Kéztő alagút szindróma műtét, Carpalis alagút felszabadító műtét

Az alagút szindróma műtét, azaz a kéztőalagút felszabadító műtét a kéztő (carpalis) alagút szindróma kezelésére szolgáló beavatkozás, melynek során az „alagút” fedelét képző tenyéri szalagot átmetszik, felszabadítva ezzel a megduzzadt inak nyomása alól a nervus medianus ideget.

Mi az alagút szindróma?

Alagút szindrómának nevezzük azokat a kórképeket, melyekben a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban, (az „alagútban”) lévő idegek nyomás alá kerülnek, mely zsibbadást vagy fájdalomérzetet vált ki az érintett végtagon.

Kialakulhat a könyökben, a kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél.

Keressen minket!

Hogyan segíthetünk?
Töltse ki űrlapunkat és kollégánk felveszi Önnel a kapcsolatot.

Hogyan alakul ki?

Alagút szindrómáról akkor beszélünk, ha valamilyen okból kifolyólag szűkület alakul ki a lefutó ideg mellett, ami nyomás alá helyezi azt. A szűkületet okozhatja sérülés, törés, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség is.

Az ideget körülvevő inak megduzzadását több ok is előidézheti. Bizonyos betegségek esetén jóval nagyobb az alagút szindróma kialakulásának kockázata: például a hormonháztartásban történő változáshoz (hormonháztartással összefüggő betegségeknél, várandósság idején, illetve a változó korban) és autoimmun (pl. cukorbetegség) vagy egyéb szisztémás reumatológiai kórképhez is kapcsolódhat.

Sokszor pedig egy erős, tartós megterhelés is lehet a betegség oka.

Jellemzően a terhes és változókorban lévő nőket, a klimaxon épp áteső férfiakat, az idősebb reumás beteget érint.

Alagút szindróma, Carpal tunnel szindróma - Medicover

Mik a kéztő (carpalis) alagút szindróma tünetei?

Az egyik leggyakrabban előforduló alagút szindróma a kéztőnél kialakuló carpalis alagút szindróma, melyet kéztőalagút vagy kéztőcsatorna szindrómának is neveznek.

A csukló (carpus) csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítják az alattuk lévő nervus medianusnak nevezett ideget. A nervus medianus, a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, amely az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik.

Ebből adódóan az általa ellátott területek, a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása jelentkezik, eleinte csak időszakosan, nappal, majd éjszaka is, végül ez a zsibbadás állandósul. Egyre élesebb fájdalom, érzékelési zavar, érzészavar, tapintási érzéketlenség lép fel, valamint az ujjak, a tenyér elerőtlenedése kíséri.

A csukló rendszerint duzzadt, nyomás érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.

A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás miatt a tenyér izmai sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül.

Általában a többet használt, domináns kézen alakul ki.

Hogyan diagnosztizálható a kéztő alagút szindróma?

Az alagút szindróma diagnózisát általában ortopéd szakorvos végzi. A panaszok és a kórelőzmény ismeretében kéztő alagút szindróma gyanúja esetén a szakorvos specifikus fizikális vizsgálatot végez, mely alátámasztja a diagnózist. Erre a kórképre utal, ha a csukló egy-két percig tartó, 90°-os megtörése előidézi a panaszokat, a carpális alagútra ütve pedig villanyozó érzés lép fel az ideg lefutása mentén.

Mivel az alagút szindrómák, így a kéztő alagút szindróma is, hasonló tünetekkel jár, mint amit más elváltozások is kiválthatnak (pl. porckorongsérv, keringési rendszer betegségei), a pontos diagnózishoz a fizikális vizsgálat mellett egy speciális vizsgálatra, az ún. ENG (electroneurographiás) vizsgálatra is szükség van. Ezzel a vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel viszik az ingerületet. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken.

Eng Emg vizsgálat

A diagnózis felállításához javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja.

Kéztő alagút szindróma műtét

Jelentkezzen be a +36 1 465 3131 telefonszámon

Hogyan kezelhető a carpalis alagút szindróma?

A kéztő alagút szindróma kezelése először konzervatív (nem műtéti) módon történik. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést.

Mikor indokolt a műtéti beavatkozás?

Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt.

Mi történik a műtét során?

A műtétet megelőző konzultáció során ortopéd szakorvosa részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző szükséges vizsgálatokról, valamint a műtét menetéről és annak kockázatairól.

A kéztő alagút felszabadítás egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik.

A műtéti előkészítés után a végtagot helyileg érzéstelenítik. A kéztő csatorna felszabadító műtét során az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával szüntetik meg. A beavatkozás során az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják, majd a keletkezett sebet pár öltéssel összevarrják.

A műtét mindössze 20 percig tart.

Kéztő alagút szindróma felszabadítás műtét - Medicover Kórház
Ortopédiai fekvőbeteg ellátás - Medicover Kórház

Milyen veszélyei lehetnek a műtétnek?

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a kéztő alagút felszabadításnak is lehetnek veszélyei és szövődményei. Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, illetve magának, a medianus idegnek a sérülése. Ilyenkor enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetekben ismételt műtét is szükséges lehet.

Mire számíthatok a műtét után?

A steril, műtőben felhelyezett kötést másnap cserélni kell. Ha a kötés nem sérül, szövődménymentes esetben a varratszedésig nem szükséges további kötözés. A varratok a műtétet követő 10. nap után kerülnek eltávolításra.  A kéz, a csukló és az ujjak könnyű tornája már a 2. naptól ajánlott.

A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el a műtétet követő pár napban, a szorítóerő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása azonban hónapokat is igénybe vehet, melyet személyre szabott gyógytornával gyorsabbá tehetünk.

Jelentkezzen be a

+36 1 465 3131

telefonszámon

Vagy ajánlja oldalunkat ismerőseinek!

Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező

Vállalati egészségbiztosítási csomag ajánlatkérés
 

*kötelező mező

Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező