőzés, daganatos megbetegedés, égési sérülés, műtét, vagy bármilyen trauma nyomán, ezért a pontos ok meghatározásához szükséges további vizsgálatok elvégzése is.
A csomagban foglalt vizsgálatok a trombózis kialakulásának kockázatát vizsgálják.
A vizsgálatok elvégeztethetők a koronavírus oltás után esetlegesen kialakuló trombózis kockázatának meghatározására is. Ebben az esetben az oltás beadását követően 7-15 nappal javasolt a mintavételt.
A vizsgálat nem igényel előkészületet. A mintavételt megelőzően javasolt éhgyomor.
A lelet önmagában nem jelent diagnózist, minden esetben keresse fel háziorvosát, vagy belgyógyász szakorvost, aki vérrögképződés kockázata esetén a megfelelő terápiát fogja javasolni.
