Mi állhat a gyakori csonttörések mögött?

Előfordul, hogy csonttörés nem csak komoly trauma, hanem kisebb erőhatás következtében is bekövetkezik. Ennek oka a csontok mineralizációjában keresendő. A csontlágyulás okait, diagnosztizálását ismertetjük ebben a bejegyzésben.

Hogyan épül fel a csontrendszer?

Csontrendszerünk nem csupán testünk vázát képezi, hanem a legnagyobb ásványi anyag raktározó szervrendszerünk is egyben. A csontokat olyan szövet alkotja, melynek magas az ásványi anyag tartalma. Ezek az anyagok a kálcium, magnézium és foszfor illetve ezen anyagok komplexei. Ezek az ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a csontanyagcserében.

A csontok állománya és szerkezete a változó környezet változó szükségleteihez igazodik, épül és bontódik a mozgatóizmok erejének és terhelésének függvényében. Ha a terhelés nő, a csontállomány épül, ha pedig a fizikai aktivitás csökken, vele együtt csökken a csontok tömege és ereje is.

Az egészséges csontszövet 10%-a évente újjáépül.

Mi okozhatja a csontok gyakori törését?

A csontlágyulás (osteomalacia) az egyik leggyakoribb csontanyagcsere betegség. A csontképződés során bekövetkező mineralizációs zavar miatt alakul ki, melynek eredményeként a csontok ásványi anyag tartalma nem megfelelő. A csont szilárdságának (a szervetlen állománynak) csökkenését jelenti.

A csontlágyulás egyik tünete a csontok gyengülésének következtében a gyakori csonttörés, ami kisebb trauma hatására is bekövetkezhet. Ehhez társulhat még izomgyengeség, valamint csontfájdalom is, mely a medencét illetve a vállízületet felépítő csontokban, a csigolyákban, valamint a bordákban jelentkezhet.

A csontlágyulás nem tévesztendő össze a csontritkulással (osteoporosis), ami a csontsűrűség, a már meglévő csonttömeg szerves és szervetlen állományának fogyatkozásával jár.

Mi okozhat csontlágyulást?

A csontlágyulás leggyakoribb oka a D-vitamin hiánya. A D-vitamin segíti a kalcium bélből történő felszívódását, biztosítja a vér kalciumszintjét, valamint a mineralizációt, a csontba történő beépítést. Fokozza a csont alapállományának képződését és a folyamatban résztvevő fehérjék szintézisét. A D-vitamin felszívódását befolyásolhatja cöliákia, és bizonyos vese– valamint májbetegségek is.

Ha a D-vitamin-szint alacsony, az egyben azt is jelenti, hogy a csontok számára nem áll rendelkezésre elegendő kalcium, mely beléjük épülve szerkezetüket erősítené. Az alacsony vérkalcium szint miatt kialakulhatnak szívritmus zavarok, valamint izomgörcs is.

A foszfáthiány szintén okozhat csontlágyulást. A foszfor a csontállományt alkotó másik fontos vegyület, a szervezet energiafolyamatinak fontos tényezője.

Hogyan diagnosztizálható?

Csontlágyulásra utaló tünetek esetén javasolt reumatológiai szakrendelés felkeresése, hasonló tüneteket ugyanis több betegség is okozhat. A reumatológus szakorvos a kivizsgálás során csontsűrűség vizsgálatot vagy csontanyagcsere működését vizsgáló laborvizsgálatokat is javasolhat. A laborvizsgálat segítségével megállapítható, hogy a vér D-vitamin, kalcium- vagy foszfátszintje alacsony-e, ami az osteomalacia diagnózisát igazolhatja. A Medicover klinikáin elérhető csontanyagcsere vizsgálat tartalmazza a csontanyagcserét szabályozó hormonok (parathormon, kalcitonin) szintjének meghatározását is. A vizsgálatról kapott leletek kiértékelését és a diagnózis felállítását reumatológus szakorvos végzi.

Ha a leletek alapján nem teljesen egyértelmű a diagnózis, röntgenvizsgálat segítségével kimutathatók a csontokon a csíkszerű felritkulások. E zónák mentén jelentéktelen sérülés esetén is kialakulhatnak törések.

Ha a betegségre időben fény derül, táplálékkiegészítők formájában a szervezetbe juttatok ásványi anyagokkal (D-vitamin, kalcium, foszfát) kezelhető a csontképződési zavar.

Megosztás