A szervezetünket folyamatosan éri külső behatás. Amikor ezek a behatások baktériumok vagy vírusok, akkor lázzal, orrfolyással, köhögéssel reagálunk. Máskor azonban teljesen ártalmatlan behatásra is kialakul tünet: az allergia egy ilyen eset. Ilyenkor csak a szervezetünk hiszi azt, hogy támadásnak van kitéve, valójában azonban nem történik egészségkárosító behatás.
Allergiát szinte bármi, ami a környezetünkben megtalálható, ki tud alakítani: ételek, pollenek, rovarmérgek, tej, gyógyszer és még fémek is. Leggyakrabban a nikkel, a kobalt, a króm, a higany, a réz, a cirkónium, az alumínium és a palládium okoz allergiás tüneteket. A fémek által kiváltott allergia a késői allergia típusába tartoznak. A késői allergiát IV-es típusú hiperszenzitivitásnak is hívjuk. Többnyire kiütések és ekcéma formájában, ritkábban fejfájással, emésztési problémákkal, elszórtan autoimmun kórképekkel jelentkező tünetegyüttes. A tünetek intenzitása többnyire hullámzó, önmagában nem okoz életet veszélyeztető állapotot.
A fémek által kiváltott tünetek intenzitása a fémnek való kitettség mértékétől is függ. Amennyiben egy karóra vagy ékszer okoz problémát, olyankor általában a fémmel történő érintkezés helyén pirosodás, kiütések alakulnak ki. Ha a fém a szervezeten belül van, például ortopédiai vagy fogászati implantátum formájában, akkor a tünetek az egész testre kiterjedhetnek. Ez utóbbi esetben a tünet és az allergia közötti összefüggést rendkívül nehéz is lehet bizonyítani, ilyenkor az implantátum behelyezésének és a tünetek megjelenésének időpontjai adhatnak támpontot.