Dupuytren-kontraktúra (tenyérzsugor) műtét, fascia kimetszés

A Dupuytren kontraktúra (tenyérzsugor) műtét során a kéz tenyéri felszínén kialakult kötőszöveti zsugorodás kerül bemetszésre vagy eltávolításra, az elváltozás előrehaladottságától függően.

A Dupuytren-kontraktúra, más néven tenyérzsugor, vagy a tenyéri bőnye zsugorodása, a bőr alatt húzódó kötőszövetes hártya betegsége. A kéz tenyéri felszínén található rostos kötőszöveti rendszer kóros megvastagodását és heges zsugorodását jelenti, mely a bőr behúzódásával az ujjak hajlított helyzetű kényszertartásával jár.

Az elváltozás ritkábban megjelenhet testünk más részén is, ahol a tenyérihez hasonló kötőszövet van jelen: a kézujjak tenyérrel ellentétes oldalán (Garrod csomók), talpon (Ledderhose-szindróma), vagy a férfi nemi szerv bőre alatt is.

A Dupuytren-kontraktúra kialakulása több tényezőtől is függ, pontos oka azonban nem tisztázott. Egyértelműen bizonyított azonban, hogy kromoszómákhoz kötötten, recesszív módon öröklődhet a betegségre való hajlam, ami azt jelenti, hogy megjelenése nem feltétlenül érint minden generációt. A betegség előfordulása az északi népek körében a leggyakoribb, területi elterjedése a vikingek egykori vándorlásával hozható összefüggésbe.

A Dupuytren-kontraktúrát a tenyér bőre és zsírrétege közt elhelyezkedő kötőszövetes hártya (tenyéri bőnye) jóindulatú daganatos megbetegedése okozza. A bőnyén először csomók jelennek meg, melyek idővel sugárszerűen húrokba rendeződnek az ujjak irányában. A tenyérzsugort ezeknek a húroknak a zsugorodása váltja ki, ami idővel az ujj behúzódását okozhatja. Jellemzően a gyűrűs ujjnál, valamint a kis és középső ujjaknál alakul ki. Gyakran mindkét kéz szimmetrikusan érintett, de ilyen esetekben is általában a domináns kéz elváltozása súlyosabb.

A betegség kialakulására való kockázatot növeli a cukorbetegség, a dohányzás, az epilepszia kezelésére szolgáló gyógyszerek, valamint a tenyeret ért korábbi sérülés is.

Jellemzően férfiaknál alakul ki, 30-40 éves kor környékén.

A Dupuytren-kontraktúra lefolyása progresszív, az idő előrehaladtával a kéz állapota folyamatosan romlik.

A Dupuytren-kontraktúra kialakulása során az egyes stádiumokban más-más tünetek jelentkeznek. A kezdeti szakaszban heges, bőrt behúzó csomó jelenik meg a tenyéren, leggyakrabban a IV. vagy V. sugárban. Ez általában nem okoz fájdalmat, így a beteg sokszor észre sem veszi. A betegség következő fázisában a kis csomók már húzó, húrszerű heget formálnak, ami a kisujj és gyűrűsujj mozgását jelentősen akadályozza. A legtöbb beteg ekkor keres fel ortopéd szakorvost panaszával. A betegség előrehaladott állapotában az ujjak már teljesen a tenyérbe simulnak és mozdíthatatlanok.

A betegség lefolyásának üteme egyénenként változó, előfordul, hogy csak évek folyamán, de van, hogy akár 1 év leforgása alatt megtörténik a húrképződés.

A Dupuytren-kontraktúra diagnosztizálása fizikai vizsgálattal történik. Ortopéd illetve kézsebész szakorvos szemrevételezés és tapintás után meg tudja állapítani az elváltozást, egyéb kivizsgálást általában nem igényel a diagnózis felállítása.

A Dupuytren-kontraktúra kezelése az elváltozás előrehaladottságának függvénye. Korai stádiumban, amikor csak csomók figyelhetők meg, és az ujjak mozgása akadálymentes, elég a megfigyelés és a rendszeres orvosi ellenőrzés. Szükség esetén helyileg adott, szteroid tartalmú injekciókkal csökkenthető a gyulladás mértéke. A második stádiumban, amikor már megfigyelhetők a csomókból kialakult heges kötegek, de az ujjak mozgása még csak minimálisan akadályozott, alkalmazható gyógytorna vagy fizikóterápia is. Ezek a kezelések azonban csak késleltethetik a betegség előrehaladását, végleges megoldást nem jelentenek.

Ha az ujjak mozgását jelentősen befolyásolja a kialakult elváltozás, a felszabadító műtét jelenthet eredményes kezelést.

A tenyérzsugor progresszív betegség, az idő előrehaladtával fokozatosan romlik a kéz állapota, ami nem visszafordítható.  Műtéti beavatkozás akkor javasolt, ha a beteget a panaszok napi aktivitásában gátolják, ujjait nem tudja megfelelően használni, illetve ha a kontraktúra annyira előrehaladott, hogy megjelenik a kényszertartás, mely a gyűrűs és a kisujjat a tenyérbe simítja és a kéz használhatatlanná válik.

A műtét eredményét nagyban befolyásolja a betegség stádiuma. Korai szakaszban elvégezve a kéz funkciói szinte maradéktalanul visszaállíthatók, jelentős hegesedés esetén azonban fennállhat funkcióvesztés kockázata is.

A Dupuytren-kontraktúra műtét az eset előrehaladottságától függően altatásban, vezetéses érzéstelenítésben, vagy helyi érzéstelenítés mellett történik, az erek és idegek megkímélése céljából teljes vértelenségben.

Egy ujjat érintő, enyhébb elváltozás esetén a műtét helyi érzéstelenítésben, a zsugorodott rostok tűvel vagy néhány milliméteres bőrmetszésből történő átvágásával történik.

Több ujjat érintő, vagy súlyosabb elváltozás esetén a műtét altatásban vagy vezetéses érzéstelenítés mellett zajlik. A műtét során a kézsebész Z alakban bemetszést ejt a zsugorodott rész fölött, „lefejti” a bőrről és az érintett inakról, illetve környezetükről a heges kötőszövetet, ízületi tokbemetszéssel oldja az ujjízületek zsugorodását, szükség esetén pedig bőrplasztikát is alkalmaz.

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a Dupuytren-kontraktúra műtétnek is lehetnek veszélyei és szövődményei. Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, idegek sérülése. Ilyenkor enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetekben ismételt műtét is szükséges lehet.

A sebészeti beavatkozás után utókezelés következik, melynek eredményességéhez a beteg aktív együttműködése szükséges.

A műtét általában egynapos sebészet keretében zajlik, a beavatkozást követően pár órás orvosi megfigyelés után a beteg otthonába távozhat. Több ujjat érintő beavatkozás esetén azonban 24 órás kórházi megfigyelés javasolt.

A steril, műtőben felhelyezett kötést másnap cserélni kell. Ha a kötés nem sérül, szövődménymentes esetben a varratszedésig nem szükséges további kötözés. A varratok a műtétet követő 10. nap után kerülnek eltávolításra.

Húrátmetszésnél a kéz már másnap használható, míg a húreltávolítást, vagy nagyobb műtétet követően meg kell várni a  teljes sebgyógyulást. A beteg három-négy hét után kezdheti el a kezét tornáztatni, a minél jobb funkcionális eredmény elérése érdekében.

A nem érintett területek könnyű tornája már a műtét utáni 3. naptól ajánlott. A harmadik hétig vezetett gyakorlatok végezhetők, ezután az érintett ízületek aktív tornájára van szükség.

A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat.

A végleges gyógyulás átmetszésnél 3-4 hetet, bőrplasztikát is alkalmazó műtétnél pedig 8-12 hetet vesz igénybe.

Modern, kellemes hangulatú, légkondicionált egyágyas szobában helyezzük el ügyfeleinket. Minden szobához saját fürdőszoba, hűtőszekrény és televízió tartozik, valamint ingyenes WIFI hozzáférés is elérhető. Ügyfeleinknek egyéni nővér felügyelet is biztosítunk, aki a tartózkodása alatt segíti az Ön folyamatos gyógyulását.