A májbetegségek tünetei és diagnosztikai eljárások

A máj a szervezet nagyon fontos szerve, több, mint 500 létfontosságú feladatot lát el. Központi szerepet játszik a szénhidrát, a zsír és a fehérje anyagcserében, részt vesz a vitaminok anyagcseréjében, az A-, D- és B12 vitaminokat raktározza is a későbbi felhasználásukig. Májunknak fontos szerepe van a fertőzésekkel szembeni védekezésben. Kiszűri a vérből és ártalmatlanítja a méreganyagokat: az alkoholt, a drogokat, hormonokat, baktériumokat, valamint az emésztés egyik nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki.

A máj az egyetlen olyan belső szervünk, amely képes regenerálódni, egy komolyabb sérülés után önmagát újraépíteni, hiányzó sejtjeit pótolni.

Iparosodó világunkban még egészségtudatos életmód mellet is rengeteg méreganyaggal kell megküzdenie a májunknak. A vegyipar évente mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot termel. Csak hazánkban több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban, így szervezetünk nap, mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik.

Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk?

Hányinger

A májbetegségek jellegzetes korai tünete lehet, mivel a máj nem képes eltávolítani a méreganyagokat Az anyagcserében bekövetkező változások is okozhatnak hányingert.

Állandó fáradság érzet

Ha folyton fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, és még a legkisebb feladat elvégzése is kimerít, az májbetegség jele is lehet. Májunk ugyanis energiaraktárként is funkcionál, és ha nem működik rendben, akkor a szervezetünknek keményebben kell dolgoznia azért, hogy a szükséges energiát megszerezze. A felgyülemlő méreganyagok is fokozhatják a fáradékonyságunkat.

Változások a vizelet és a széklet színében

Az egészséges vizelet halványsárga színű, de a májbetegségek miatt ez jóval sötétebbre változhat, még megfelelő vízfogyasztás esetén is. A bilirubin nevű anyag ugyanis a májból a véráramon keresztül a vizeletbe kerül. A bilirubin a széklet barnás árnyalatáért felelős, ezért ha az epe, illetve a máj működése sérül, akkor nem kerül bilirubin a székletbe, így az egyre halványabbá válik.

Étvágytalanság és emésztési zavarok

A májnak nagy szerepe van az elfogyasztott ételek megemésztésében, lebontásában, bizonyos enzimek és az epe előállításában. Ha szervezetünk nem tudja az elfogyasztott ételeket megfelelően megemészteni, akkor az étvágytalansághoz, fogyáshoz, hiánybetegségekhez vezet. A nem megemésztett étel pedig további problémákat is okozhat, mint gyomorégést, hasi fájdalmakat, hasmenést. Az epetermelődés zavarai többek között puffadást, epeköveket, székrekedést okozhatnak.

Árulkodó, jellegzetes tünet a bőr, a körömágy, a szemfehérje, esetleg a nyelv és az ujjbegyek besárgulása. Ezt is a bilirubin okozza, amelytől normál esetben a szervezetünk hatékonyan képes megszabadulni, ám ha a máj nem működik megfelelően, a bilirubin a véráramba kerül.

A máj akut betegségei

Az akut májbetegségek között a leggyakoribb a gyerek, vagy fiatal felnőttkorra jellemző fertőző májgyulladás, amelyet az „A” típusú májvírus okoz. Influenzaszerű panaszokkal kezdődik: fejfájás, étvágytalanság, borzongás, esetleg hasmenés, hasi fájdalom. Néhány nappal később megjelenik a sárgaság, de ez nem törvényszerű. Hasonló tünetekkel járó gyulladást okoznak egyéb vírusok is: Ebstein-Barr vírus (EBV), Cytomegalia vírus (CMV), parvovírus B19, hepatitis B, C és E vírusok. A hasonló tünetek között a vírus szerológiai vizsgálatok segítségével lehet differenciálni.

A másik akut májbetegség a májtályog lehet, ahol a tünetek súlyos gyulladást jeleznek: láz, májtáji fájdalom, esetleg hányás.

Krónikus májbetegségek

Sajnos a máj krónikus megbetegedései nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, melyek leggyakoribb oka a túlzott alkoholfogyasztás.

Érdemes megemlíteni a máj autoimmun betegségeit is, a vírusos májgyulladást, de viszonylag gyakoriak a veleszületett vasraktározási és rézraktározási májbetegségek is. Krónikus májmegbetegedés esetén a tünetek minden esetben előrehaladott stádiumban jelennek meg, és végstádiuma a májzsugor. A máj működő sejtjei jelentős fokú veszteséget szenvednek, s helyettük kötőszövet halmozódik fel. Ezek következményeként a máj minden funkciója romlik, valamint a bél felől érkező vér elfolyása a máj felé nehezített lesz. A funkcióvesztés következtében sárgaság jelenik meg, a vizelet sötétté válik.

A májelégtelenségek mellett gyakran előfordul az epeutak megbetegedése is, amely ciszta vagy daganat formájában komoly fájdalmat okozhat.

Diagnosztizálási eljárások

Fontos a máj fizikális vizsgálata, melynek során a belgyógyász szakorvos megtapintja a páciens hasát, illetve kitapintja a máj formáját és méretét, így a szerv állapotáról nagyjából képet kap.

Laboratóriumi vizsgálatok

A májfunkciós laboratóriumi vizsgálatok a máj gyulladásos elváltozásairól, a máj által termelt anyagokról, az epeútakról és a bilirubin anyagcseréről adnak információt. A máj, hasnyálmirigy és vese által termelt enzimek mértéke hasznos információval szolgál annak függvényében, hogy az értékek emelkedettebbek vagy alacsonyabbak a normálistól.

Képalkotó eljárások

A máj és más hasi szervek ultrahangos vizsgálata további információkat szolgáltat az emelkedett májenzimértékek lehetséges okait illetően.

Májbiopszia

A májbiopszia invazív eljárás, mely abban az esetben szükséges, amikor más módszerek nem adnak elég felvilágosítást a feltételezett betegségről és a szövettani lelet előrelépést jelent a kezelés terén.

A májbiopszia során (a bőrön át tűszúrás utján a májból történő szövettani mintavétel) a bőr fertőtlenítését követően, helyi érzéstelenítés után speciális tűvel történik. A mintavétel az előzetes helyi érzéstelenítés következtében rendszerint semmilyen fájdalommal nem jár.