Hematológia

A vér és annak összetevői, funkciójuk

A vér valójában folyékony szövet, amely az emberi test valamennyi pontjára elszállítja az annak működéséhez szükséges tápanyagokat, oxigént, szén-dioxidot, hormonokat és az egyéb anyagcsere termékeket. Részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, az immunfolyamatok optimalizálásában. A vér az erekben áramlik, a szívtől a test irányába az artériákban, a szív felé pedig a vénákban.

A vér összetevői a sejtes elemekből és a vérplazmából tevődik össze. A sejtes elemekbe tartoznak a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A vörösvértestek a csontvelőben keletkeznek, és elsődleges feladatuk az oxigén és szén-dioxid szállítása. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusainak ellátásában, az oldhatatlan anyagcsere termékek eltávolításában mutatkozik meg. A vérlemezkék szintén a csontvelőben jönnek létre, és legfőbb feladatuk a vérzéscsillapítás.

Egy átlagos felnőtt ember 5 liter vérrel rendelkezik és nagyjából fél liter tartalék áll a szervezet rendelkezésére. Ezzel magyarázható, hogy véradáskor a maximálisan adható vér mennyisége nem haladja meg a 0,45 litert, ezt a mennyiséget a testünk néhány nap alatt tudja pótolni.

Mit jelent a hematológia?

A hematológia a belgyógyászat azon ága, amely a vér, valamint a vérképző- és nyirokszervek betegségeivel foglalkozik. Az elnevezés a görög eredetű haima „vér”, és a logosz „tudomány” szavakból tevődik össze. A hematológia vizsgálati tárgykörébe elsősorban a véralvadási zavarok, vérszegénység, a daganatos vérképzőszervi megbetegedések (például leukémia vagy limfómák) tartoznak.

Mivel foglalkozik a hematológus?

A hematológus a fent felsorolt elváltozások ok-okozati összefüggéseivel, azok diagnosztikájával, terápiájával és prevenciójával foglalkozik. Munkáját a következő vizsgálati lehetőségek segítik:

Amennyiben rosszindulatú hematológiai betegséggel állunk szemben, annak patológiai diagnosztikája a hematopatológus feladata.

Mikor forduljunk hematológushoz?

hematológia

Véralvadási zavarokkal

A test véralvadási rendszere akkor működik jól, ha egy sérülés helyén megfelelő mennyiségben olyan véralvadást elősegítő anyagot termel a szervezetünk, amely megakadályozza a nagyobb vérveszteséget. Ha túl nagy mennyiségben termeli ezt az anyagot, akkor fokozódik a véralvadás, vérrögök vagy mélyvénás trombózis alakulhat ki. Ha azonban nem megfelelő a véralvadás, vérzékenység léphet fel.

Trombózissal

Alattomos véralvadási betegség, amely sokszor teljesen észrevétlenül, markánsabb tünetek nélkül alakul ki. Lényege, hogy a vénákban vérrögök képződnek, amelyek részben vagy egészében elzárják a vér útját. Fontos, hogy a trombózisra utaló tüneteket komolyan vegyük, hogy megelőzhessük a későbbi, nagyobb baj kialakulását. Ilyen tünetek a feldagadt, piros, érintésre érzékeny, meleg végtag, ami legtöbbször a lábfej, boka, vagy a comb környékén jelentkezik.

Vérszegénységgel

Szintén lassan, lappangva alakul ki, eleinte nem is okoz komolyabb tüneteket, vagy problémát életvitelünkben. Akkor beszélhetünk vérszegénységről, ha a vörösvértestek vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határérték alá esik. Tünetei lehetnek a sápadtság, fázékonyság, fáradékonyság, csökkent koncentrálóképesség, fülzúgás, ájulásérzet.

Leukémiával

Általában lassan fejlődik ki, így a panaszokkal csak később fordulnak orvoshoz az érintettek. Előfordulhat, hogy más betegség kapcsán végzett laborvizsgálat során derül ki, hogy valamilyen csontvelőt érintő betegségről van szó, mivel a fehérvérsejtek számában észlelhető változás szembetűnő.  Jellegzetes tünetei a láz, fogyás, fejfájás, gyakori fertőzések, csontfájdalom, a nyirokcsomók, a lép vagy a máj megnagyobbodása, heves szívdobogás.

Limfómával

A betegség a limfocitákat, azaz a nyirokrendszer sejtjeit támadja meg, amelyek rákos sejtekként kezdenek el viselkedni, szaporodni és növekedni a szervezetben. Legjellegzetesebb tünete a szemmel láthatóan megduzzadt nyirokcsomók, amelyekben a felgyülemlett kóros limfociták csomókba rendeződnek. Ezen felül pedig még a megmagyarázhatatlan gyakorisággal visszatérő láz, izzadás, fáradékonyság, nehézlégzés, köhögés és étvágytalanság lehetnek a betegségre utaló tünetek.

Női nemi hormonok laborvizsgálata - FSH

Hematológiai megbetegedésre utaló egyéb tünetek lehetnek:

  • sápadt bőr
  • fáradékonyság, gyengeség érzet
  • fázékonyság
  • anémiák (vérszegénység), örökölt és szerzett
  • vashiány
  • vérzékenységi problémák
  • megnagyobbodott nyirokcsomók és/vagy lép
  • koncentrálóképesség csökkenése
  • álmatlanság
  • viszkető bőr, törékeny köröm
  • szédülés, fejfájás, ájulásérzés

Hogyan néz ki a hematológiai szakrendelés?

A fehérvérsejtek, vörösvértestek és a vérlemezkék aránya, azok egészsége létfontosságú. Bármelyikük mennyiségi változása zavart okozhat a szervezet normál működésében. Ezen vérképeltérésekre egy rutinszerű vérvétel során könnyen fény derülhet. A pontos laboratóriumi tételeket a hematológus határozza meg a szakrendelés alkalmával.

Mivel azonban a vérkép eltérései nem feltétlenül utalhatnak nyirokszervi vagy a csontvelő károsodásra, hanem lehetnek valamilyen fertőzés vagy autoimmun kórképek, a szakorvos javasolhat gasztroenterológiai vizsgálatokat.

Bizonyos esetekben szükség lehet a csontvelők vagy a nyirokcsomók citológiai mintavételére és azok szövettani elemzésére.

A hematológus a szükséges vérvétel elvégeztetésén túl megvizsgálja a nyirokcsomók, valamint a lép állapotát is, mivel azok megnagyobbodása utalhat valamilyen hematológiai megbetegedésre.

Ezeken túl pedig a képalkotó eljárások segíthetik a pontos diagnózist ultrahang, CT vagy MR formájában.

Dr. Fehér Zsuzsanna - Belgyógyász, Hematológus

Dr. Fehér Zsuzsanna

Szakterületek:

  • Hematológia

Jelentkezzen be a

+36 1 465 3131

telefonszámon

Vagy ajánlja oldalunkat ismerőseinek!

 

 

Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező

close-link
Vállalati egészségbiztosítási csomag ajánlatkérés
 

*kötelező mező

close-link
Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező

close-link