Zsibbadás a kézben – az alagút szindróma tünetei

A kar és a kéz gyengeségét és zsibbadását több dolog is okozhatja, többek közt gerinc probléma, keringési zavar, vagy túlerőltetés is. Kevesen ismerik azonban az egyik leggyakoribb okot, az alagút szindrómát. Cikkünkből megismerheti kialakulásának okát, tüneteit és kezelési módjait.

Mi az alagút szindróma?

Az alagút szindróma elnevezés egy kórképet takar, melyben a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban (az „alagútban”) lévő idegek nyomás alá kerülnek, zsibbadást vagy fájdalomérzetet kiváltva ezzel az érintett végtagon.

Kialakulhat a könyökben, a kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél.

Mitől alakul ki az alagút szindróma?

Az alagút szindrómát a lefutó ideg mellett kialakult szűkület okozza, ami ezáltal nyomás alá helyezi az ideget. Ezt a szűkületet okozhatja sérülés, törés, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség is.

Kéztő (carpalis) alagút szindróma esetén a csukló (carpus) csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítva az alattuk lévő nervus medianus ideget. A nervus medianus a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, mely az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik.

A könyöknél kialakuló cubitalis alagút szindróma esetén, a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris ideg kerül leszorítás alá. Az ideget itt több behatás is érheti, itt fordul át a felkarról az alkarra, a könyök hajlítása és nyújtása során pedig fokozottabban ki van téve megnyúlásnak is.

Bizonyos szisztémás betegségek mellett, mint a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, vagy a cukorbetegség, jóval nagyobb az alagút szindróma kialakulásának kockázata is.

Hogyan ismerhető fel a kéztő és a könyök alagút szindróma?

A kéz beidegzéséről három ideg gondoskodik: a középideg (nervus medianus) amely a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak  tenyéri oldalát, valamint ezek utolsó ujjperceit látja el, a singcsonti ideg (nervus ulnaris), mely a gyűrűs és kisujj beidegzését biztosítja, valamint a kézhát hüvelyk, mutató és középső ujjait ellátó orsóideg (nervus radialis). Ha ezen idegek közül valamelyik leszorítás alá kerül, az általa kiszolgált területen különféle neurológiai panaszok léphetnek fel.

Ha a csukló csontjai közti szúk alagútban (carpus) futó középideg leszorítás alá kerül, az általa ellátott területek, a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása jelentkezik.

Eleinte csak időszakosan, nappal, majd éjszaka is, végül ez a zsibbadás állandósul.

Egyre élesebb fájdalom, érzékelési zavar, érzészavar, tapintási érzéketlenség is felléphet, valamint az ujjak, a tenyér elerőtlenedése is kialakulhat.

A csukló rendszerint duzzadt, nyomás érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.

A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás miatt a tenyér izmai sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül.

A könyök alagút szindróma tünetei két fő csoportra oszthatók. Mivel a nervus ulnaris ideg kevert ideg, érző és motoros rostokat egyaránt tartalmaz, ezért a tünetek egyik csoportját az érzékeléssel kapcsolatos panaszok alkotják, mint a zsibbadás, érzéskiesés, fájdalom a gyűrűs és kis ujjban, vagy a villanyozó érzés a könyök enyhe ütésének hatására. A tünetek másik csoportja a kéz egyes izmainak működési zavara: a kéz belső kisizmai sorvadhatnak, a beteg a kezét ügyetlenebbnek, finom mozgásait sutábbnak érzi, kisujját sem jól hajlítani, sem a gyűrűsujja mellé szorosan zárni nem képes.

A könyök általában duzzadt, nyomásra érzékeny, különösen az ulnaris ideg mentén, mozgásterjedelme beszűkül.

A tünetek eleinte éjszaka jelentkeznek, a betegség előrehaladtával azonban nap közben is megjelenhetnek bizonyos tevékenységek végzése során.

Mivel hasonló panaszokat más betegségek is okozhatnak, mint például gerinc problémák, túlerőltetés, vagy keringési zavar, javasolt ortopéd szakorvos felkeresése a tünetek okának felderítéséhez.

Hogyan kezelhető az alagút szindróma?

Alagút szindróma diagnózisa esetén a kezelés először konzervatív (nem műtéti) módon történik. A kéz és a könyök tehermentesítése, a csukló nyújtott, illetve könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy közvetlenül a csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése – melyet a szükséges diagnosztikák (idegi ultrahang, ENG/EMG vizsgálat) alapján kapott eredmények is indikálnak -, akkor mind a kéztő, mind a könyök alagút szindróma esetén műtéti megoldás javasolt, melyet kézsebész szakorvos végez.