7 téves információ, ami a fejünkben él az altatásról

Teljesen természetes, hogy egy közelgő műtét előtt számtalan kérdés, félelem, esetleg tévhit fordul meg a fejünkben. Mint minden beavatkozás, az anesztézia is magában rejti annak minden előnyét és kockázatát. Az altatással vagy műtéttel kapcsolatos komplikációk és a számtalan rémtörténetnek „köszönhetőn” érthető, ha tartunk a közelgő operációtól, vagy magától az altatástól.

Éppen ezért igyekszünk ezekre a félelmekre és téves információkra hiteles és megnyugtató választ adni, ami az altatás és az érzéstelenítés tárgykörébe tartozik.

1. „Félek, hogy érezni fogom a műtétet.”

A műtétet megelőző szakorvosi és aneszteziológiai konzultációk, valamint a beavatkozás előtti vizsgálatok számtalan célt szolgálnak, köztük azt is, hogy tökéletesen tisztába kerüljünk a páciens fizikai állapotával, valamint a laboratóriumi értékeivel. Ennek felmérése során tudjuk megállapítani azt, hogy milyen a szervezet teherbíró képessége, valamint hogy milyen érzéstelenítési/altatási eljárást alkalmazzunk. Legyen szó akár általános altatásról (narkózisról), epidurális vagy helyi érzéstelenítésről, minden esetben a teljes fájdalommentesség elérése a célunk.

2. „Félek, hogy fel fogok ébredni a műtét közben.”

Erre semmiképpen sem kerülhet sor, ugyanis az aneszteziológus szakorvos a műtét teljes időtartama alatt jelen van, figyeli a páciens életjeleit, éberségi állapotát és ennek megfelelően adagolja az altató szert és a fájdalomcsillapítót is. A teljes narkózis azt foglalja magában, hogy a páciens teljesen elveszti mind a tudatát, mind pedig a fájdalomérző készségét a műtét idejére.

3. „Félek, hogy nem ébredek fel a műtét után.”

Szintén alaptalan félelem, hiszen a beavatkozás jellegétől függően az altatóorvos pontosan tudja, mikor kezdje el csökkenteni, majd teljesen megszüntetni az altatószer adagolását. A páciens mellett marad egészen a felébredés pillanatáig, figyelve annak életjeleit.

4. „Mi lesz, ha lebénulok az érzéstelenítés következtében?”

Javarészt epidurális érzéstelenítés alkalmával merül fel ez a félelem, hiszen ilyenkor a gerinccsatorna megfelelő részébe (az epidurális térbe) történik az érzéstelenítőszer befecskendezése. Aneszteziológus szakorvosaink azonban magasan képzett és nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik pontosan tudják, hogyan kell az epidurális érzéstelenítést végrehajtani.

5. „Műtét előtt érdemes lefogyni, így ugyanis gyorsabban felépülök.”

Természetesen vannak olyan beavatkozások, amelyek megkívánják, hogy a páciens lefogyjon, ellenben ez nem a drasztikus soványság elérésére irányul. Elsődleges célja, hogy például egy protézist könnyen, komplikációktól mentesen beültethessünk. Nagymértékű túlsúly esetében bizonyos operációk el sem végezhetők, így ha Ön túlsúllyal küzd, mindenképpen érdemes konzultálnia szakorvossal, hogy ennek milyen hatásai lehetnek a műtét tekintetében.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a műtét stressz helyzetet jelent a szervezet számára, így annak bekövetkezte után a testnek regenerálódnia kell. Egy drasztikus súlyvesztés akár hátráltathatja a gyógyulást, hiszen így kevesebb energiát képes a szervezet a gyógyulásra fordítani.

6. „Csak a vényköteles gyógyszerek szedése okozhat gondot egy műtét során, így a recept nélküli gyógyszerekről nem kell beszámolnom.”

Tévedés, ugyanis bizonyos vény nélkül kapható gyógyszerek okozhatnak véralvadási nehézséget. Bármilyen vény nélküli készítményt szed, mindenképpen számoljon be arról a műtétet elrendelő szakorvosának és az aneszteziológusnak is.

7. „Műtét előtt a rágózás és a dohányzás belefér, segítenek átvészelni a műtétet megelőző éhséget.”

Az üres gyomor alapfeltétele a teljes narkózisnak, vagy mélyaltatásos műtétnek, mivel így elkerülhető az altatás közben esetleg bekövetkező hányás. Rágózás alkalmával azonban a gyomor úgy érzékeli, hogy táplálékot kell fogadnia, így megindul a gyomorsav termelés. A megnövekedett gyomorsav mennyiség pedig jelentősen fokozza a félrenyelés kockázatát az altatás alatt, veszélyeztetve a páciens egészségét.

Dohányzó pácienseinknek javasoljuk, hogy a beavatkozást megelőző 10 napban ne gyújtsanak már rá. Egy műtét alkalmával könnyebben alakulhat ki légzési nehezítettség, száraz torok érzet, köhögés, akár kisebb légúti fertőzés is. A dohányzó emberek légútjai egyébként is sérülékenyebbek, s mivel a dohányzás következtében csökken a vér oxigénellátottsága, annak negatív következményei lehetnek a műtét utáni gyógyulási időszakra.

Bízunk benne, hogy jelen írásunkkal tudtunk segíteni az esetleges kételyek eloszlatásában. Ahhoz, hogy a műtét és az altatás is sikerrel záruljon, mindenképpen együttműködés szükséges az operációt végző orvossal és az altatóorvossal egyaránt.

Megosztás