Kromoszóma rendellenességek

Sejtjeink genetikai információi a DNS, vagy más néven kromoszómának nevezett makromolekulába vannak csomagolva. A kromoszóma egy hosszú DNS molekula, amely számos gént, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz. Valamennyi testi sejtünk 23 pár (összesen 46) kromoszómát tartalmaz, kivéve az ivarsejtek, amelyek csupán 23 darabot. A gyermek fogantatása során – az anya és az apa ivarsejteinek egyesülésével – mindkét szülő 23-23 kromoszómát örökít tovább. Az új sejtek képződésekor azonban sajnos előfordulhatnak mutációk, amelyek a születendő gyermek különböző mértékű anatómiai rendellenességében és/vagy értelmi fogyatékosságában nyilvánulnak meg.

Szerencsére ma már lehetőség van olyan szűrővizsgálatok elvégzésére, amelyek kifejezetten a születendő gyermek genetikai rendellenességeit hivatottak felderíteni, megteremtve ezzel a szülőknek a felelősség teljes döntéshozatalt.

A kromoszóma rendellenességekről bővebben

A kromoszómák rendellenességei minden esetben genetikai rendellenességek, azonban néhányuk csak a géneket érinti, és a kromoszómák szerkezetét nem változtatja meg. Pont emiatt az orvosok gyakran a tágabb kategóriát jelentő genetikai rendellenességeket elkülönítik a kromoszóma rendellenességektől.

A rendellenességek bármelyik kromoszómát érinthetik, köztük a nemi kromoszómákat is. Ezekben a kórképekben megváltozhat azok száma, szerkezete vagy a felépítése (például az egyik kromoszóma genetikai anyaga egy másik kromoszómához kapcsolódik).

Ha a kromoszómák genetikai anyaga kiegyensúlyozott, tehát minden sejtben a kívánt mennyiség fordul elő, akkor nem alakul ki betegség. Ellenben ha a sejtek túl sok (addíció) vagy túl kevés (deléció) genetikai anyagot tartalmaznak, akkor sajnos kialakulhat a rendellenesség.

Az egészséges nők két X (XX), a férfiak egy X és egy Y (XY) kromoszómával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a nők kétszer annyi, az X-kromoszómában hordozott génnel rendelkeznek, mint a férfiak. Ez azonban néha „túlkínálatot” eredményezhet egyes génekből, ami az ún. X-kromoszóma többlet kialakulásához vezet. Ez azonban még így is lényegesen kevesebb fejlődési rendellenességet okoz (sőt, a három X-kromoszómával rendelkező nők gyakran testileg és szellemileg épek), mint a testi (nem nemi) kromoszómák többlete. A kívánt szám feletti testi kromoszóma végzetessé válhat a korai magzati fejlődés során, vagy számos súlyos testi, illetve szellemi rendellenességhez (például: Down-szindróma) vezethet.

Milyen típusú kromoszóma rendellenességek ismertek?

• Down-szindróma
• Patau-szindróma
• Edwards-szindróma
• Tripla X-szindróma
• Dupla Y-szindróma
• Turner-szindróma
• Klinefelter-szindróma
• Deléciós szindrómák
• Noonan-szindróma
• Hosszú QT-szindróma

Hogyan szűrhetők ki a kromoszóma rendellenességek?

A terhesgondozás keretein belül ma már lehetőségünk van a fent említett genetikai rendellenességeket kiszűrni, sőt, elkerülhetők a sokszor kellemetlen és a magzat egészségét veszélyeztető invazív vizsgálatok is.

A diagnózis pontos felállításához javasolt az anyai vérben lévő terhességi fehérjék szintjén alapuló kockázatbecslés (kombinált és integrált tesztekkel), valamint a magzati génállomány kimutatásán alapuló prenatális tesztek alkalmazása. Ezek mindegyike egy egyszerű anyai vérvétellel történik, s az eredmények pontossága megegyezik az invazív módszerekével – több, mint 99%-os érzékenységgel mutatja ki a Down-, Edwards-, Patau-szindrómák és egyéb nemi kromoszómák rendellenességi kockázatát.