Amit az allergiáról tudni érdemes

A magyar lakosság legalább harmada szenved az allergia sújtotta tünetektől, és számuk minden évben átlagosan 2-4 százalékkal emelkedik. A számok ismeretében, és akik elszenvedői a betegségnek érthető, hogy nagyobb figyelmet szentelünk a témakörnek.

Ahhoz, hogy megértsük az allergia kialakulásának okait, tudnunk kell, hogy immunrendszerünk a szervezetünkbe kerülő baktériumok, gombák és vírusok hatástalanítására ellenanyagot termel. Az allergia a szervezet téves immunválaszát jelenti, amikor egy olyan anyag, molekula ellen védekezik, amely ellen szükségtelen lenne. Ilyenkor gyulladásos folyamat zajlik le, s hisztamin szabadul fel testünkben, amely allergén specifikus IgE-t termel.

Mik az allergia kialakulásának okai?

Európában, így Magyarországon is a három leggyakoribb allergiás betegség az asztma, a rhinitis (szénanátha), valamint a különböző emésztőrendszeri kórképek. Európában több, mint nyolcvanmillió embert tartanak nyilván különböző allergiás betegségekkel, bele értve a különböző gyógyszer-, fém-, bőrallergiásokat is.

A betegség kialakulásának okaként elsősorban az öröklött génállományt teszik felelőssé az orvosok, azonban hogy kiből mi és milyen mértékben vált ki allergiás reakciót nagyban függ a környezeti hatásoktól. Ahhoz, hogy valakiben az allergia kifejlődjön, szervezetének több ízben is találkoznia kell az adott allergénnel.

A leggyakoribb allergiák tünetei, kezelései és diagnosztikái

Az allergia jellegzetes tünetei a tüsszögés, vízszerű orrfolyás, szemviszketés, torokkaparás, bőrirritáció, csalánkiütés, hányás, hasmenés. Súlyosabb esetben felléphet gennyes bőrgyulladás, allergiás kontakt dermatitisz, vagy akár anafliaxiás sokk.

Asztma

Mai napig vita tárgyát képezi, hogy az asztma tünetegyüttes vagy betegség. Mivel az asztma tüneteit – szorító mellkasi nyomás, száraz köhögés, rohamszerű nehézlégzés – számos tényező kiválthatja (fizikai megterhelés, ismert allergének, légúti fertőzések vagy akár gyógyszerek), szerencsésebb tünetegyüttesként beszélni a jelenségről.

A legtöbb asztmás rohamot figyelmeztető tünetek jelzik (fokozódó légszomj, kilégzéskor megjelenő sípoló légzés, mellkasi szorítás vagy fájdalom, köhögés), melyek korai felismerése és kezelése megakadályozzák, hogy a roham teljesen kifejlődjön és további állapot romlás lépjen fel.

Az asztma diagnosztizálása roham esetén nem nehéz, mivel a megnyúlt kilégzés, a hörgők által kiadott búgó, sípoló hang jellegzetesek. Ám normál légzésfunkciók mellett a kivizsgálás nem egyszerű, mivel a tünetek nagyon hasonlítanak a tüdőtágulatéhoz, a hangszál megbetegedésekhez vagy a korai pangásos szívelégtelenségéhez. Az allergiás vizsgálatokon túl (vérvétel és bőrpróba) légzésfunkciós vizsgálatokat végez az orvos, melyekhez spirométert és csúcsáramlásmérőt használ.

Az asztma kezelésére rohamoldó és fenntartó gyógyszeres kezeléseket alkalmaznak. Az allergiás eredetű asztma esetén immunterápiát is javasolhat az orvos.

Rhinitis

Az allergiás rhinitis (orrnyálkahártya-gyulladás) előfordulási aránya változó: 3-25 százalék között mozognak az egyes felmérések értékei. Az eltérések oka a felmérési módszerek különbözőségében van. Ha a felmérés a tünetekre kérdez rá, akkor az orrpanaszokkal rendelkezők magas száma miatt nagyobb érték jön ki. Amennyiben azonban a betegség súlyosságát nézzük, már jóval alacsonyabb arányt kapunk.

Attól függően, hogy a tünetek egész évben jelentkeznek, vagy kizárólag a pollenszezonban, megkülönböztetünk szezonális vagy intermittáló (időszakonként előforduló), és perenniális (egész éven át tartó) vagy perzisztáló (folyamatosan fennálló) szénanáthát. Jellemző tünetei a tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás.

A szénanátha diagnosztizálása során leggyakrabban bőrpróbát (Prick-tesztet) végeznek, amely során, a bőrfelszínén történő apró karcolásokkal allergén anyagokat juttatnak a bőrbe.

A kezelés több lépcsőből áll, mely magában foglalja a megelőzést, az allergének és irritáló anyagok elkerülését és eltávolítását, a tünetek enyhítését, a gyógyszeres és az immunterápiát. A tünetek súlyosságától függően antihisztamin és szteroidos készítmények szedése javallott, az allergia szezon múltával pedig immunterápia javasolt.

Ételallergia

A XXI. század elején az ipar minden egyes területe (beleértve az élelmiszeripart is) olyan jelentős fejlődésen ment keresztül, amely elengedhetetlenül változásokat vont maga után. Változott az élelmiszer előállítás és feldolgozás, a használt alapanyagok összetétele – amelyek szintetikus, kémiai vagy akár genetikailag módosított terméket eredményeznek. Mindezek az emberi szervezet számára követhetetlen.

Eddigi tudásunk szerint a tehéntej, tojás, tengeri herkentyűk és a csonthéjasok váltják ki legnagyobb arányban az allergiás reakciókat. A tünetek megjelenhetnek légúti, bőr és emésztőrendszeri irritációban egyaránt. Nem szabad azonban összekevernünk az ételallergia (amelynek jól meghatározható tünetei vannak) és az ételintolerancia fogalmát, amely hasi fájdalmakban, hasmenésben, puffadásban, bőrbetegségekben (csalánkiütés, ekcéma, bőrviszketés), légúti irritációkban (tüsszögés, orrfolyás, köhögés) ölt testet.

A vérből végzett allergia vizsgálattal az egyes allergének ellen a szervezetben termelődött specifikus ellenanyagokat képesek kimutatni, amely során különböző panel vizsgálatokat végeznek el. A bőrpróbával (Prick teszt) végzett vizsgálatok szintén eredményre vezetnek. Lehetőség van még terheléses vizsgálatra, valamint kihagyásos diéta folytatására, amely során naplót kell vezetni az elfogyasztott ételekről.

A tünetek enyhítésére vagy megszüntetésére az allergia vagy intolerancia mértékétől függően javarészt a tüneteket kiváltó ételek elhagyása javasolt, súlyosabb esetben gyógyszeres kezelést írnak fel az orvosok.