A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat kiemelten fontos preventív jellegű vizsgálat, melynek elsődleges célja bizonyos, szexuális úton terjedő fertőzések, illetve a rák megelőző állapotainak időbeni felismerése, diagnosztizálása.
A nőgyógyászati vizsgálat a méh, a petefészkek és az emlők vizsgálatából, valamint méhnyak szűrésből (citológia) áll.
Kollégáink minden kérdésre választ adnak!
Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!
Amennyiben a páciens kéri, a nőgyógyászati szűrővizsgálat keretein belül az emlők vizsgálata tapintással történik, melynek során a mell, valamint a hónalj tájékon található eltéréseket keressük. Abban az esetben, ha rákmegelőző állapot gyanúja merül fel, ultrahang vizsgálat, illetve mammográfiás vizsgálat javasolt.
A kolposzkóp egy fénykibocsátó és nagyító rendszer, mely a test és az élő szövet egyes részeinek többszörös (általában 5-30-szoros) nagyítására alkalmas. Az eszköz segítségével felnagyított és megvilágított méhnyak, hüvely és szeméremtest vizsgálatával a nőgyógyász szakorvos meg tudja különböztetni egymástól a normálisnak látszó szöveteket az abnormálistól. A vizsgálat alatt észlelt mintázatok alapján valószínűsíthető a háttérben álló betegség, a diagnózis felállításához azonban szövettan szükséges.
A nőgyógyászati szűrővizsgálat során a feltáró lapoccal eltartott hüvelyfalak lehetővé teszik a méhnyak láthatóságát. Maga a vizsgálat fájdalommentes, és a hüvely feltárását követően mindössze néhány percet vesz igénybe. Az ecetsavval érintett méhnyak felszínén a hámeltérések kontrasztosabbá, jól kivehetővé válnak.
A méhnyakrák szűrés során a páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, ellazított pozitúrában, felhúzott lábakkal kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálati székben. A hüvely feltárását követően a méhszáj felszínéről, valamint a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról a nőgyógyász szakorvos a sejtvételi eszköz segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet egy tárgylemezre visz fel.
A kapott sejtmintát a későbbiekben a citopatológus szakember mikroszkópos vizsgálatnak veti alá, majd kiértékeli. Az esetleges kóros állapotokra a kenetben található hámsejtek elváltozásaiból lehet következtetni.
A hasi ultrahanggal ellentétben a hüvelyi ultrahang vizsgálaton a páciensnek üres húgyhólyaggal tanácsos megjelennie a jobb képminőség érdekében.
A vizsgálat úgy zajlik, hogy a páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, ellazított pozitúrában, felhúzott lábakkal kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálati székben. Ezt követően a nőgyógyász szakorvos a zselével bevont vizsgálófejet finoman becsúsztatja a hüvelybe. A fej mozgatásával a teljes kismedence láthatóvá válik.
A hüvelyi ultrahang során a méh elhelyezkedéséről, nagyságáról, szerkezetéről, adott esetben fejlődési rendellenességekről és kóros elváltozásokról kaphatunk képet.
