Thumbnail picture

Az irritábilis bél szindróma (IBS)

Az irritábilis bél szindróma (röviden IBS) az emésztőrendszer funkciózavara, mely olyan krónikus panaszokkal jár, mint az időnkénti hasfájás, a rendszertelen székelés (hasmenésszorulás vagy felváltva) és puffadás. Mivel a betegségnek nincsenek jellegzetes, kizárólag rá vonatkozó tünetei, így a pontos diagnosztizálása valamivel körülményesebb folyamat. Azonban egy teljes körű, minden tételt magában foglaló IBS laboratóriumi vizsgálattal könnyedén és azonnal kideríthető a betegség megléte.

Kialakulásának pontos okai ismeretlenek. Egyik oka lehet az agy és a bél közötti információcsere zavara. Az idegi hírvivő anyagnak, a szerotoninnak (amely a bélfunkció és a fájdalom érzékelésének szabályozásáért is felelős gyaníthatóan kulcsszerepe van az irritábilis bél szindróma kialakulásában). Ezt a magyarázatot támasztja alá a bélmozgás-zavar, valamint az, hogy sok esetben a normális emésztési folyamatok is fájdalommal járnak. Szerepet játszhat a panaszok kialakulásában a bélflóra összetételének változása, a bél áteresztőképességének megváltozása is.

Melyek az irritábilis bél szindróma tünetei?

A betegség tünetei egyénenként nagyfokú változatosságot mutathatnak és néha akár más betegséget utánozhatnak. A leggyakoribb emésztőszervi panaszok a következők:

  • görcsök és egyéb fájdalmas érzések a has- és gyomortájékban, melyek székelést követően enyhülhetnek
  • alhasi nyomásérzés, teltségérzet
  • hasmenés vagy szorulás, vagy a kettő felváltva
  • a széklet állaga változó lehet  (kemény, híg vagy laza)
  • puffadás és hangos, hallható bélmozgás
  • hányás (gyakran hirtelen, hányinger nélkül)

Gyakoriak a nem emésztőszervet érintő panaszok, melyek a következők:

  • pszichoszomatikus vagy pszichés megbetegedések (félelem, depresszió)
  • levertség, a páciens nehezen tud koncentrálni
  • alvászavarok
  • fejfájás, migrén, hátfájás
  • testsúly problémák

A panaszokat gyakran kiválthatják vagy felerősíthetik testi és lelki megterhelések (stressz, harag) és a rossz táplálkozási szokások is (maga az elfogyasztott étel vagy az étkezés módja).

Hogyan diagnosztizálják?

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa elsősorban a kórtörténet felvételén, fizikális és székletminta-vizsgálaton nyugszik. Fontos, hogy a pontos diagnózis meghatározásában a fentebb felsorolt emésztőszervi panaszok közül legalább két tünetnek jelen kell lennie.

  • IBS laborvizsgálati csomag, amely kifejezetten a betegség kialakulásának hátterében álló szervi funkciókat vizsgálja.
  • flexibilis szigmoidoszkópia – endoszkópos vizsgálat. A vizsgálat a vastagbél alsó részét egy vékony, rugalmas cső segítségével tekinti át.
  • endoszkópos vizsgálat (kolonoszkópia), amellyel akár a teljes vastagbélszakasz áttekinthető.
  • hasi ultrahang vizsgálat (hasi szonográfia)
  • laktózintolerancia vizsgálat, amely a tejcukor megemésztésének képtelenségét jelenti.
  • laboratóriumi vérvizsgálatok a cöliákia (lisztérzékenység) egy gabonafehérjével szembeni érzékenységre, amely szintén az irritábilis bél szindrómához hasonló tüneteket produkál.
  • egyéb elvégzendő vizsgálatok amelyek szükségesek: széklet tenyésztés, széklet calprotectin, hisztamin intolerancia, stb.

Megelőzhető az irritábilis bélszindróma?

Enyhébb tünetek esetén az irritábilis bél szindróma (IBS) a mindennapokban néhány étrendbeli változtatással kezelhető. Ez röviden azt jelenti, hogy kerüljük az olyan ételek fogyasztását, amelyek súlyosbítják a szindrómát, ellenben növeljük azon élelmiszerekét, melyek enyhítik a tüneteit.

  • igyunk elegendő vizet
  • esszenciális zsírsavak fogyasztása
  • magas rosttartalmú ételek
  • emésztő enzimek szintjének növelése
  • probiotikumok fogyasztása
  • óvakodjunk a tejtermékektől
  • győződjünk meg, milyen ételek okozhatnak érzékenységet

Milyen kezelési módok léteznek?

Mivel nem teljesen tisztázott, hogy mi is áll pontosan az irritábilis bél szindróma hátterében, a kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére szolgál, hogy a beteg minél teljesebb életet élhessen.

A legtöbb esetben az enyhe tüneteket megfelelő stressz kezeléssel, étrend és életvitel módosítással eredményesen vissza lehet szorítani. Ha azonban a tünetek mérsékeltek vagy súlyosak, akkor többre van szükség, mint az életviteli változásokra.

  • A rostpótlás hatékony segítség a székrekedés megszüntetésében.
  • Vény nélkül kapható hasfogó készítmények szedésével megállíthatjuk a hasmenést.
  • Szélképző ételek kerülése: zavaró mértékű haspuffadás esetén ajánlott mérsékelni a szénsavas üdítőitalok, saláták, nyers zöldségek, gyümölcsök, valamint a karalábé, karfiol és brokkoli fogyasztását.
  • Kalciumantagonista gyógyszerek: a bélből fel nem szívódó kalciumantagonisták gátolják a görcsöket és kiegyensúlyozzák a székletürítés gyakoriságának ingadozását, ellenben nem rendelkeznek szív- és érrendszeri mellékhatásokkal.

Javasoljuk, hogy ha a fentebb említett tüneteket tapasztalja, feltétlenül keresse fel gasztroenterológusát, aki segít Önnek a tünetek pontos diagnosztizálásában, valamint a további teendők egyeztetésében.

close-link